Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-28 / 33. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 28, -1969 Látagatás Zilzer Gyula hírneves magyar művésznél Nem kellett becsöngetni, mert az ajtó nyitva állt Előző telefonbeszélgetésünk értelmében már várt bennünket. A homályos előszobán át szép, világos társalgóba lépünk. Hangosan köszöntjük Zilzer Gyulát, aki a szomszéd szobából jön felénk és örömmel üdvözöl. Mióta utoljára láttuk kissé lefogyott. Látszik rajta, hogy az utóbbi hónapokban betegeskedik. “Szervusztok kedveseim” — mondja és kezét nyújtja felém, Reich Klárát pedig megcsókolja. Az üdvözléseket követően széjjelnézünk a tágas szobában és szemünkbe ötlenek az ablaknál elhelyezett szebbnél szebb növények. “A feleségem nagy virágbarát és jó kertész” — mondja festő barátunk magyarázatképpen. “Kedves Zilzer barátunk — kezdem a beszélgetést — nagyon kedves voltál, hogy hajlandónak mutatkoztál interjút adni lapunk, az Amerikai Magyar Szó részére. Sajnos, mint mindig, időnk korlátolt és téged sem akarunk kifárasztani. Tehát térjünk a tárgyra: mondd el életed történetét •— dióhéjban. Tudjuk, hogy lapunk olvasói nagy érdeklődéssel olvasnak majd hirneves honfitársuk múltjáról, jelenéről és jövő terveiről.” “Jó — mondja Zilzer, miután leül egy kényelmes fotelba — de az én eseménydus életem leirá- sa nem egy könyvet, de egy egész könyvtárat is betöltene. Tudom, hogy a lap szűk, korlátolt tere megköveteli, hogy rövidre szabjam a mondóká- mat.” “1898 február 3-án születtem Budapesten — kéz di Zilzer —, ahol először a Markó utcai, majd a Reáltanoda utcai főreálba jártam. Apám zenészt, vagy festőt akart nevelni belőlem. Nagybátyám, Zilzer Antal, kiváló festőművész volt, Ibsent, Jókait és más hires Írókat festette le. Édesapám a Velodrom igazgatója volt, ahol bicikli-versenyeket rendeztek; a cég autókat adott el. Abban az időben Magyarországon legfeljebb 5—6 autóra volt szükség, mert csakis a főhercegi család tagjai és' hozzájuk hasonlók vették az autókat. Édesapám rendezte az első repülőnapot Budapesten; attól kezdve évente volt repülőnap. Akkor még nagyon kezdetleges volt a repülés, sok érdekes esemény történt, a repülők pár méternyire a földtől repültek. “13 éves koromban apám egy csomó könyvvel jött haza, emlékezve, hogy születésnapom van, melyeket a Népszava könyvkereskedésében vásárolt. Csupa szocialista, utópista irodalom volt. A könyvek hatására beléptem a Galilei körbe, amelyben a haladó szellemű irók, művészek tömörültek. “Már 9 éves koromban kezdtem festeni, először egy norvég tájképet, azután 11 éves koromban Zebegényben a Duna-kanyart festettem le. A zene is nagyon érdekelt, már 6 éves koromban Írtam zemegkapható Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott írásaiból. 231 oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZŐ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: .................................................................. Cim: ................................................................ Város:..................................