Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-19 / 12. szám
Thursday, March 19, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5----~x- — Hj I SÍRJUNK, VAGY NEVESSÜNK? | > w 1 ----- - ■- - ‘ -------KITARTANAK AZ INDIÁNOK AZ ELFOGLALT ALCATRAZ SZIGETÉN Napról napra újabb bizonyitékát látjuk az igazságszolgáltatás előtti “egyenlőségnek.” New Yorkban a Panther Párt 13 tagját fejenként százezer dolláros óvadék hiányában tartják fogva most már hónapok óta. Azzal vádolják őket, hogy bombázásra összeesküvést szőttek — a rendőri besúgók állítása szerint. Vagyis egyetlen erőszakos cselekedetet sem követtek el. Dél-Carolina Lamar nevű városkájában fekete gyermekekkel telt három iskolai autóbuszt a feher csőcselék baltákkal, kövekkel, vasláncokkal, hegyesre faragott srófhuzókkal megtámadott, két autóbuszt felbontottak és a támadásban több gyer- meg megsebesült. Az orvtámadás napján egyetlen egy támadót sem tartóztattak le. Két napra rá a támadásban résztvevő 27 ember ellen vádat emeltek, DE mind- annyiukat egyenként kétezer dolláros óvadék ellenében SZABADON BOCSÁTOTTÁK. • Daniel —. Haughton, a Lockheed Aircraft vállalat igazgatója ultimátumot küldött David Packard- hoz, a Nixon-kormány helyettes hadügyminiszteréhez: “a Pentagon utaljon át a vállalat részére 641 millió dollárt — ha nem, beszüntetik a munkát a C5A jelzésű teherszállító repülőn, a Cheyenne helikopteren, a SRAM lövedék jet-motor- ján és a flotta részére rendelt felszereléseken.” A levél részletezi: A C5A-ra 435 millió dollárt, a flotta rendelésekre 85 millió dollárt, a Cheyenne helikopterekre 50 millió dollárt, és csak úgy ezen felül 25 millió dollárt kérnek. A vállalat azzal érvel, hogy nem áll kellő összeg rendelkezésére a kiadások fedezésére. Értsük meg miről van szó. A Pentagon és a vállalat közti szerződés szerint jelenleg egy cent sem jár a cégnek. Haugton igazgató ur a szerződésben előirt kötelezettségtől függetlenül KÖVETELI a 641 millió dollárt. Már sokszor irtunk a C5A jelzésű repülőgépekkel kapcsolatos botrányról és rámutattunk arra, hogy a kormány az eredeti ár sokszorosát kell, hogy fizesse ezekért a gépekért. A Lockheed vállalat igazgatójának legújabb ultimátuma tehát a legnagyobb arcátlanság! Newark, N. J. polgármestere kijelentette: A tanitók és a város között megkötött szerződés any- nyit sem ér mint a papír, amire azt írták—ha nem kapunk anyagi támogatást az államtól, vagy a szövetségi kormánytól.” És az ország minden más városa hasonló helyzetben van. Az ország közoktatása tehát súlyos válságban van, pénzhiány miatt, de ugyanakkor a szövetségi kormány százmülió dollárokat adományoz a hadi felszereléseken dolgozó monopóliumoknak — az előre megszabott és kölcsönösen megállapított árakon felül. • Agnew alelnök a déli reakciósok segítségére sietett, amikor azon véleményének adott kifejezést, hogy a fajok egyenjogúságának kérdését nem az iskolás gyermekek autóbusszal való szállításával kell megoldani, hanem a feketék szakképzésével és munkába állításával, magas bérek mellett. Három hónap telt el azóta, hogy az amerikai indiánoknak egy csoportja, ősi jogával élve, elfoglalta Alcatraz szigetét. Több százan szálltak ki a szigetre múlt év november 11-én az indián törzseknek a kormánnyal kötött eredeti szerződésére hivatkozva — mely szerint az indiánoknak joguk van a kormány által fel nem használt területre — azt saját területüknek nyilvánították. Azóta több mint 12 ezer indián látogatta meg az elfoglalt szigetet az egész országból és százan állandó lakosként telepedtek le Alcatraz-on. A legtöbben fiatalok, akik mélységes meggyőződéssel akarnak Ott az indián népnek oly nagyon szükséges kulturális központot felállítani. Alcatraz szigetén volt a legszigorúbb, legfélelmetesebb szövetségi börtön, melynek működését a kormány megszüntette Robert F. Kennedy igazságügyminisztersége idején és a börtön épületei azóta üresen álltak. A szigetet a kormány eladásra kínálta fel, de se állam, se város, se senki más nem akarta megvenni. Ekkor határozták el az indiánok, hogy e körülmények között joguk van elfoglalni a területet. Alcatraz jelenlegi fiatal indián lakosai a három hónap alatt berendezkedtek a huzamos ottartózko- öásra. Miután bejárták a régi börtöncellákat, megtekintették a fegyelmi tömlőcöt és felmásztak az omladozó tornyokba, ahol valamikor az őrség tartott állandó szemlét, uj konyhát és éttermet építettek maguknak és odaszállított, hordozható vécéket szereltek fel. A roskadozó, hasznavehetetlen épületeket elkerítették. Iskolát nyitottak, amelyben tanítás folyik, klinika működik, sőt még tornatermet is rögtönöztek egy alkalmas helyen. Még sok más tennivaló van, de azt már szakértők nélkül, a maguk erejéből nem tudják megcsinálni. Vízvezeték- és villanyszerelőkre, tervezőkre és építőkre van szükségük; mindehhez pénz kell. Egy megválasztott bizottság most azon fáradozik, hogy megvalósítsa az álmokat, amiket az indiánok Alcatraz szigetéhez fűztek. Különböző illetékes helyekről pénzkiutalásokat próbálnak szerezni a tervek megvalósításához. A tervező tanács szószólója, Earl Livermore indián festőművész reménykedik, hogy fáradozásuk meghozza az eredményt. “Jól Eltekintve attól, hogy az iskolák integrálásának éppen az a célja, hogy a fekete gyermekek a fehér gyerekekkel egyenrangú oktatásban részesülje nek, a Nixon-kormány infláció-ellenes politikája következtében egyre több, eddig dolgozó fekete és fehér munkást bocsátanak el a különböző iparokban,. bányákban, stb. Az autóipar' egyedül 25,000 munkást bocsátott el eddig. A Wall Street Journal márc. 10-i száma arról számol be, hogy a Zenith Radio Corp. 3,000 munkást bocsát el az év folyamán. Amikor tehát az építkezési vállalatok, a gyárak, az üzemek megfosztják munkájuktól alkalmazottaikat, nincs lehetőség arra, hogy azok munkához jussanak, akiket eddig nem alkalmaztak ezekben az iparokban. Agnew alelnök szónoklata tehát üres beszéd és nincs más célja, mint megtéveszteni a fekete polgárokat. megszervezkedtünk és megmutattuk, hogy mit tudunk tenni,” mondotta. Mit terveznek az indiánok Alcatraz szigetén? A bizottsági gyűléseken, valamint az állandó lakosokkal tartott nagyobb gyülekezeteken részletes terveket dolgoznak ki oktató és kulturális központ, úgyszintén ekológiai központ létesítésére. A letelepült indiánok maguk határozzák el, mire van szükségük és azt is, hogyan állítsák fel ezeket az intézményeket. Earl Livermore kifejtette, hogy mihelyt az alapvető terveket kidolgozták, átadják ezeket Robert Robertson-nak, a National Council on Indien Opportunity szövetségi intézmény vezetőjének és remélik, hogy meg is kapják a szükséges kiutalásokat. Közben pedig szakértőkből álló országos bizottságot is szerveznek. Ezek a szakér-, tők fogják az indiánok elgondolásait kivitelezhető' tervekké kidolgozni. A három hónap alatt sok nehézséggel kellett az indiánoknak szembe nézniök Alcatrazon. Nézeteltérések merültek fel a különböző törzsek tagjai között, néha verekedések is előfordultak. Nem volt a szervezőknek elég tapasztalatuk az ilyen nagyméretű szervezési munkában. “Tévedéseket követtünk el, de ezek a saját tévedéseink voltak és tanultunk belőlük,” mondotta Mr. Livermore. A tapasztalatok alapján újjászervezték a vezetőséget és héttagú vezetőbizottságot választottak, a különböző törzsekből álló 100 indiánból pedig egységes szervezetet alakítottak. Az Alcatraz-i indiánok rendszeres heti újságot adnak ki és rádióprogramot továbbítanak. Telepe-, seik számára határozott szabályokat állítottak fel/ Ezek megkívánják, hogy csak bizonyos időn át itt lakókat lehet Alcatraz állandó lakosainak tekinteni. Az állandó lakos státusa megszűnik, ha valaki engedély nélkül három napnál tovább távol marad a szigetről. Miből élnek az indiánok? A szövetségi kormány fölösleges ingatlanának illetékes hivatala, a General Services Administration képviselője azt mondta, nincs tudomása arról,: hogy a kormány az indiánoknak szándékozná átadni a szigetet. Az alcatrazi indiánoknak nagyon sok pénzre van szükségük, hogy helyben maradhassanak és még többre, hogy terveiket keresztül, vihessék. Eddig adakozásokból tartották fenn magukat. Heti költségeik 3,000 dollárt tesznek ki. Ha az adakozások megszűnnének, mindössze öt hétig lennének képesek kitartani. Most váratlan segítséget kaptak az indiánok terveik megvalósításához. Jess Unruh californiai demokrata kormányzó-jelölt, februárban javaslatot nyújtott be az állami testülethez, mely felhívja Nixon elnököt és a kongresszust, hogy Alcatraz szigetén országos indián oktatási és kulturáis központot létesítsen, és a sziget tulajdonjogát az indiánokra ruházza^ át, feltéve, hogy anyagilag képesek a központ fenntartására. Egy fiatalember, Dennis Hastings, otthagyta az egyetemet és ő is a szigeten telepedett le. Egy indián sátort állított fel magának, abban lakik. Ez' a Nebraska-i Omaha törzsből való indián ifjú nemrég volt otthon a rezerváción, ahova szüleit ment. meglátogatni. “Azoknak otthon igazán nagy segíti ségre van szükségük”, mondotta. “A múlt hónapban 23-an haltak ott meg. Csupán hülésben és más olyan betegségekben, amikben ma már nem halnak meg az emberek. Nagyon nagy szükségben vannak, ezért jöttem ide. Megpróbáljuk. Ha itt sikerül, lehet hogy ez otthon, a rezervációkban is nagy változásokat fog létrehozni.” Az mdiánok alcatrazi állásfoglalása újabb fejleménye a “Hatalmat a Népnek” (People’s Power) követelésnek, mely sokatigérő, uj fejleményeknek az előjele az Egyesült Államokban. V. K. KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLEI VÁMMENTES IKKA-CSOMAGOK megrendelhetők KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről
