Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-19 / 12. szám

Thursday, March 19, 1970. 7 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Egyházi élet - állami támogatással “Szülőföldünk, 1970” — Húsz éves a magyar állam és az egyházak között kötött szerződés — Szabadegyetem 25 év változásairól — — Kodály és Bartók utján — A külföldön élő magyarság körében mind nép­szerűbbek a Szülőföldünk Rádió műsorai. Jellem­ző az érdeklődésre, hogy csupán az elmúlt évben több mint 4,000 hallgató levelét kézbesítette a posta a műsor szerkesztőinek. Az idei jubileumi esztendőre különös gonddal készült fel a Szülőföl­dünk Rádió, hogy hallgatói számára még változa­tosabb, még érdekesebb műsorokat sugározhasson. Az 1970-es program egyik érdekessége, hogy februárban és márciusban pályázat zajlik le a Rá­dióban-; hetente két kérdést tesznek fel, összesen 16-ot, amelyek az ország gazdasági, politikai és kulturális jellegű eredményeire, változásaira kér­nek választ. A legtöbb helyes megfejtést bekül­dők között összesen több mint ötven értékes dijat sorsolnak ki. Az első dij például két személyes négyhetes magyarországi meghívás, az útiköltsé­get is a Rádió fizeti. A Szülőföldünk iskolája egyik legnépszerűbb adása volt eddig is a Rádiónak, most az uj évtől már magasabb fokon jelentkezik, Szülőföldünk Szabadegyeteme címmel. Az igényesnek Ígérkező műsorban 25 év 25 eseményét vitatják meg, a hallgatók széles körének bevonásával. Az év fo­lyamán más egyéb érdekes műsor-sorozat is sze­repel a programban, igy például megszólaltatják a külföldön élő magyarság kimelkedő alakjait, többek között Szent-Györgyi Albertet, Wiegner Je nőt, Hevesi Györgyöt. Felkérik őket, számoljanak be a világ magyarságának munkájukról, életpá­lyájukról. Az elmúlt negyedszázad történetét dolgozza fel a Hazai Változások cirnü műsor-sorozat. Bemu­tatja például, hogyan lett Szolgaegyházából Sza­badegyháza, hogyan emelkedett egy régi elma­radt község városi rangra, bemutatja Magyaror­szág térképének uj jeleit, például Dunaújvárost vagy a paksi atomerőmüvet. Az Életutak sorozat az uj Magyarország jellegzetes karrierjeit tárja a hallgatóság elé. A Móricz Zsigmond nyomában cimü riport-sorozat nagy írónk egykori szocioló­giai riportjainak színhelyén kapcsolja be a rádió mikrofonját, hogy halljuk, lássuk mi történt azóta ezeken a valaha “istenverte” vidékeken. Várhatóan nagy sikere lesz az olimpiák törté­netéről szóló rendszeres adásoknak, amelyek a nagy magyar sikereket elevenítik majd fel: meg­szólaltatják az elmúlt hat olimpia magyar hőseit, akik e nagy világvetélkedőkön több mint 60 arany érmet és sok-sok dicsőséget szereztek a magyar népnek. A Bartók és Kodály utján cimü sorozatban a mai magyar zeneszerzők munkásságáról számol be a Szülőföldünk Rádió sok zene-betéttel színez­ve a műsort. Szent István születésének 1,000. év­fordulója alkalmából pedig több megemlékezés hangzik el államalapító nagy királyunk életéről és munkásságáról. Éppen húsz esztendeje, hogy a magyar állam áz egyes egyházakkal megállapodásokat kötött, amelyekben rögzítették “a két fél” viszonyát, va­lamint az állam és az egyház elválasztásának fontosabb gyakorlati kérdéseit Magyarországon. Ezek az egyezmények — 1948 és 1950 között — rendezték mindazon kérdéseket, melyek az egy­házak szabad működéséhez, az állampolgárok lelkiismereti szabadságához, valamint a vallás szabad gyakorlatához szükségesek. A megállapodás pénzügyi része például leszö­gezte: a magyar kormány 18 éven át — vagyis addig, mig az egyházak saját forrásaikra támasz­kodva maguk tudják fedezni kiadásaikat — kész gondoskodni az egyházak elemi szükségleteinek fedezéséről oy módon, hogy három illetve öt éven­ként arányosan csökkenő mértékben megfelelő Összeget utal ki egyházi célokra. (A segély csök­kentése egyébként csupán egy alkalommal tör­tént meg, mert az egyházak kérték a kormányt, hogy az államsegély további csökkentéséről te­kintsen el.) 1968 végén — amikor a megállapodás anyagi vonatkozású része lejárt — a kormány a magyar- országi egyházak és vallási felekezetek kérésére úgy döntött, hogy 1974 végéig tovább biztosítja számukra az államsegélyt. Az állami támogatás összege évente 68 millió forint. Ebben az összegben nem szerepel a nagy­részt müemlék-jellegü templomok fenntartása, melyről ugyancsak az állam gondoskodik. A múlt másfél évtized alatt rendbehoztak csaknem min­den budapesti templomot; az elmúlt tiz év alatt pedig 87 millió forintot költöttek ilyen célokra. A magyarországi egyházak betartják a meg­állapodásban lefektetett elveket, — az állam és az egyház közötti viszony Magyarországon nap­jainkban jó. Az országban több, mint 7,000 temp­lom, kápolna, illetve vallási összejövetel céljára fenntartott imaterem van. A legutóbbi adatok szerint a katolikus templomok és imaházak szá­ma mintegy 1,300-ra tehető, az evangélikus temp­lomok és imaházak száma pedig 474. Ezen kívül 100 izraelita templomot tartanak számon. A ki­seb egyházak számarányuknak megfelelően ugyancsak rendelkeznek templomokkal. Az egyházak a papi utánpótlás biztosítására összesen 11 hittudományi főiskolát tartanak fenn ee tiz középiskolával is rendelkeznek. A magyarországi egyházak jelentős könyvkiadói tevékenységet is folytatnak. A legtekintélyesebb egyházi könyvkiadó a budapesti Szent István Társulat, amely 1848-ban alakult meg, hogy ter­jessze a katolikus irodalmat Magyarországon. A Társulat munkájára jellemző, hogy csupán 1969- ben 70,000 imakönyvet, 125,000 hittankönyvet, 15,000 tudományos és hitbuzgalmi munkát, 16,000 más kisebb kiadványt jelentetett meg. Lépőid Antal 90 éves. — Dr. Lépőid Antal apostoli protonotárius, a Pazmaneum volt rekto- Mini-hajóban. — A Magyar Hajó- és Daru­ra, az európai hirii művészettörténész most ün- gyár balatonfüredi üzemében elkészült a második nepelte 90. születésnapját. Leopold Antal nevéhez mini-jégtörő. Hossza valamivel több, mint 14 mé- füződik — Gerevich Tiborral együtt — az eszter- tér, szélessége 4 méter. A minijégtörő 25—27 gomi ásatások nagy jelentőségű eredménye. centis jégpáncél áttörésére is alkalmas. Bármennyire is betelepítették Magyarország területét televíziós adótornyokkal, a terepviszonyok miatt sok még a “fehér folt”, ahol rossz a műsorvételi lehető­ség. Ezért a posta — a IV. ötéves tervben — a szük­séges körzetekben mintegy 30 helyen, 60—70 darab tv átjátszót szerel fel. Ezeket az egy és húsz Wattos adókat — amelyek automatikusan, az “anya adó” sugárzása kezdetével lépnek működésbe — az Elek­tromechanikai Vállalat gyártja. Mindkét teljesítmé­nyű adónak elkészült a prototípusa és a gyár, vala­mint a posta szakemberei most végzik rajtuk a mű­szaki méréseket. — A vállalat még ez évben megkezdi ezeknek a kisteljesítményű “fia-adóberendezések” so­rozatgyártását, hiszen a magyar megrendelés mellett jelentős tőkés exportra is számítanak. — Képünkön: Munkában a műszaki átvételt végző mérnökök: Ná­dor László, a posta főmérnöke, valamint Csöllei László és Rényi Attila mérnökök EGYHÁZI KRÓNIKA Dr. Seifert Géza, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének és a Budapesti Izraelita Hitköz­ségnek elnöke a Magyar Rádió német nyelvű mű­sorában hosszabb interjút adott Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság részére. Ismertet­te a magyar zsidóság második viágháboru alatti tragikus sorsát, megemlékezett a budapesti get­tó 25 év előtti felszabadulásáról és képet adott a magyar zsidóság mai életéről. Dr. Fabiny Tibor evangélikus egyháztörténész professzor a Halle-wittenbergi Luther Márton Egyetem teológiai fakultásán előadást tartott. Előadásának témája a Rákóczi-kor német vonat­kozású poitikai és egyházi kapcsolatainak ismer­tetése és elemzése volt. A Svájci Evangélikus Egyházak Segélyszerve­zetének (HEKS) meghívására Kovách Attila re­formátus lelkész, a Zsinati Iroda osztályvezetője kéthetes előadókörúton volt svájci gyülekezetek­ben. Bánk József váci megyéspüspök körlevélben emlékezett meg száz esztendeje született nagy elődjéről, Hanauer A. István püspökről. A váci egyházmegye egykori feje nagy érdemeket szer­zett a katolikus papnevelés terén a tanyavilág hit­életének megszervezésében és ellátásában. Kedves találkozó színhelye volt a Balaton men­ti Zamárdi, ahová egy napra hazatértek a faluból elszármazott katolikus papok. Három évtized alatt hatan indultak e Zamárdiból a papi hivatás utján, s most, a találkozón szülőhelyük kis temp­lomában együttes szentmisét mutattak be. A Hajdú vidéki református egyházmegyében két uj lelkészt iktattak tisztébe. Hajdúszoboszló uj lelkipásztora Kovács Sándor volt hajdúböször­ményi lelkész lett, Sárrétudvariban pedig Borsos G. Lászlót iktatták be. Anda Géza aranydiplomás ny. iskolaigazgató, a budai református társadalom régi, érdemes munkása 77 éves korában meghalt. Temetésére hazaérkezett Svájcban élő fia, Anda Géza, a vi­lághírű zongoraművész. Az izraelita hitközség gyásza: Sebők Aladár, a Dohány utcai zsinagóga elöljárója 73, dr. Gáti Jenő érdemes orvos, a szarvasi hitközség elnöke 74 éves korában elhunyt. ^ SAJÁT ÉRDEKEDBEN CSELEKSZEL, HA A MAGYAR SZÓT TERJESZTED! ©J®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©©©©©©©®®®®®®®®®© I SOBEL OVERSEAS CORP. i ß " ® ® 210 east 86th street< new york, n. y. 1002s © j® lÜHM WUutif KUfldkU — TELEFON: (212) 535-6490 — © I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE © © ^ SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUM5ZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK H IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ® &1®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®©®®®®®®®®®®®®®®®®®®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents