Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-19 / 12. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 19, 1970. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. nélkül), yaehtot, Rolls Royce-t, lóverseny-páholyt, úszó palotát, tízmilliót a konyhára, minden frizurához más ékszert.” Ilyen cikk — vajon honnan vették át — meg- csufolja mindazt, amiért a “Magyar Szó” küzd. Most majd “Zsa Zsa Gábor” jön? Figyelmes olvasó Építik hazájukat YOUNGSTOWN, 0. — Mi is hozzá akarunk járulni az ünnepi lapszámhoz és küldjük üdvözletünket, valamint $10-t, hogy írják meg az igazságot. Jó levelet hozott a posta hazulról, hogy akik Szeretnek dolgozni és nem részegesek, azok szép hazát építenek a magyar népnek. Likkerék Szívesen fogadták a Magyar Naptárt ABBOTSFORD, B. C. — Mi is megkaptuk a naptárt, s bár én nem olvastam, de a feleségem elolvasta és az ő beleegyezésével megírom önöknek, hogy a naptár kitűnő és nem bánja meg az, aki elolvassa. Mi igen meg vagyunk elégedve úgy a tartalmával, mint a külsejével. Mi is voltunk Magyar- országon és 42 napon át élveztük mindazt, amiről a naptárban írnak szülőföldünkkkel kapcsolatban és a következő évben ismét várjuk a naptárt. Gyuricza Imre és Ilona Üdvözli a szülőhazát CALIFORNIA. — Én is hozzá akarok járulni kedves szülőhazám 25. évi felszabadulásának megünnepléséhez. Én igazán felszabadulásnak nevezhetem. mert az éhezés miatt hagytam ott szülőhazámat 1910-ben. Az én falum Rábakecskéd, Vas megyében van, ahol mi sokat éheztünk. 1965 aug. 5-én hazamentem és elcsodálkoztam, hogy milyen változás ment végbe, összejártam a falut, az udvarok mindenütt tele voltak baromfival, csirke, kacsa, liba, disznó, egy vagy két tehén, a kert tele zöldséggel, gyümölcsfával, ami nekünk soha nem volt. Már öt éve, hogy ott voltam és képzelem, hogy azóta is már mennyit javult a helyzet. Mikor végigmentem a falun, bizony sírtam akárcsak a gyerek, amikor megláttam. Még akkor, augusztusban is mutatták, hogy a padláson volt még mindig a sonka, szalonna, kolbász. Szeretném tudni, miért nem ír a csillagászunk, nagyon szeretem az ő írásait is, akárcsak a többi Íróét. S miért nem foglalkoznak többet Kínával? A hazai híreket is nagyon szeretem olvasni. Tengolich Kálmán ■jTBiaa* 5 F/ B ■ ■ Különböze karrierek Egyes olvasók több könnyed olvasmányt szeretnének a lapban: igy hírességekről, művészekről is. Egy 12-oldalas lapban nehéz mindenkinek kedvére járni, annál jobban ki kell válogatni a közleményeket. Hónapok óta nem Írtak itt (rövid napihire- ket kivéve) a színházról, filmről, tv-ről, zenéről — S ha most egyszer megjelenik egy cikk, volna kit Választani az igazi nagy művészekből, akik nagy emberek is, küzdenek egy jobb világért, síkra szállnak a kultúra szabadságáért, mint Igor Stravinsky, Leonard Bernstein, Pete Seeger, Anne Redgrave, Joan Baez, Paul Robeson; sok felemelőt, egyben HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, i szíveskedjen azt rendezni az alábbi sorok ki- | I töltésével, hogy biztosítsuk lapunk rendszeres I B megjelenését . Megújításra: $.................................................... | | ' Kalendáriumra: $............................................. I II Név: .................................................................. J ti n Cim: ....................................... I I 1 I Város:.................................. Állam:.............. | jj Zip Cede:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 J !]----------------------------------------------------------■« mulattatót lehetne közölni. Ehelyett itt egy közepes reklám- és luxus színésznőről, “Liz” Taylor- ról (mintha a publicity ügyeskedője a szegény olvasók családjához tartozna) kaptunk itt olyasmit, ami a “Magyar Szó” egész programját megcáfolja. Mintha a “Glamour”-ban vagy a “True Con- fessions”-ban olvasnók, a “fejedelmi gesztusokat, szuperfilmet, szupersztárt, Burton félelmetes zöld szemét, milliárdos házasságot, gyémántokkal körülvett smaragdot, hercegi párt, Rotschildéket (h ÜDVÖZLET MILWAUKEE-BÓL MILWAUKEE, Wis. — A Milwaukee-i lapbarátok üdvözlik a felszabadított magyar szülőhazát a 25. évforduló alkalmával. Egyben üdvözöljük a Magyar Szót, amely mindig hirdeti az igazságot. Külön üdvözletét küldünk az Írógárdának, kézszo- ritást mindegyiknek külön-külön Mary Bődé A heroin járvány A kábítószerek használata országszerte oly magas méreteket ölt, hogy a szülőket és a hatóságokat aggodalom tölti el. Az utóbbi időben a módosabb családok gyermekei is áldozatul esnek a heroin használatának, amely most már járványszerü- en terjed az ország iskolás gyermekei között. Első időkben jobbára az egyetemi ifjúság körében terjedt, hamarosan utat talált a középiskolások sorában és ma már 11—15 éves gyermek között is nagy számban vannak heroin használók és árusítók is. Lelkiismeretlen terjesztők egykor az iskola környékén vadásztak áldozataikra, de ma már a gyermekekre ruházzák át az árusítás és terjesztés funkcióját. így az iskola falain belül bonyolódnak le az adás-vételi akciók, mosdó szobákban vagy másutt, a szülői és tanítói szemektől elrejtve. De már olyasmit is olvastunk a lapokban, hogy tanítókat tartóztattak le, akiknek autójában nagymennyiségű heroint találtak. New Yorkban az iskoláskorú gyermekek között a heroin használata annyira elterjedt, hogy vezető egyének szinte járványnak minősitik és a gyermekek közül nagyon sok benn az iskolában “kerül horogra”. Az Addiction Services Agency egyik tisztviselője, James Dix úgy nyilatkozott, hogy New York város középiskoláiban, átlagban 5—100 tanuló heroint használ. A N. Y. Times riportere a serdülő korban lévő heroin-használók, árusítók, az oktatók, rendőrök és rehabilitáló közegek tucatjaival beszélt és arra a megállapításra jutott, hogy New York város mindenegyes nyilvános középiskolájában és számos privát s egyházi iskolában árusítják a heroint. Az árusítók sokszor maguk a tanulók, esetleg iskoláskorú, de iskolát elhagyott, vagy iskolakerülő fiatal. Sokan közülük munkások a heroint eladásra készítő ‘gyárak’-ban, de vannak olyanok is, kik nagyban veszik s felütik a saját üzletüket. A legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy a heroint használó ifjak között mind nagyobb számú haláleset fordul elő. A múlt évi 900 ilyen haláleset közül 224 tizen-éves volt, ezekből húsz 15 éven aluli. 1964-ben 38 áldozat volt tizen-éves, 1967-ben 79. Hivatalos közegek számítása szerint 25,000 lehet a tizen-éves heroin-használók száma ,de biztosat senki nem tud. Intézmények, melyek a kábítószerek használóit gyógyítani vagy leszoktatni igyekeznek, azt jósolják, hogy ez a szám a nyárra már 100,000-re fog emelkedni, hacsak komoly lépéseket nem tesznek. Vannak lépések, de ugylátszik nem sok az eredmény, ha a fentieket figyelemmel kisérjük. Az ifjú elárusítókat, ha az “árut” megtalálják náluk, vétségi vagy bűnügyi alapon megbüntetik, a náluk talált anyag mennyisége alapján; azután a bíróság átadja