Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-19 / 12. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 19, 1970. Irta: KOVÁCS ERNŐ Napról napra kevesebb és kevésbé tápláló ételek kerülnek az asztalra. Erről panaszkodnak a dolgozó családok háziasszonyai, mert az élelmiszer és minden más háztartási árucikk állandóan drágul. Mindenért többet fizetünk ma, mint tegnap és holnap sem marad el a várható áremelés. Nemcsak a profitlesők eszik el asztalunkról az ételt, hanem azok is, akiknek hivatásuk lenne, hogy gátat vessenek az uzsorásoknak. A hatóságok emelik az adót, a nyugdíjasok orvosi hozzájárulását. A gyógyszerárak, az utazási költségek emelkednek s mindezek egyesült erővel szedik ki a tányérunkból az ételt. A háziasszonyok tehetetlenül nézik ezt a szabad rablást. Ugyanakkor a munkanélküliek száma is állandóan növekedik. Hiába vigasztalnak bennünket a jól fizetett közgazdászok, hogy nincs és nem is lesz depresszió, múlik az infláció; a tények napról napra igazolják, hogy nagy bajok lesznek. Ha ez igy van a világ leggazdagabb, legfejlettebb s legerősebb országában, az Egyesült Államokban, lássuk mi a helyzet Magyarországon, amely kicsiny és szegény. M!i kerül ott az asztalra? Mint itt nálunk, ott is hivatalos jelentés számol be arról, hogy mit és mennyit fogyaszt a lakosság. A múlt évi termelésről és fogyasztásról adott beszámolóból látjuk, hogy 1969-ben a magyar nép több élelmiszert fogyasztott, mint egy évvel ezelőtt. Huskészitményekből 17, tejtermékekből 11, kenyérből és süteményből 11—14, zöldség- és gyümölcsfélékből (friss és konzerv) 16 százalékkal fogyasztott többet a nép, mint 1968-ban. De 10 százalékkal növekedett a kávé, déligyümölcs, cukorfélék és (sajnos) a cigaretta fogyasztása is. Hogy hányszorosan múlja felül a termelés az utolsó békeév termelését és mennyit emelkedett ahhoz képest a fogyasztás, azt egy későbbi cikkben fogom kimutatni. De ez nem valami csoda következménye Magyar- országon, sem a többi szocialista országban. Ez természetes az uj társadalmi rendszerben, melyben a dolgozók megértik, hogy csak a legújabb gépekkel ellátott korszerű, nagyüzemi termeléssel, mezőgazdasággal, tudományos vezetéssel lehet mindezt elérni. Amint tökéletesedik a termelés, úgy emelkedik a nép jóléte és aszerint kerül egyre. több és jobb étel az asztalra. Magyarország népe ezekkel százalékokkal ünnepli szülőhazánk fel- szabadulásának nagy évfordulóját. Budán 25 évvel ezelőtt Mint valami hihetetlenül borzalmas rémtörténet jut eszembe egy újságíró leírása, amelyben elmondta, mit látott 1945 február 12-én, Budán, a harc utolsó és a győzelem első napján. Budán nincs közvilágitás, villany, gáz, szén, sem élelmiszer. A náciknak már nincs lőszerük, de orvosság sincs, pedig rengeteg beteg és sebesült van úgy a nácik, mint a magyar csapatok között. De a harc még rendületlenül folyik. Ez a nácik utolsó próbálkozása, hogy áttörjék az őket körülzáró szovjet acélgyürüt. Az eredmény csak annyi, hogy még több halott és sebesült maradt mind a két oldalon. Az újságíró látja, amint a náci főparancsnokság megadja magát. Tábornokok leteszik a fegyvert, közöttük a magyarok csapatok parancsnoka Hindy vezérezredes. A földalatti kórházak zsúfolva vannak a sebesültekkel. Nincs orvosság, nincs kötszer s ami a legrosszabb, nincs ivóvíz sem. A náci tisztek közt sok az öngyilkos. Az utcán rengeteg ruhátlan hulla hever, mert nácik ruhában is szűkén állnak. Egyes helyekep magasra rakva, mint a tűzifa, láthatók a ruhátlan hullák. A föld csonttá fagyva, nem lehet temetni. Amerre az újságíró csak jár, mindenütt kiégett paloták, templomok. Az újságíró sírva fakad s vele siratom én is a szépséges Budát. Azt mondja: “Itt soha többé nem lesz élet, ezt lehetetlen újra felépíteni.” Budavára az építészeti remekmű is