Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-28 / 33. szám
Thursday, August 28. 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 BllCSU a floríflfliflktÓW Bucsudélutánra jöttünk össze a Magyarok Világszövetsége székházéban. A Miami-i Kultur Kör társasutazással Magyarországra jött csoportjától búcsúztunk. Kárpáthi József, a Magyarok Világszövetsége főtitkára felköszöntötte a társaságot, majd a Világszövetség elnöksége nevében gyönyörű magyar zászlót adott át Práger Jenőnek, a Miami-i Magyar Kulturkör részére s jókívánságait fejezte ki a klub további munkálkodásához. A külügyminisztérium konzuli osztályától Gimesi Ferenc köszöntötte és egyben búcsúztatta a látogatókat. Práger Jenő köszönetét mondott a klub nevében és megjegyezte: “Ezt a szép ajándékot klubunk fennállásának 25. esztendejére kaptuk. Színpadunk előtt fog díszelegni és biztosan tudom, klubunk tagsága és vendégei örömmel és büszkeséggel tekintenek a gyönyörű magyar zászlóra mindaddig, amig klubunk létezni fog.” Majd Márki Kálmán kért szót és ő is köszönetét mondott a zászlóért. Többék között ez mondotta: “Ez a zászló vezetőinknek, klubunk tagjainak uj inspirációt fog adni.” Dattler Lajos, aki szintén a csoporttal érkezett, szintén felszólalt: “Végtelenül megtisztel bennün- ke a Világszövetség, hogy itt lehetünk, örülünk, hogy e szép zászlót olyan klub kapta, amely kiérdemli azt. Reméljük, hogy sok változást hoz létre és sokan másképpen látják majd nálunk is a helyzetet mintahogy eddig látták.” Farkas Lilly: “Hálás köszönet a Magyarok Világszövetségének a kedves fogadtatásért és a gyönyörű zászlóért, amely büszkeségünk lesz nekünk, alapitó tagoknak és a klub minden tagjának.” Práger Jenő közben elmondta, hogy több mint kétezer kilométert utazott be Magyarországon. Rengeteg városban és faluban járt. Privát házaknál lakott feleségével Margittal és hihetetlen, hogy az ország menyit fejlődött az utolsó öt év alatt. Néhány dolgot külön is kiemelt s a követ* kezőket mondta: 1. Nincs már probléma a fiatalokkal. Szívesen mennek vissza a falvakba. Gönczruszkán volt éppen, mikor hat fiatal ajánlkozott vissza, de csak kettőt fogadtak el. Vannak ma is, akik nem álltak be a termelőszövetkezetekbe. Ma már sajnálják és szeretnének beállni, de nem veszik be őket. Ezt tapasztalta általánosságban. Ez nem igy volt öt évvel ezelőtt. 2. Van más különbség is. Úgyszólván az ország nagy részét bejárta. Gépekben, de főleg alkatrészekben hiányt sehol nem talált. 5 évvel ezelőtt csak panaszokat hallott. Képzett szerelők órák alatt javítják és üzembe helyezik ma a gépeket. 3. A városokban észrevehető munkáshiány van. Az anyák részére nyújtott három éves kormány- támogatás hihetetlen változást hozott létre mindenütt. Otthon maradnak és három éven át maguk nevelik gyermekeiket. 4. A falun észlelhető az igazi változás. Rengeteg az uj. ház, ahol megmaradt a régi, oda is fürdőszobákat építenek. Az újakat nem is lehet anélkül építeni. Práger a termést is megfigyelte, hiszen aratás idején járt a falvakban. Soha ilyen termést nem kaptak volna, ha nem az uj orosz búzát termesztenék. Igaz, hogy ez rövidszáru és egyesek panaszkodnak, hogy nincs elég szalmája. Az időjárás valóban igen kedvezőtlen volt. Tavasszal nagyon hideg és esős volt az idő, majd egyik napról a másikra beállt a kánikula. De az orosz buzafajta nagyszerű termést adott. Práger sok helyen megkérdezte, hogyan fogadnák, ha a földet visszakapnák? Szerinte a válasz mindenütt egyforma volt: sehol senki nem akarja a földet vissza, mert ma már fele munkával is sokkal jobban élnek. A budapesti—amerikai kolónia több tagjai is jelen volt a bucsuzásnál és mindenki jó utazást kívánt a kedves vendégeknek. Írek a magyar városok és falvak életéből Fényesebb lesz Budapest. — Félidejéhez érkezett a budapesti neonberendezéseket gyártó vállalat jubileumi neonositási programja: csaknem 10 millió forint értékű berendezést már elkészítettek és felszereltek. A programban 60 nagy és számos kisberendezés gyártása és elhelyezése szerepel. 