őket a kábítószer-használókat ellenőrző állami bizottságnak. Ez a bizottság hatósági, vagy magán intézetekbe utalja őket bejáró, vagy bennlakó kúrára. Börtönbüntetést a többszörösen visszaesők kapnak. A középosztályra is kiterjed. A heroin használatának tragédiája egy ideig főleg a fekete és portorikói gettókat sújtotta, de ma már komoly problémája a fehér középosztálynak is. A Jamaica Community Center ápoltjai nagyobb részben fehérek. A Federation of Jewish Philanthropies vallás-közületi közös program kidolgozását sürgeti a kábítószerek ellensúlyozására. A Fe- deráció bejelentette, hogy a zsidó fiatalok között a 12—21 éves kábitószer-élvezők száma az 1965. évi 2,500-ról a mai 6,000—12,000-re emelkedett. A heroin használatának fő okának az iskolatársak és barátok nyomását tekintik, akik az első adagot sokszor ingyen adják. Sokán a televíziót is okozzák. Amikor Lindsay polgármester bejelentette, hogy a város kábítószer-ellenes programot létesit az iskolákban, ő is hozzátette, hogy a televízió nagy szerepet játszik a szenvedély előidézésében; különösen a hű’detéseken keresztül hallhatják a gyermekek: “ébredj fel, lassulj le, érezd magad boldognak, pirulával csillapítsd le az idegfeszültségedet.” Nagyon sokan megegyeznek a polgármester nézetével. Mig mindennek az ára magasra szökkent, a heroin olcsóbb lett. Sokáig 5 dollár volt az ára egy zacskónak, a tanulók most 3, 2, vagy 1 dollárért vehetik, valószínűleg erősségi minőség szerint. Heroin vásárolható a város minden részében, szinte szupermarket lehetőséggel. Árusítanak pirulákat, LSD-t, de főleg heroint. Minden tizen-éves használó árusítóvá válhat. Sok esetben a tanítók a nagyon finoman öltözött diákban találják meg az árusítót. Egyik-másik árusító napi 5—600 dollár értékben ad el, amiből kb. ötödrész a jutaléka. Iskolai és hatósági közegek mondják, hogy majdnem lehetetlen az olyan árusítót meggyőzni, akinek 200 dollár van a zsebében, 80 dolláros alligátor bőrcipőt és 50 dolláros kásmir szvettert hord, hogy kábítószert árusítani bűn. Miért kezdtek heroint használni? A legtöbb heroint használó fiatal ad valamilyen okot, hogy miért lett a szenvedély rabja, ami ma- rijuanával kezdődik, pirulákkal folytatódik a heroinig. Morális vagy hősi célok, magányosság, elidegenedés, esetleg a hippi-szerű szerelem vagy a borzalmas mizéria, amiben élnek. A legutolsót leginkább a fekete ifjúság adja okul. Az ifjúság országszerte a heroin áldozatává válik, ha esetleg nem is olyan járványszerüen, mint New Yorkban. Baltimoreban, Pittsburghban jómódú emberek gyermekeinek karján lehet látni az injekciós tü nyomait. Intézetek várószobáiban, ahol methadon-kezelést kapnak, nagyon sok beesett arcú, tizen-éves csendes fiatal várakozik felvételre. Pittsburghban egy 16 éves fiú naponta 40 dollárt kap a szüleitől, hogy szenvedélyét kielégítse és egy 10 éves gyermek kezelést kap. A többi nagy városokból kapott riportok sem mondanak jobbat. San Franciscóban, Bostonban nagyszámú a heroinélvező, de Chicago New York után következik. Majdnem minden városi iskola nyújt felvilágosító előadásokat, de nem sokan hisznek azok eredményességében. Szerintük csak annyit ér, hogy a “tiltott gyümölcsöt édesebbé teszi.” A változáshoz főleg pénzre van szükség. Nagyon fontos volna rehabilitációs program, lélekgyógyászat és azoknak a körülményeknek a megszüntetése, amelyek a kábítószerek használatához vezettek. Egyike ezeknek — és talán a legfőbb — a vietnami háború. t __fcj