kiégve, lerombolva, a gyönyörű Halászbástya romokban hever. Egy náci kórházparancsnok jelentkezik, orvosságot, élelmet kér a náci tiszti kórház betegeinek. A szovjet tiszt felháborodva utasítja el a náci kérelmét, ezekkel a szavakkal: “Jelenteni fogom feletteseimnek a látottakat, de ne várjanak azonnali és teljes segítséget. A nácik botor és céltalan ellenállása folytán ment tönkre az egész város világítási apparátusa, vízvezetéke és csatornázása. Előbb Budapest és az ország szenvedő népén kell segítenünk, az éhező és beteg lakosságon.” A törzsorvos lehajtott fejjel hallgatja a több mint jogos vádakat. Mégis újból — mint mondja — köteles- ségszerüen segítséget kér. Most 25 éve, hogy Budapestnek sem vize, sem világítása, sem fűtőanyaga nem volt, házainak jórésze romokban állott, a hidak felrobbantva. A helyzet kétségbeejtő volt, nem csoda, ha az újságíró sírva fakadt. De a magyar élniakarás, a szovjet segítséggel együtt újjáépítette Pestet is, Budát is. Az amerikai magyarok is megtették a magukét és akik most a nagy jubileumra Magyarországra mennek, büszkék lehetnek, hogy a haza küldött csomagokkal ők is valamennyire hozzájárultak Budapest újjáépítéséhez. Az ünnepi évben 100—150 dollárnál olcsóbban mehetnek haza, mint a múlt évben, de szép látnivalóban annál több ellenértéket kapnak vissza. Nagy Géza esete Élesden, Bihar megyében született 1886-ban, tehát most 84 éves nyugdíjas Nagy Géza. 1913-ban jött Amerikába, Detroitban telepedett le, a munkás szervezeteknek, a munkás lapoknak tagja, ill. olvasója volt és soha nem vonta ki magát a haladás ügyének támogatásából. Soha nem nősült meg, csendes, jóravaló, a légynek sem ártó, magyar ember, aki nagyon büszke szocialista szülőhazájára. Nyugdíjba menetele után Miamiban telepedett le, ahol szépen, nyugodtan élt kis lakásában. Miami nemcsak a szép, örökös nyár városa, ha* nem arról is híres, hogy a téli szezonban itt adnak találkozót Amerika hires és hírhedt pénzemberei, bankárok, gyárosok, prostituáltak, gamblerek, a nagy gengszterek és politikusok, akik 250—300 dollárt költenek naponta. De ugyanitt nagy a nyomor és a munkanélküliség is, amely megtenni a maga kis gengsztereit is. Mig a nagyok a kártya- asztalnál, kaszinókban, ló- és kutyaversenyeken fosztogatják egymást, addig a nyomorult kis gengszterek utónállással, üzlet- és lakásfosztogatással vannak elfoglalva. Abban egyformák, hogy mindkét csoport használja és árulja a kábítószereket, még az elemi iskolákban is. Lapunk és mozgalmunk támogatóját is a sors ilyen gengszterek kezébe juttatta. Mig a nagy gengszterek negyedében csak éjjel kezdődik az élet, a munkásnegyedekben már alkonyaikor lezárják az ajtókat, ablakokat csak az hagyja el a házat, akinek nagyon fontos dolga van. Nagy Géza munkástársunk nem volt ilyen óvatos. Egyik este megéhezett és kiment a saroküzletbe valamit venni. Mikor visszament, két fehérbőrű bandita megtámadta, leütötte, a földön össze-vissza rugdalta. A fejét több helyen betörték, az egész felső testét sebek bontják, úgyhogy öt napig teljesen eszméletlen volt. MJég most is félig eszméletlenül, életveszélyben fekszik a kórházban. Jellemző a helyzetre, hogy habár ez sűrűn lakott területen történt, senki sem mert érte kimenni s még aki rendőrökért telefonált, az sem mondta meg a nevét. Ilyen esetek itt és szerte Amerikában napirenden vannak. Az újságok meg sem említik, ha az áldozat életben marad. Mi most azért írjuk ezt meg, mert egy derék magyar munkástárs az áldozat. Jobbulást kívánunk Nagy Géza honfitársunknak, aki sajnálatos áldozata a pusztulásra Ítélt profitrendszernek. PAPOK ÉS MARXISTÁK SZÖVETSÉGE COLOMBIÁRAN Február 15-én volt négy éve, hogy a colombiai forradalmi népvezér papot, Camillo Torrest, a kormánykatonaság a gerillák elleni egyik összecsapásban