Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-26 / 9. szám

Thursday, February 26, 1970. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Világnépszámlálás — Magyarországon: a tizenegyedik — 181 ország tervezi az idén, hogy népszámlálást tart. Az ENSZ becslése szerint 1968 és 1974 kö­zött legalább két és félmilliárd embert, vagyis a világ lakosságának mintegy háromnegyedét fog­ják megszámolni. Ha a Kínai Népköztársaságban is megtartják a népszámlálást ebben az időpont­ban, akkor lényegében most először valósulna meg a világnépszámlálás. Első ízben az 1853-ban Brüsszelben tartott nem zetközi statisztikai kongresszus tett részletesebb ajánlást a népszámlálások tizévenkénti megtartá­sára és programjára. Az egész világra kiterjedő és általánosabban elfogadott nemzetközi koordi­náció gyakorlatilag csak a második világháború után az ENSZ létrejöttével, illetőleg közreműkö­désével valósult meg. A 60-as években például a világ 226 országából (és önálló területéről) 176- ban tartottak népszámlálást. Magyarországon éppen a napokban tartottak népszámlálást — a tizenegyedik felvételt abban a sorozatban, amely 100 évvel ezelőtt Keleti Ká­roly irányításával az önálló Magyar Statisztikai Szervezet keretében indult meg. Ehhez a sorozat­hoz számítható a II. József-féle (1784—1787. évi) népszámlálás, valamint az abszolutizmus idején végrehajtott 1851. és 1857. évi összeírás is. Csak férfiak! Az elmúlt magyarországi népszámlálások né­hány főbb jelegzetessége közé tartozik, hogy pél­dául a II. József korában végrehajtott összeírás még ném tudta megvalósítani az egyidejűség kö­vetelményét: két' évig tartott. A kérdések zöme csak a férfiakra vonatkozott. Az 1870. évi nép- számlálás kérdőivé már minden lakostól egy idő­pontra (1869 december 31.) vonatkoztatva azonos módon részletezett adatokat tudakolt. Az 1880-as népszámlálásnál az előző összeírá­sánál alkalmazott lajstromokkal szemben orszá­gosan bevezették az egyéni számlálólapot, s itt szerepelt először az irni-olvasni tudásra és az anyanyelvre vonatkozó kérdés. Lényegesebb változást a századforduló idején tartott népszámlálás programja hozott. Ekkor a modern ipari forradalom nyomán kialakuló uj gazdasági viszonyok hatására elsősorban a gaz­daságdemográfiai témakör bővült, de adatokat szolgáltatott az összeírás az ipargazdasági vizs­gálatokhoz is. 1910-ben jelent meg a kérdőíven a született gyermekek számára vonatkozó kérdés. Az 1920-as népszámlálás az első világháború kö­vetkezményeit is igyekezett felmérni. A kérdő­íveknek csaknem a fele a katonai szolgálatra, se­besülésre, hadifogságra stb. vonatkozott. A második világháború után az 1949. évi nép- számlálás fő jellegzetességei a háborús károknak, a földreform hatásának tudakolása és a tervgaz­dálkodás részére kívánt főbb adatok biztosítása. Az 1960. évi népszámlálás első Ízben figyelte meg részletesen és dolgozta fel korszerűen a népesség családi és háztartási összetételére vonatkozó ada­tokat. Sokaktól keveset — kevesektől többet Az 1970. évi népszámlálás jellegzetességét az. uj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével meg növekedett információ-igények határozták meg. A népszámlálásnak ugyanis ma már nem elsősor­ban a népesség-szám a fő feladata, hanem a közép, és távlati, a helyi és országos tervezés adatszük­ségletének, az igazgatás minden szintjén felmerü­lő adatigények minél teljesebb és minél gyorsabb kielégítése. A statisztikai adatigények bővülésé­hez egyébként hozzájárult, hogy az államvezetést, a tervgazdálkodást, a közvetlen gazdasági adatok mellett, ma már inkább érdeklik a népességi, tár­sadalmi, kulturális és lakásviszonyokra vonatko­zó információk. Ezek megszerzésére olyan módszereket kellett keresi, amelyek segítségével sokaktól viszonylag keveset, kevesektől pedig többet kérdeznek. Az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődő matema­tikai statisztikai apparátus felhasználásával első ízben olymódon gyűjtik az adatokat, hogy a la­kosság 75%-a egy szükebb, 25%-a pedig bővebb kérdőívre felel. Az előbbi biztosítja a legkisebb területi egységekre vonatkozó legfontosabb né­pességi és lakás-adatokat is, az utóbbi pedig rész­letes, kombinativ feldolgozásokat tesz lehetővé országos és megyei szinten. A legújabb népszámlálás méreteire egyébként jellemző, hogy január 2 és 14 között a számláló- biztosok az ország 3 millió 200 ezer lakását keres­ték fel. A szemétgróf A budai mészárosok 1498-ban keltezett sáfár­könyvében már Mátyás király idejéből tudunk olyan lakomákról, amikor “suttogóra” gyűltek össze Pest-Buda polgárai, hogy összesugva-bugva megválasszák egy-egy városnegyed rendjére ügye­lő fertálymestert, ő volt az, aki vigyázott, hogy az utcán ne pipáljon senki, lármát, szemetet ne csináljon, az utca rendje minden tekintetben ki­fogástalan legyen, s ezért “szemétgrófnak” is ti­tulálták. ő volt a céhbeli fegyveres éjjeli őrség hadnagya. A “könyörgő lakomán” a demokrati­kusan megválasztott céhbeli embert szépen meg­kérték a felelősséggel teljes tisztség elfogadására. Utána, már nem suttogva, bőséges boradagok közben folyt a lakoma. A XVIII. századtól fize­téssel járó tisztség volt a fertálymesterség. Ezüst gombos pálca volt a hatalmi jelvény, az egyenru­ha pedig nagy ezüst lánc, kerek köpenyeg és kerek kalap. Érdekes életű pesti fertálymester volt a Szicí­liából Magyarországra vándorolt Giovanni Conti de Messina detto il Placido egykori pesti kávés, aki önhibáján kívül tönkrement és akkor a pesti városi ménes csődörmestere, majd 1795-ben a régi “szertartások” betartásával fertálymester lett. Magyar szabadalom alapján kezdte meg a bu­dapesti CHINOIN gyár a nemzetközileg is nagy feltűnést keltő Glypondin állattápszer gyártását. A jelentős külföldi megrendelések kielégitése ér­dekében a termelést az eddigi évi 250 tonnáról ezer tonnára emelik. Az uj állattápszer licencének megvásárlásáról angol, NSZK-bei, jugoszláv, fran cia, szovjet, amerikai és NDK-beli vállalatokkal folytatnak tárgyalásokat. UJ ORVOSI MŰSZERT KÉSZÍTETTEK ESZTERGOMBAN (Komárom m.) Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának esztergomi gyáregységében uj orvosi műszer prototípusát készí­tették el. A készülék fekvő betegek, valamint szülő anyák és magzatjaik szivhangját, pulzusszámát, EKG- görbéjét folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben a beteg állapotában változás áll be, a műszer hang- és fény­jelzéssel riaszt. így az orvos — ha nem is tartózkodik a beteg mellett — azonnal közbeavatkozhat a beteg érdekében. A készülék sorozatgyártása még ez évben megkezdődik. Képünkön: A készülék érzékelő egységét a beteg ujjára rögzítik. Ennek segítségével jelzőskálán olvas­ható le a pulzusszám és monitoron látható az EKG- görbe. >★★★★★★■*•★★**★***★★★*★*★*★★■*■*★★***■**+**+* Megfejtették Balassi Bálint titkos Írását Négyszáz esztendős rejtélyre derített fényt a pécsi tanárképző főiskola tanára, dr. Tóth István, akinek sikerült megfejtenie Balassi Bálint titkos Írását. A magyar reneszánsz legnagyobb költője gyakran használt titkos írást levelezésében, főleg nevek és másokra vagy saját magára vonatkozó adatok közlése esetén, dr. Tóth István kiderítet­te: a költő egyszerűen megfelezte az ábécé egy­másutáni betűsorát, a betűket a-tól 1-ig és m-től y-ig egymás alá helyezte, s a megfelelő betűket felcserélte a szövegben. Az “a” betűnek tehát az “m” felelt meg, a “b” betűnek az “n” és igy to­vább. A magyar irodalomtörténet nagy szerencséjére Balassi a titkos Írást másutt is — költeményei­nek sorkezdő betűiben és ajánlásaiban — al­kalmazta, s igy kerülhetett sor olyan felfedezé­sekre, amelyek irodalomtörténeti szenzációnak számítanak. Szerelmi históriáinak legszebbike a “História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szüzleányról”. Szerzőjének kilétét csak­nem négyszáz éven át homály fedte. Irodalomtör­ténészeinek az első tizennégy versszak sorkezdő ba tűiből Gyergyai Albertnek, illetve — az újabb név­alak szerint — Gergei Albertnek vélték a szerzőt. A titkos irás kulcsa szerint a sorkezdő betűk két­ségtelenül Balassi Bálint szerzőségéről tanúskod­nak, sőt az is kiderült belőlük, hogy a költő Újvá­ron (Liptóujváron) irta az Árgirust, mégpedig az Annaversek idején, vagyis 1578 és 1584 között. A szövegegyeztetésekből, stílusából és a verselé­séből arra lehet következtetni, hogy a széphistoria Balassi költői munkásságának első szakaszából való. Dr. Tóth István a Balassi-féle titkos irás kulcsa alapján megvizsgálta a többi korabeli széphistó­ria utalásait is, és további meglepő felfedezések­re jutott. Megállapította, hogy a bécsi osztrák nemzeti könyvtárban nemrég előkerült Szép ma­gyar komédia cimü pásztor-dráma ajánlásában szereplő “n n” betükép nem a szerző névtelenségét jelzi, hanem — a titkos irás szerint — nagy köl­tőnk betűjele ez: bb. Világinterurbán program Magyarországon. —­A Budapesti BHG megkezdi a világ-interurbán beszélgetésre alkalmas magyar telefonközpont kísérleti gyártását! Az első 400 állomásos közpon­tot már idén összeszerelik, s 1971-től megindul az uj központok sorozatgyártása. Évente 65,000 tele­fonvonal kapcsolásához elegendő magyar Cross­bar központ készül a budapesti gyárban. Néhány éven belül a nagyobb magyar városokat ilyen te­lefonközpontokkal szerelik fel, s ezt követően a magyar telefonelőfizető hálózat is közvetlenül be­kapcsolódhat a világ-interurbán beszélgetésekbe. ®@íÍ;(Í)^)(Í)(§)(§)®®(i)(§)®(§)®®(§)(§)©©©©(g)(§)(gK§)(|)@@(D©@(D@(gKD@(D@(g)(( 1 SOBEL OVERSEAS CORP. ! ® H 210 EAST 86th street, new york, n. y. 10028 <? ® IIUUI I ÖUyf SlöfüEll - TELEFON: (212) 535-6490 - <£ I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I ® (C K SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS g LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK ^ H IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents