Amerikai Magyar Szó, 1970. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 1, 1970. MILLIÓS CSALÁSOKAT KÖVETNEK EL GAZDAGOK A SVÁJCI BANKOKON KERESZTÜL A gazdagok óriási összegeket helyeznek el svájci bankokban, amelyek nevüket a legnagyobb titokban tartják. A svájci törvények feljogosítják a bankokat, hogy titkos kódekszek alatt vezessék klienseik számára a bankbetéteket és mindenfajta pénzügyi tranzakciót is a kódeksz-nevek alatt bonyolítsanak le. Ilyen módon nagyon sokan kijátsszák az adótörvényt és törvénytelen valutaspekulációkkal is sok csalást követnek el. A svájci bankokon keresztül elkövetett adócsalásokban és más pénzügyi manipulációkban csakis a gazdagok vehetnek részt, az átlag polgár ezt még ha akarja, sem teheti meg, mert csakis nagy pénzösszegekben lehet ilyen eljárást lebonyolítani. A titkos svájci banküzérkedésekről már régen tudtak, de most utóbb már országos botrány lett belőle. A ház bank- és pénzügyi bizottságának elnöke, Wright Patman, Texas, dem. képviselő, terjedelmes vizsgálatot kezdett az ügyben. Ugyanakkor Patman képviselő törvényjavaslatot is benyújt a svájci bankcsalások kiküszöbölésére. Ez törvénytelennek nyilvánítaná amerikai polgárok részéről külföldi bankszámlák nyitását, ha arról nem tesznek rendszeres, évi jelentést a pénzügyminisztériumnak. A törvény megszegésére súlyos büntetést javasol. Miért lehet Svájcban titkos bankszámlákat tartani Svájcban nincsenek olyan kereskedelmi törvények, amelyek a svájci hatóságokat az amerikai törvények kijátszóinak kézrekeritésére köteleznék. Nem kell nekik közreműködni az amerikai hatóságokkal, hogy eljárást indíthassanak. A postán keresztül elkövetett csalásokra sincs megfelelő törvény Svájcban. A svájci bankoknak kimagasló nemzetközi tekintélyük van, mint pénzügyileg legszilárdabbak és üzleti etikában legszigorúbbak. Kézzelfogható csalások soha sem feketi- tetteK Pé a nevüket. A modern technológia azonban megszüntette a távolságokat. Jetreptilőkön, telefonon, felek azonnal érintkezésbe léphetnek egymással és a világon bárhol lebonyolíthatnak üzletet. Az amerikai tőkéseknek ez rendkívül jó alkalmat ad, hogy svájci bankokon keresztül kibújhassanak az adófizetés alól és másfajta pénzügyi csalásokat követhessenek el. A Mafia gengszter-csoport az elsők között volt, mely a svájci bankokat igénybe vette. Oda helyezték el titkos számlákra piszkosan szerzett pénzüket és onnan a “megtisztult” pénzt u. n. “tisztességes” vállalkozásokba helyezhették. A Mafia még ma is a svájci bankokban “tisztítja” meg a pénzét, de az amerikai tőkések mellett ma már kisebbségben van. Nemrég kiderült, hogy az amerikai katonai klubok botrányaival kapcsolatban William O. Woolridge főtörzsőrmester, állítólag a katonai klubok korrupcióiból szerzett 362,000 dollárt is svájci bankban kódeksznév alatt helyezte el. Egy szövetségi államügyész azt is kimutatta, hogy a svájci bankok még sokkal csúnyában szerzett vagyon eltakarására is felajánlják szolgálataikat. Két svájci bank közreműködésével, egyik Svájc legnagyobb bankja, a Union Bank — két amerikai, a század egyik legnagyobb csalását követte el a közvagyon ellen. Ez a két egyén 4.6 millió dollárt sikkasztott el a tengerészettől és a Union Bank még további 500,000 dollár értékű muníciót segített nekik kicsempészni Európába, Latin-ame- rikába, sőt talán a Közel-Keletre is. Az ügy részleteit nem hozták nyilvánosságra, mert mindketten bevallották a csalást. így nincs szükség nyilvános tárgyalásra és valószínű, hogy könnyebb ítéletet is kapnak. A két egyén,Francis N. Rosenbaum, magas összeköttetésekkel rendelkező, dúsgazdag washingtoni ügyvéd és üzlettársa, Andrew L. Stone, St. Louis-i többszörös milliomos butor- és munició gyáros. Fő, hogy minden törvényesnek látsszon Mindketten nemlétező cégektől kiállított számlákkal csapták be a tengerészeket, melyet a svájci bank szolgáltatott nekik, nemlétező nyersanyagok ért és felszerelésekért. A feltornyosult bizonyítékok között az államügyészség birtokában vannak adatok, melyek arról tanúskodnak, hogy a svájci bankárok, hosszú évek óta kibúvó machinációkkal rejtették el klienseik csalásait. A nemlétező vállalatok csak egy fiókban tartott üzleti levélpapíron és számlákon szerepeltek. Voltak bankárok, ügyvédek és könyvelők, akik akármilyen cég képviselőjeként mutatták be magukat és honoráriumért bármit aláírtak. Csak papíron létező üzleteket bonyolítottak le, hogy a formaságokat betartsák. Az volt csak a fontos, hogy minden törvényesnek látsszon és sok pénzt hozzon. A két svájci bank makacsul küzdött a vizsgálatok ellen. Ennek az ügynek a felfedezésével sok minden egyéb napvilágra került. Más amerikai üzletemberek is hasonló kapcsolatban voltak a svájci bankokkal, közöttük a legnagyobb amerikai nagyval- lalat egyik alelnöke. (Nevét nem hozták nyilvánosságra.) Habár a svájci bankoknak nagy politikai hatalmuk van, a svájci politikai és jogügyi hatóságok nem álltak mind mögéjük, amikor a csalásokról volt szó. Bírói eljárással kényszeritették a bankokat, hogy adataikat az amerikai igazságügyminisztérium rendelkezésére bocsássák. Az U.S. kormány viszont megígérte, hogy az adatokat Az Egy. Államok búza, kukorica, szójabab termése rendkívül jól sikerült ebben az évben. Sok helyen, ahol késlekedett az aratás és nem volt elég vasúti teherkocsi, a gabonát a vasutak mellett raktározzák fel, szállításra várva, mert a raktárak mind megteltek. Az elevátorok sem győzik a munkát és félő, hogy ha az időjárás rosszabb lesz, nagy károk eshetnek a szabadban felraktározott termésben. Mindennek ellenére kevés esély van arra, hogy a farmerek olcsóbban adják a termést, vagy a háziasszonyok olcsóbban vásárolhassanak élelmiszert. Egyik oka az, hogy nagy kereslet van marha- és sertéshúsban és ezért a takar- mánvgabona-árak is emelkednek. De még ha megszűnne is ez a kereslet, a kormány 4.5 milliárd dolláros farm-ár programja biztosítja, hogy az árak ne essenek. A nagy farmokon tudományos műtrágyázással és javított rovarirtókkal, — sok helyen sűrűbben ültetik a kukoricát és szójababot s igy ake- renként több hasznot nyernek. A középnyugaton, az elmúlt nyár dús esőzései mellett, a sűrűbb ültetéssel rekordhozamot értek el. Az egész országban, a 28 legfőbb gabona összetett hozama 2 százalékkal több volt a múlt évi rekord termésnél, annak ellenére, hogy több gabonafélében kevesebb területet vetettek be. A nagy farmokon egyre kevesebb munkaerővel dolgoznak és a farmok átlag területe is nagyobb, mert a kisebbek már nem életképesek. Ezeket eladják, vagy bérbe adják a nagybirtokosnak s azok a legjobb gépekkel, eljárásokkal a leggazdaságosabban használják ki a földet. A kisebb farmok volt tulajdonosai a közeli városokba járnak dolgozni, többnyire gyárba. A megnövekedett nagy- gazdaságok nagyméretű üzleti vállalkozásként működnek. A középnyugati farmerek a termelésben egyre jobban specializálódnak. Az egyik óriásfarm tulajdonosa mondotta: “Majdnem minden ennivalót a szupermarketban vásárolunk, mint a városiak. Majdnem úgy élünk mi is, mint a gyárosok, csak mi éppen jó levegőn dolgozunk.” Nem bajlódnak többé változatos veteményekkel. Ez a specializálódás arra vezetett, hogy nem kell az árakra való tekintet nélkül idő előtt áruba bocsátani bizonyos termékeket. Most függetlenebbek lettek a piaci árak ingadozásaitól. A dús termés ellenére minden fogyasztó többet fizet az élelemért és kilátás sincs arra, hogy az árak lemenjenek. A nagybani feldolgozók, csomagolok és árusítók zsebelik be a kicsibeni árak 60 százalékát és trösztszerü egyezményekkel gondoskodnak róla, hogy az árak, ha már egyszer felnem fogja adócsalási eljárásokra felhasználni. Egyes adás-vételi eljárásokkal, amelyekben az amerikai bankszámlák tulajdonosainak neve soha sem szerepel, a nyert haszonból a tőkenövekedési adó alól is kibújtak. A bankoknak is busás jövedelmet jelentenek a titkos számlákon keresztül végzett tranzakciók. Ezekkel kapcsolatos hitelért 10—12 százalékos kamatot is számítottak. ””Még ha el is Ítélik a gazdagokat a svájci bankokon keresztül elkövetett csalásokért, többnyire enyhe ítéletet kapnak, az egyszerű emberek által elkövetett mindennapi lopásokhoz viszonyítva. A gazdagok a legjobb ügyvédeket tudják megszerezni maguknak, akik fellebbezésekkel, tárgyalásokkal évekig elhúzzák, elodázzák a büntetést. Egy nagy pénzügyi vállalat társtulajdonosát például, aki éveken át 20 millió dollárt kitevő csalást ismert be, a bíró mindössze 30,000 dollárpénzbüntetésre és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt. De ugyanez a biró, egy héttel később egy munkanélküli fekete raktársegédre mondott ki ítéletet. Az illetőnek két gyermeke van. Azért, mert már előzőleg egy “megkísérelt” rablásért neve a rendőrségi dossziéba került és most egy 100 dollárnál kevesebb értékű televízió készülék ellopásával vádolták, egy évi börtönbüntetést kapott. De nemcsak ez a biró Ítélkezik igy. Tudott dolog, hogy a bírók általában, hasonló körülmények között hasonlóan megkülönböztető ítéletét mondanak ki. A gazdagokkal mindig sokkal kíméletesebben bánnak. mentek, le ne mehessenek. Ebben a körforgásban a fogyasztó a legkiszolgáltatottabb mind között. Necsak a kongresszus fizetését, a társadalombiztosítást is emeljék A képviselőház előkészítő bizottsága (Ways and Means Committee) nemrég tartott kihallgatást a társadalombiztosítás és a Medicare javítása ügyében. Whittier, Cal.-ból az öregkoruak szervezetének egyik vezetője, James Carbray, a kihallgatáson többek között a következőket mondotta: “Az öregkoruak olvasták Ralph Nader nyilatkozatát arról, hogy a háziállitok ételét gyártó ipar készítményeinek 25—30 százalékát emberi fogyasztásra a szegények vásárolják és hogy ezeknek a vásárlóknak milliói társadalombiztositásból élő öregek. “A mi öregeinket nem ragadtatta el az a nagy gondoskodás, amellyel a szenátus tagjai a saját megélhetésükkel törődnek, mikor maguknak és a kormány vezetőségi tagjainak busás megélhetési fizetésjavitást és javított nyugdíjazást szavaztak meg anélkül, hogy megvitatták volna, vannak-e alapok az emelt költségek fedezésére. “Igazán nem tagadhatja meg a kongresszus, hogy Ugyanúgy gondoskodjon az öregek problémái ról, melyek elsősorban az elégtelen jövedelemből erednek.” Washington, D. C. — A szenátus elvetette a külföldi államoknak nyújtandó segélyre szóló javaslat azon részét, amely 54 millió dollár értékű hadirepülőgépeket adott volna Chiang Kai-shek részére. KITŰNŐ A TERMÉS, MÉGSEM OLCSÓBB AZ ÉLELEM A/Y\€RiKAI F Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. £nt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^^pjS%^84 ba egy evre 12 dollar, felevre $6-50 1 1 ’ ..
