Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-28 / 33. szám
Thursday, August 28, 1969 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: VÁRHATÓ GAZDASÁGI HANYATUS AZ ÉV FOLYAMÁN? SÍRJUNK, vagy NEVESSÜNK? Repül a nehéz kő. Ki tudja hol áll meg? Ki tudja hol áll meg, S kit hogyan talál meg? Arany János: Toldi Ha egy nagy követ a levegőbe röpítenek és az a legszerencsétlenebb helyen, egy embercsoport közepén esik le, ember életét kiolthatja. Mi történne azonban akkor, ha egy atombombával felszerelt rakéta esne egy nagy város kellős közepébe? Ennek még a gondolatától is borzong az ember. Nemcsak azért, mert több százezer ember életét oltaná ki a rakéta, hanem azért, mert ez az emberiség pusztulásának kezdetét jelentené. Ha egy atombomba robbanna fel mondjuk New Yorkban, az amerikai katonai hatóságok minden bizonnyal a Szovjetunió alattomos támadásának tulajdonítanák és utasítást adnának a Szovjet elleni rakéták kilövésére, vagyis ellentámadásra. Ha viszont egy atombomba Moszkvában robbanna fel, akkor mi kapnánk meg a választ a szovjet atombombával felszerelt rakéták formájában. Ez is, az is az emberiség pusztulását jelentené. Ilyen eshetőség állt fenn pár héttel ezelőtt. San Franciscotól 25 mérföldre északra van az amerikai légi flotta Hamilton nevű támaszpontja. A támaszpont létezése nem titok. Titok volt azonban az a tény, hogy a hadvezetőség atombombákkal ellátott rakétákat tart a támaszponton. Az pedig szenzációszámba ment, hogy az atomfegyvereket a 22 éves súlyos elmebeteg Robert V. Ballou őrmester őrizte, két közkatonával, akik szintén elmebetegek. Amikor e hihetetlen tény kiszivárgott, Donald Tidwell őrnagyot felfüggesztették állásából, mert ő volt felelős a három elmebeteg beosztásáért. Amikor Tidwell őrnagyot felelősségre vonták, azzal mentegetőzött, hogy a rendelkezésére álló legénység száma elégtelen, nem volt más, akit e beosztásra kijelölhetett volna. Robert D. Carrow, az elmebajos őrmester ügyvédje, hetekkel a fent jelzett eset előtt átiratban kérte a támaszpont vezetőségét, hogy ne osszák be Ballou őrmestert olyan helyre, amely robbanószerek. vagy fegyverek kezelését igényli, mert ő fél ezektől és attól is, hogy valakiben kárt tehet. Könnyen megeshetett volna pl. — mondta Carrow ügyvéd —, hogy Ballou őrmester kávéért küldi a két közkatonát, egyedül marad az atombombákkal felszerelt rakétákkal és.. . A fent jelzett esemény óta az egyik közkatonát elbocsátották a katonai szolgálatból, a másik elmegyógyintézetben van. Ha a fenti incidens fantasztikusnak hangzik, mit szóljunk a következőkhöz: Tidwell őrnagy kijelentette, hogy Bailout és két társát azért utasította a rakéták őrzésére, mert ha ezt nem teszi, akkor “a Haight—Ashbury lakói próbálták volna a fegyvereket megkaparintani.” San Francisco fekete lakosai laknak a Haight— Ashbury városrészben. Az őrnagy ur tehát azért állított három elmebeteg katonát a rakéták őrzésére, mert igy akarta megakadályozni, hogy azok a fekete lakosok kezébe kerüljenek. Kérdezhetjük: ki az őrült? A három kirendelt katona, vagy Tidwell őrnagy? És ki tudja, hány Tidwellhez hasonló őrnagy vigyáz az atombombákkal felszerelt rakétákra az ország különböző támaszpontjain??? • Akik ismerik New York városát, azoknak nem kell bemutatni a 110., 111. és 112. utcák környékét, a város keleti részén, a Második és Park Ave- nuek között. Ezt a városrészt nem keresik