14 reklám például a Belgrád rakparton kap helyet. Kül- és belföldi cégek megrendelésére készülő reprezentatív, nagyméretű neonok kerülnek a Nép- köztársaság útjára, a Marx térre és a Baross térre. Elkészült már a jövő évi program is: ebben többek között a Petőfi-hid pesti, a Margit-hid budai környéke, a Szent István körút, a Mártírok útja és a Moszkva tér “fényesitése” szerepel. Befejezték a szegedi korzó “rekonstrukcióját''. Szeged “Váci utcájának”, vagyis üzleti központjának, s egyben sétányának mindkét házsorát futószalagszerűen egyszerre tatarozták a közelmúltban többmillió forintos költséggel. A jórészt műemlék jellegű épületeket eredeti stílusukban állították helyre. Lebontották az elavult üzleti portálokat, és az épületek jellegét, stílusát nem változtatva egyszerű kirakati ablakokat szereltek fel. A kirakatrendezők egymással versenyben alakították ki a Szabadtéri Játékok hangulatát kifejező uj kirakatokat. Müvésztelep Tokajban, Hajdúböszörményben és Győrött. — A minap 3 müvésztelep nyitotta meg kapuit a magyar vidéken. Tokajban az idén 16. alkalommal rendezték meg a hagyományos “művész-toborzást”. A 40 művész kéthetes tokaji tartózkodása alatt müvésztörténeti előadásokat hallgatott, megvitatta a különböző művészeti irányzatokat és művészeti alkotásokon örökítette meg a városka utcáit és a környék természeti szépségeit. A hajdúböszörményi müvésztelep elsősorban debreceni és tiszántúli művészeket, de — az idén első alkalommal — külföldieket is vendégül lát ezekben a napokban. Győrött most létesítettek először nyári müvésztelepet, melyre Budapestről, Pápáról, Tatabányáról, Pécsről, Kaposvárról, Szekszárd- ról, Szombathelyről és Keszthelyről érkeztek festők, szobrászok, grafikusok, akik két hetet töltöttek a müvésztelepen és az ott készült alkotásaikból kiállítást nyitnak Győrött. 350 oldal a 600 éves Kecskemétről. — 350 oldalas tanulmánykötet jelent meg az Alföld 600 éves hirös városáról. “Kecskemét 1368—1968” címmel helyi szerzők tollából 16 tanulmányt közöl a vaskos könyv az ősi város múltjáról, jelenéről. Külön fejezetek szólnak a helyi természeti viszonyokról, a gazdag madárvilágról, a mezőgazdasági kultúra fejlődéséről, a világhírű szőlőnemesitőkről; Mathias Jánosról, Kocsis Pálról és a mai utódaik eredményeiről. Újabb, eddig teljesen feltáratlan kutatási területek eredményei is bekerültek a kötetbe: például a kecskeméti munkás- és paraszt mozgalmakról, a város 100 éves újságírásának történetéről szóló fejezetek, valamint “A kecskeméti posta története” cimü érdekes monográfia, amely a város hírközlésével foglalkozik a török kortól napjainkig. Milyen lesz a Tihanyi-félsziget? — A Balaton hires félszigetének komplex fejlesztését vitatták meg a minap Tihanyban az illetékesek. A terv elsődleges feladata, hogy a jelenleg még egyhelyre zsúfolódó turistaforgalmat elterelje a félsziget más, látványosabb helyeire. Ennek érdekében úgynevezett turista alközpontok kiépítését javasolják a tervezők. A nemzetközi idegenforgalmat a mostani motel-központban kívánják fejleszteni. A motel helyére rövidesen újabb körszállókat építenek. Az őstelepülést — a régi halászfalut — eredeti állapotában szeretnék konzerválni. A régi házakat belül korszerűsítik, s ezzel kiváló lehetőség kínálkoznék bennük úgynevezett skanzen-hotelek kialakítására. Uj területeken alakítanak ki parkerdőket, ligeteket és díszes cserjékkel ékesítik a 110 gejzirkupot, valamint a többi geológiai képződmény környékét. Francia és angol érdeklődés egy magyar miniszter találmánya iránt A Hydrop nevű magyar találmány alapján gyártott nagy teljesítményű ásványkitermelő berendezés néhány éve jelent meg külföldön. E korszerű gépek Magyarországon már tiz éve üzemelnék, s az újabb eredmények a külföld érdeklődését is mindinkább felkeltik. A Hydrop sokat fejlődött, nem véletlen, hogy a szocialista országokon kívül több nyugat-európai cég is tárgyal licensének megvételéről. Egy francia cég kooperációs gyártásba kíván bekapcsolódni, az angolok a tengerfenék-kutatási munkálatoknál kívánják alkalmazni a magyar berendezést. A Hydrop egyik érdekessége, hogy feltalálója dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter. A berendezést úgy szerkesztette meg, hogy elektromos vagy Diesel-meghajtással egyaránt működtethető, központi vezérlése révén egyetlen dolgozó üzemeltetheti. Öregszik Budapest lakossága. — Budapest lakossága évenként átlagosan mintegy 18,000-el növekszik. A demográfusok prognózisa szerint 1971-re a 14 éven aluliak száma a jelenlegi 300,000-ről 250,000-re csökken, a 60 évesek és az ennél idősebbek száma a jelenlegi 350,000-ről 400,000 fölé emelkedik. • Uj műanyaggyár épült Debrecenben. — Befejezték az uj debreceni műanyaggyár építését. Magyar- országnak e legkorszerűbb müanyagfeldolgozó üzeme évi 3,000 tonna fröccsöntő és 3,500 tonna csőgyártó kapacitással rendelkezik. Beruházásaira 230 mülió forintot költöttek. Az országban egyedül ez a vállalat rendelkezik nagyméretű fröccsön- tőgépekkel. Az uj üzem több mint 150 féle terméket állít elő. Az Országos Viííamostávve- zeték Vállalat szakemberei különleges elektrosztatikus munkavédelmi ruhákat készítettek. A szigetelt, hálószerűén kiképzett védőruhák nagy jelentősége, hogy az első hazai 400 kilovoltos berendezések üzemeltetésénél ilyen ruhában a feszültség közelében dolkhozhat- nak. Minden feszültség ellen jó a védőruha?
