Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-12 / 11. szám
ÁRA 20 GENT E»t. as 2«d Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., NX. Vol. XXIV. No. 11, Thursday, March 12, 1970. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397.------- - 1 -------- ------a» MÁRCIUS IDUSA 1848 március 15. óta minden magyar szive gyorsabban dobog Március Idusán. A magyar szabadság és függetlenség jelszavával és célkitűzésével a magyar nép Kossuth, Táncsics, Jókai, Vasvári, Petőfi vezetésével hősies harcot vívott az osztrák elnyomók ellen. A magyar néphadsereg Bem apó vezetésével egyik győzelmet aratta a másik után és minden jel arra mutatott, hogy a nép kivívja az ország függetlenségét, véget vet a jobbágyságnak és az ország a haladás, az iparosodás útjára lép. A szorongatott Habsburgok azonban Európa legreakció- sabb uralkodóját, I. Miklós orosz cárt hívták segítségül és az orosz seregek támogatásával Világosnál megadásra kénysze- ritették a szabadságharcosokat. Az 1848—49-es harcokban elesettek azonban nem áldozták életüket hiába. Ez a küzdelem elkerülhetetlen és szükséges volt. Noha a forradalmat leverték, az osztrák és magyar uralkodó osztály kénytelan volt engedményeket tenni: felszabadultak a jobbágyok, módosították az adótörvényt, felállították a magyar kormányt — felbomlott a hűbéri rendszer és megnyílt az ut a magyar kapitalista rendszer kifejlődésére. A magyar szabadságharc vezetői három fő hibát követtek el: 1. Nem léptették törvénybe idejében a földosztást; 2. nem szabadították fel az elnyomott horvát, szlovák, román stb. kisebbségeket és 3. nem vették fel a kapcsolatot az európai forradalmi mozgalmakkal. A szabadságharc azonban nem vesztett semmit történelmi fontosságából, bár a reakció túlnyomó ereje leverte. A magyar nép azóta is bizalmat és lelkesedést merit a '48—'49-es szabadságharcosok hősies küzdelméből. Az 1918-as októberi forradalom, az 1919-es proletár forradalom és az 1945-fcen elnyert felszabadulás logikusan és szükségszerűen követte a '48-as szabadságharcot és megalapozta a magyar nép boldogságát, jólétét és biztonságát. Március Idusán meghajtjuk zászlónkat a magyar szabadságért és függetlenségért harcolók emléke előtt és megfogadjuk, hogy az ő szellemükben folytatjuk a munkát a magyar nép érdekét szolgáló célkitűzésekért. AMERIKAI CSODABOGÁR Az amerikai demokrácia egyik legfontosabb intézménye — minden kétséget kizáróan — a kongresszus. Ennek a testületnek két háza: a szenátus és képviselőház az, mely beiktatja az ország törvényeit. A kongresszustól függ, mennyi adót fizetünk, mi törvényes és mi törvényellenes. Demokráciánk ezen intézményének sajátossága az, hogy egyszer csigalassúsággal működik, máskor pedig villámgyorsan. A kongresszus munkatempója valójában attól függ, hogy milyen kérdést tárgyalnak a törvényhozók. Itt van pl. a szövetségi nyugdíj kérdése. Ha visszagondolunk arra, hogy hány hónapot, hány évet vett igénybe, amig a törvényhozás két testületé megszavazta az elégtelen szövetségi nyugdíj 15 százalékos felemelését, akkor láthatjuk, hogy a csiga villámgyorsan halad a kongresszushoz képest, amikor a nép érdekét szolgáló törvényjavaslatról van szó. Ezzel szemben a múlt hét szerdáján szinte percek alatt törvénybe iktatták a vasúti munkások sztrájkjának tilalmát. A vasúti vállalatoknál dolgozó bádogosok visszautasították a szerződést, melyet a szakszervezeti vezetők és a vállalatok képviselői megkötöttek, mivel a szerződés egyik pontja több munkás elbocsátásához vezetett volna. Követelték a szerződés e részének módosítását. A vasutválialatok — tudván, hogy hü támogatójuk és jó barátjuk ül a Fehér Házban — megtagadták a bádogosok követelését. Amikor azok érvényesíteni akarták sztrájkjogukat, Nixon elnök felszólította a kongresszust, hogy törvényhozással kényszerítse a bádogosokat, a szerszám-lakatosok, a villanyszerelők és a kazánkészitők által elfogadott szerződés' beta rtására. A kongresszus ugyan nem fogadta el Nixon javaslatát, de 37 napra megvonta a munkások sztrájkjogát. Ha 37 napon belül nem jön létre egyezmény, akkor a kongresszus — a jelek szerint — a munkásokra kényszeríti Nixon elnök eredeti javaslatát. 1 Békejavaslatot terjesztett be a laoszi Hazafias Front” A kormány hajlandó tárgyalni Börtönbe vetik a tanítókat N. J.-ben NEWARK. N. J — Miután a tanítók kiharcoltak $2,000 évi fizetésemelést, a sztrájk alatt letartóztatott 200 tanitót most a “törvény iránti tiszteletlenség” vádja alapján 10—30 napi börtön- j re és 100—300 dollár- pénz- ! birságra Ítélnek. Eddig 16 tanítóra mérték ki az itéle- | tét. Állandósítják az elfoglalást JERUZSÁLEM. — Yigal Állón, Izrael helyettes miniszter- elnöke kinyilvánította, hogy J izraeli telepedést létesítenek a Jordán nyugati partján fekvő Hebron városában. A hir nagy felháborodást keltett a Mapam Párt hívei között, akik azzal vádolják a kormányt, hogy e lépéssel újabb akadályt gördit a béke létrehozása elé. VIENTIANE. — A “Hazafias Front” nevében Soupha- nouvong herceg 5 pontból álló békejavaslatot terjesztett ' elő. Souvanna Phouma herceg a kormány nevében hajlandónak mutatkozott tárgyalásokba bocsátkozni a javaslatról. | A javaslat fő pontjai: i 1. Azonnali fegyverszünet. 2. Koalíciós kormány felállítása. 3. Az amerikai hadak kivonása. 4. Semleges terület, ahol az | uj koalíciós kormány működne. 5. Mindkét fél tartózkodjon megtorlástól azok ellen, akik az “ellenfél”-el működtek. A Nixon-kormány nem nyilatkozott a béke javaslatról, de egyes félhivatalos jelentések szerint “érdekesnek” minősítették azt. Közben Symmgton szenátor azzal vádolja a kormányt, hogy titokban tartja az amerikai nép előtt a laoszi hadiveszteségeket. Letartóztatták Jane Fondát SEATTLE. Wash. — Száz indiánt, Jane Fonda filmszi- nésznőt és Grace Thorpe-t, Jim Thorpe hírneves indián atléta leányát letartóztatták, amikor fel akarták foglalni a Fort Lawton katonai erődítményt az indiánok részére. Szovjet rabbik támogatják a kormányt MOSZKVA. — Yehuda-Leib- Levin, Moszkva fő rabbija vezetésével az ország többi rabbija nyilatkozatot adott ki helyeselve a szovjet kormány közel-keleti politikáját és elitélve a cionisták soviniszta ténykedését. Háború-ellenes tüntetés N. Y.-ban NEW YORK, N. Y. — Csütörtökön, március 12-én tömeggyülés lesz a Madison Square Gardenben a vietnami háború ellen. McGovern és több háborút ellenző szenátor lesz a szónok és a film- és színházvilág legjobbjai szórakoztatják a megjelenőket. Lezárják a konzulátust Rhodéziában WASHINGTON, D. C. — A Nixon-kormány az afrikai országok nyomására elhatározta, hogy lezárja a Salisbury-i konzuli hivatalt Rhodéziában. 11 embert letartóztattak NICOSIA. — Letartóztattak 11 ciprusi görög polgárt, akiket a Makarios elnök elleni merénylettel vádolnak. Javasolják a 18 évesek szavazó jogát WASHINGTON, D. C. — Mind a reakciós Goldwater, mind a liberális demokrata Kennedy szenátor javasolja a 18 évesek szavazó jogának törvénybe iktatását. ÜNNEPI HANGULATBAN ZAJLOTT LE SZÜLŐHAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 25-IK ÉVFORDULÓI BANKETTJE Felejthetetlen élményben volt részük azoknak a new- yorki, new-jersey-i, connecti- cut-i és massachusetts-i magyar honfitársaknak, akik meg töltötték a YWCA Clark Auditóriumát a múlt vasárnap és részt vettek szülőhazánk fel- szabadulásának 25. évfordulója megü nneplésén, a Magyar Társaskör rendezésében. Gyönyörű virágcsokor díszítette a főasztalt. Virág volt minden asztalon. A fő asztal mögötti függönyön nagy színes betűkkel a következő felirat diszlett: “For American— Hungarian Friendship.” Amerikai-magyar barátság a békéért — ez volt az összejövetel '★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★’A'* így működik az amerikai demokrácia. Sztrájkjog mindenkinek — kivéve azokat, akik munkájuk megvonásával veszélyeztetik a "nemzet biztonságát." Ma a vasutasok, holnap a sírásók, majd az acél-, autó-, gumi-, szövő-munkások. Nixon elnök és a kongresszus ezzel a lépéssel az egész munkásosztály sztrájkjogát veszélyezteti. A szakszervezeteknek és minden haladó polgárnak fel kell emelnie szavát az amerikai dolgozók ezen alapvető jogának védelmére. mindenkit átfogó eszméje, célkitűzése. Ezt hangot pendítette meg a bankett ünnepelt vendége, a hmneves magyarszármazásu Nobel-dijas tudós, dr. Szent- Györgyi Albert, aki rövid beszédében többi között mondotta: “Minden időmet, energiámat arra fordítom, hogy elősegítsem az emberiség megmentését a rákbetegség szörnyül átkától és elősegítsem a nagy amerikai és a nagy szovjet nép közti barátságot és együttműködést, mert csupán ez mentheti meg az emberiséget. Csupán ez a kooperáció vezethet ki bennünket a mai zilált nemzetközi helyzetből.” (Folytatás a 4-ik oldalon)