fel a turisták, még a magyarországi látogatók sem. Leromlott házak, felhalmozódott szemét tárul a látogató elé. (Lásd a “Popi” c. filmet.) A környék lakói bizottságot szerveztek és elhatározták, hogy felsöprik és összeszedik a piszkot, szemetet és felhívják a köztisztasági hivatalt, hogy vigyék el az összeszedett szemetet. A tervet tett követte. Ifjak seprűkkel és lapá- sokkal felszerelve munkához láttak és a nagy hőség ellenére, egy-kettőre szeméthegyeket alkottak minden háztömb közepén. A munka befejeztével felhívták a köztisztasági hivatalt, hogy vigyék el a szemetet. Ebben az évben gazdasági hanyatlás várható. A tőzsdén, a tavaszi magas árakhoz képest 17%-os esés mutatkozott. Az újságok egymás után “A Csucsprosperitás Vége”, A Növekedés Leállása”. “A Vásárlás Csökkenése Rossz Üzleti Kilátással Kecsegtet” és egyéb hasonló cimü cikkeket közölnek. Az utolsó három hónap folyamán a kicsibeni eladások mennyisége kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Mivel több a termelés, mint egy évvel ezelőtt, a kereskedők és- gyárak raktáraiban árufelhalmozódás állt elő. A hitel megnehezítése az egekig menő kamatlábakkal már a tőkebefektetési konjunktúrát is lelassította. Sok helyen csökkentik az üzemnagyobbi- tási terveket, egyrészt, mert várakozáson aluli a profit, másrészt az eladások lalassulása miatt. A hitelszigoritások a házépítkezést is egyre jobban csökkentik. Az üzletemberek most már elhiszik, hogy a Federal Reserve Board mindaddig fogja szigorítani a kölcsönt és a kormány a költekezést, mig a termelés és az áremelkedés lelassul. Azt is feltételezik, hogy a lelassulás után a kamatlábak is esni fognak. Egyes üzletemberek rövidlejáratu kölcsönöket vesznek fel és hajlandók ezekért egy-két évig magasabb kamatot fizetni, abban a hiszemben, hogy alacsonyabb kamatú kölcsönöket kaphatnak 20 évig, amikor a rövidlejáratuak esedékesek lesznek. Az a szokatlan helyzet állt be, hogy a rövid- lejáratú kölcsönök drágábbak, mint a hosszulejá- ratuak. Ez a második világháború óta most negyed szer fordul elő. Eddig minden alkalommal gazdasági lelassulás vagy hanyatlás következett be. Legutolsó alkalommal, 1966-ban, csak un. “mi- ni”-hanyatlás volt, részben azért, mert a kormány azonnal irányt változtatott és jóformán még mielőtt a hanyatlás megkezdődött volna, segíteni kezdte a gazdaságot. Egy másik ok az volt. hogy a kormány még mindig a vietnami háború egyre nagyobb fegyverkezéseire és kiterjesztésére költekezett. Nem valószínű, hogy ugyanezek a körülmények most megismétlődnek. A First National City Bank véleménye szerint a Federal Reserve Board “hajlandó megkockáztatni a beavatkozási késlekedést”, vagyis eltér eddigi politikájától — mely természetesen meghosszabbítaná a bekövetkező lelassulást. Az 1966—67-es gazdasági hanyatlás minden egyes előidézője ma sokkal erőteljesebben jelentkezik. Az esélyekből következtetve sokkal többre lehet számítani, mint az akkori mini-hanyatlás kiegyenlítődésére. Sokkal nagyobb a lehetőség komoly gazdasági hanyatlás bekövetkeztére, a termelés jelentős redukálásával és a munkanélküliség súlyos emelkedésével. Az Illinois-i egyetem kereskedelmi kutatási osztályának vezetője, V. Lewis Bassie, élesenlátó havi jelentéseket tesz a gazdasági helyzetről. Az II“Sajnáljuk, nincs rá se időnk, se emberünk“ — volt a válasz. Először nem hittek a saját fülüknek és megismételték: “Saját erőnkből, önkéntesen és minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül összehordtuk a szemetet. Most csak azt kérjük, hogy jöjjenek ki a szeméthordó kocsikkal és vigyék el a felhalmozott szemetet.” A válasz ismét az volt, hogy “sajnáljuk, nincs rá se időnk, se emberünk.” linois Business Review júniusi számában súlyos gazdasági hanyatlás lehetőségére figyelmeztet. Érdemes ebből néhány megjegyzést idézni: “Jelenleg legtöbben az árváltozásokat tekintik a legfontosabb gazdasági eseménynek. . . kihangsúlyozzák a gazdasági ármutató jelentésekben, hogy az áremelkedések megnövekedtek az utóbbi hónapokban... Még több emelkedésre számítanak... Ebből arra következtetnek, hogy erős lábakon áll a gazdaság, de ezt más tényezők nem támasztják alá... “Az infláció inditóokai megváltoztak. . . Eziránt a felelősség elsősorban a kormányt terheli. Alapját a nagyméretű katonai költekezés képezi, közvetlen ellenőrzés vagy finanszirozás nélkül. .. “A pénzügyi közegek is az 1929-es körülményekhez hasonló helyzetben vannak — az a meggyőződésük, hogy helyesen járnak el a megszigorítások legmesszebbmenő, vészpontig jutó végrehajtásával.” Később Mr. Bassie kifejti: “A spekulációs apró fellendülések történelme bizonyítja, hogy ezek soha sem folyamatosan, hanem a likvidációk áradatában múlnak ki. . . A túlköltekezések ezúttal messze túltesznek az 1966. évieken és ezúttal nem lesz gyorsan kiterjedő háborús program a gazdaság alátámasztására. “...Az elmélet és a szándék nem elegendő a kiigazítások korlátozására. A kormány politikai irányitói remélik, hogy állandósíthatják az árakat a munkanélküliség egész kisméretű növekedésével. Egyvalaki azt mondja, hogy ha a legrosszabb bekövetkezik, az majdnem egymillióval több munkanélkülit jelentene. Ez már egymagában is elég rossz, a városok helyzetét tekintetbe véve, -De mivel a munkanélküliség növekedését a munkatábor egy évi növekedésénél kevesebbre becsülik, ez nem más, mint téves bizalomkeltés. A hanyatlás korlátozásának nincsen jól kipróbált és bevált technológiája.” Attól is fél, hogy a gazdasági intézkedések nem állítják majd meg az áremelkedéseket, mert nagy hatalmuk van azoknak, akik az árakat megszabják. . . Befejezésül még ezeket mondja: “Az árak stabilizálása és valamivel több munka- nélküliség helyett, az 1970-es adófizetési évet úgy fejezhetjük be, hogy az infláció majdnem ugyanolyan, mint most, de a munkanélküliség sokkal nagyobb lesz.” Ezt az analízist jórészt arra alapozza, hogy az U.S. fokozatosan csökkenteni fogja vietnami katonai erőfeszítéseit. Nixon elnök is ezt a látszatot igyekszik kelteni, de mindezideig semmi kézzelfogható bizonyítéka nincs. A Kincstár Napi Jelentésének legutolsó száma julius 22-ig terjedőleg, a katonai költekezést a múlt évihez hasonlítva 13 - százalékkal többnek mutatja. Ez úgy felbőszítette a munkától kimerült ifjakat, hogy megfeledkeztek fáradtságukról, ismét kezükbe vették a seprőt és lapátot, de ezúttal nem tisztogatásra, hanem a felhalmozott szemét szét- szórására használták. Felgyújtották a szemetet, felborították! az elhagyott autókat és igy fejezték ki határtalan, tehetetlen dühüket. Amikor mindez a rendőrség tudomására jutott, a köztisztasági hivatal azonnal talált időt és embert, hogy a szemeteskocsikkal el- takarittassa a porrá égett szemetet. VÁMMENTES INKA-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ró'l — Folytatjuk —