megölte. Azóta Torres atya a halhatatlanok sorába került és arcképét egész Latin-Amerikában imperialista-ellenes példaképp hordozzák. Colom- biában az idei elnökválasztási év politikailag forró légkörében, Camilo Torres követői római katolikusok és marxisták nyílt szövetségébe léptek. Az a céljuk, hogy a városok és falvak szegényeit intsék, semmit se várjanak az áprilisban tartandó választásoktól. A radikális colombiai papok egy Golconda nevű csoportba tömörültek s négy jól ismert katolikus pap a vezetőjük. Ezeknek egyike, Rév. René Garcia mondotta: “Az utóbbi hónapokban a választásokat magyarázzuk meg a népnek s azt is, hogy az igazi megoldáshoz szervezkedniük kell. Mind a négy pap ellen fegyelmi eljárást indítottak fellebb- valóik s decemberben megfosztották őket minden papi funkciótól, de mind a négy pap nyíltan tovább folytatja politikai működését. “Camillo valóban egyedül volt. Nem volt más kiút számára, mint a gerillákhoz csatlakozni. Mi az ő követői vagyunk, de nem az ő taktikájával élünk. A gerillaharcokig még nem jutottunk el”, mondotta Garcia atya. Ötven pap tartozik a Golconda csoportba. A csoport vezetője, Főtisztelendő Gerardo Valencia Cano, a csendes-óceáni Buenaventura város püspöke, annak tulajdonítja a latin-amerikai országok fejletlenségét, hogy a gyarmati társadalmi rendszerüket “külföldi csoportok” tartják fenn. Nyíltan meg is mondta, hogy ezek a “külföldi csoportok” az Egyesült Államok kormányából és vállalatiból állnak. A gyakorlatban a Golconda csoport a marxisták és keresztények egysége. “Munkánkban nyíltan az északamerikai rendszer ellen — nem a nép ellen — vagyunk. A Latin-Amerikában működő imperialista rendszer az ellenségünk.” A Golconda papjai olyan népszerűségnek örvendenek, hogy mikor decemberben az egyház Garda atyát és unokatestvérét, Louis Currea atyát kitette a templomaikból, a közeli szegény falvak parasztjai demonstrációkat tartottak, melyekkel négy napig ott tartották a papokat. Currea atya taxi-hajtási engedélyt szerzett az autójához s egy idő múlva visszatért a falujába. Mihelyt az autóval megállt a falusi utcán, férfiak, nők ,gyermekek azonnal körülvették. Megmagyarázta nekik, hogy azért lett taxisoffőr, hogy sokfelé járhasson és az utasokkal is beszélhessen. Mielőtt elhajtott, még emlékeztette a falubelieket: “Ne felejtsétek el, vasárnap lesz az emlékmise Camilo Torres-ért!” Autója aztán beleveszett az ut porába. ROMÁNIAI HÍREK MODERN MOSODA és vegytisztító nyilt meg Temesváron. A helyiipari kombinát uj részlegének megnyitásával a lakosság régi kérésének, igényének tesznek eleget, az uj mosoda és vegytisztító ugyanis nemcsak a municipium hanem az egész megye első ilyen szolgáltatási egysége. A mosodában — amely önkiszolgálási rendszerrel is működik — naponta csaknem 400 kiló fehérnemű mosható, vasalható, a vegytisztító részlegen pedig több mint 100 kiló ruhanemű tisztítását tudják elvégezni naponta. SZÁZEZER KÖBMÉTER VIZ tárolására elegendő tórendszer építése fejeződött be a szilágy- piri termelőszövetkezet határában. A teljesen helyi erőből létesített gátak összegyűjtik a gazdaság területén lévő patakok és források vizét s 200 hektár termőföld öntözését teszik lehetővé. C-KS A BORSI NŐBIZOTTSÁG mint minden évben, az idén is rendezett országos kirándulást legjobb, legaktívabb tagjai részvételével. így a borsi asz- szonyoknak ez évben alkalmuk volt megismerni Szováta, Gyilkos-tó, a Békás-szoros, Borszék, számos közbeeső város, mint Kolozsvár, Marosvásárhely szépségeit. SZÉKELYUDVARHELY, Csíkszereda, Gyer- gyószentmiklós és Maroshéviz területén ebben az évben újabb autóbusz járatokat adnak át a forgalomnak. Az említett intézkedések meghozatalára a városgazdálkodási vállalatok autóbusz park jának gazdagolása teremtett lehetőséget. 4 MT VAN AZ ASZTALON?