Állam:................. Zip Code:.............. nét, 13 éves koromban mechanikai zenét komponáltam. Egy nyarat, 17 éves koromban a MÁV Északi Műhelyében töltöttem munkával és tagja lettem a vasas szakszervezetnek. Majd apám kívánsága ellenére beiratkoztam a Műegyetemre. Itt jó barátságba kerültem Trotzer Zoltánnal, akiből zseniális feltaláló lett. Már akkor volt egy találmánya: rádió-irányitással működő torpedó. Barátom édesapjának bútorüzletében éjjelente dolgoztunk a találmányon. Amikor a Tanácsköztársaság uralomra jutott, felajánlottuk a találmányt a Vörös Hadseregnek, Kim Bélának, akit annyira elragadott a dolog, hogy műhelyt bocsátott 15 munkással a rendelkezésünkre, hogy elkészítsük a modellt. A munkások nem sokat dolgoztak, mert folyton gyüléseztek. “Egyetemi éveim idején kerültek hatalomra Horthyék. Az ébredők szemem láttára ölték meg egyik társunkat. Barátom, Trotzer Zoltán kimenekült Triesztbe, majd én is utána mentem. Sikerült egy butorszállitó tehervonaton elrejtőznöm, az ut 3 hétig tartott a hideg vagonban, a különböző bútorok között. Triesztben motorbicikli javító műhelyt nyitottunk. “Itt kezdtem először rajzolni, festeni komolyan Később Münchenbe mentem, ott voltam, amikor Hitler első puccsát végrehajtotta. Nehéz volt a megélhetés, budapesti nagybátyám küldött havi két dollárt, hogy legyen miből enni. Hans Hoffman absztrakt festő iskolájában dolgoztam. Két év után visszamentem Budapestre, beiratkoztam az Akadémiára, ahol Csók István, a híres festőművész volt a tanárom. Félévig jártam, de mint tehetségtelent kidobtak. Lika Károly azzal vigasztalt, hogy Munkácsit és Ingrest is kidobták az Akadémiáról, mint tehetségtelent, de megtudtam, hogy zsidó voltom miatt tettek ki. “Ekkor végleg elhagytam szülőhazámat. Mielőtt azonban erre sor került volna, 1924-ben kiadtam Kaleidoszkóp néven litográfiáimat. Erről a Nyugat és más folyóiratok beszámoltak és olyan sikerem volt, hogy a pénzből nemcsak anyámat segíthettem, hanem Párizsba is kiutazhattam. A megmaradt példányokból anyám még jó ideig élt Budapesten. Ez az album, mely teljesen elkelt, a különböző “emberi” hibákat mutatja be litográfiában, szimbolikusan a nagy szociális hiányokra mutat rá. Igen erős munkám ez, ha arra gondolok, hogy anélkül, hogy tanultam volna litográfiát, óriási kövekre mertem rajzolni azokat. Most nyomatok ki uj kiadást belőle, korlátolt, számozott példány■ számban. “Párizsban azonnal elhelyezkedtem Barbusse lapjánál, mint rajzoló. 1927 aug. 23-án pedig a L’Humanité első oldalán hozta protestáló rajzomat Sacco és Vanzetti kivégzésével kapcsolatban. A kivégzés éjjelén Zacco húgával és más olasz elvbarátokkal voltunk együtt. 1932-ben Gáz címen litográfiái albumot készítettem, melyhez Romain Rolland, hirneves francia iró irt bevezetőt. Ezek a rajzok szinte a humanizmus utolsó jajkiáltásait, az elkövetkezendő háború borzalmait tárják fel. Sikeres kiállításaim voltak Londonban, Amszterdamban, Svájcban, stb. 1932-ben elhagytam Párizst és Amerikába jöttem, ahol a kisemberek Amerikáját kerestem. S ezt meg is találtam. “1933-ban Einstein professzortól kaptam levelet, melyben a Gáz c. albumom emberies és művészi értékét dicséri. Amerikában sokat küzdöttem. Évekkel ezelőtt szemoperációra volt szükségem, de nem volt rá pénzem. Rézkarcnyomó gépemet, melyet még Párizsból hoztam, kénytelen voltam eladni, hogy pénzhez jussak. Ezután egy uj módszert dolgoztam ki, kézi eljárással készítek színes nyomatokat, mely egészen újszerű dolog. (Beszélgetésünk után megmutat egynéhányat a nyomtatványok közül.) “1965-ben volt egy kiállításom Budapesten, az Egressy Gábor Művelődési Klubban, ahol 35 müvemet tárták a közönség elé. Most ismét kiállítást terveznek a Nemzeti Galériában. Dr. Pogány Ő. Gábor hivott meg, de sajnos betegségem miatt nehezen megy az anyag összeállítása. A megélhetés nagyon nehéz, itt-ott sikerül valamit eladni. A Metropolitan Museum of Art megvette négy munkámat, köztük a Boat Builders c. rézkarcomat, a Museum of Modern Art pedig a History Lesson c. rajzomat. Nemrégen vette meg két festményemet egy világhírű orvos. Egész évben ez volt a bévé* telem képeimből. “Persze nem panaszkodhatom. Amikor Holly* woodban éltem, majdnem tiz évig, a filmiparban dolgoztam és igen jól kerestem. Gyönyörű házam volt. Csak éppen nem voltam boldog. Hollywood egy rothadó társadalom beteg kinövése volt már akkor is. Legjobb barátom egy kis madár volt, melyet az utcán találtam és pár évig tartottam házamban. “A háború végén eladtam a házam nagy veszteséggel és hazautaztam Budapestre hat hónapra. Anyám még élt, a Rajk-per otthon ért. Azután Párizsban éltem megint egy évig, majd visszajöttem New Yorkba, egyedül, kevés pénzzel. Közben itt a művészet teljesen megváltozott, homosexu- ális és más beteges hajlamú muzeumigazgatók kezében. Kevés lehetősége van egy olyan művésznek, aki hisz az emberiségben és azt ki is fejezi. Ha fiatalabb lennék, itthagynám ezt a beteg vüá* got. Talán Izraelbe mennék élni, amiben hiszek, vagy Magyarországra, ahová gyermekkorom, fejlődésem és pár barátom húz” — fejezi Zilzer Gyula. Életem során ellátogattam a budapesti Szépművészeti Múzeumba, a Nemzeti Galériába, New Yorkban a Museum of Modern Art-ba, a Guggenheim Museumba és a Metropolitan Museum of Art- ba, Párizsban a Louvre-ba, Moszkvában az Orosz Múzeumba és a Tretyakov Galériába. Mindenütt gyönyörködtem olyan hires festők müveiben, mint Rembrandt, Breughel, Matisse, Munkácsy, El Greco, Repin, Picasso, Kandinsky, Van Gogh, Leonardo da Vinci és sok más. Mindez természetesen nem jogosít fel arra, hogy érdemleges véleményt mondják akár Zilzer barátunk, akár más festők müveiről. így tehát, mint a festészethez nem értő, de a szép festményekben gyönyörködő dilettáns szerény véleményem, hogy Zilzer honfitársunk müvei — ha nem is tartoznak a fent felsorolt nagy mesterek müvei közé — szépek, sokatmondók és igazi művészi értéküket — mint oly sok hasonló esetben — majd csak a festő távozása után, évtizedek múlva méltányolják igazán. Sajnos, koromra való tekintettel, jóslatom helyességéről már nem lesz alkalmam meggyőződni. L. I. Gyapotmag-fehérje az emberi táplálkozásban A fejlődő országok többségében a lakosság fő tápláléka: különböző gabonafélék, kukorica, búza, köles, rizs. Ezt az alapétrendet helyenként kisebb mennyiségű hús, tej vagy hal javítja meg. Amennyiben erre nincs mód, a táplálkozás javítására növényekből nyert, aminosavakban gazdag fehérje-koncentrátumok is alkalmasak. A nemrég végzett kísérletek tanúsága szerint erre a célra több szempontból a gyapotmagliszt különösen alkalmas. A belőle nyert fehérje-koncentrátumok az úgynevezett esszenciális aminósavak- ból megfelelő mennyiséget tartalmaznak. Sütemények készítésekor bizonyos lisztfajtákhoz, továbbá húskészítményekhez keverhetők. Mivel gyapotot főleg kevés fehérjét fogyasztó országokban termelnek, koncentrátuma helybe« felhasználható, szállítási költsége jelentéktelen, így az eddigi hulladékból és melléktermékből táplálkozásra alkalmas, olcsó fehérje nyerhető. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejért, ide mellékelve küldök megújításra $..............-t. Név: ....................................................... Cim: ..........i........................................... Város: .................................... Állam: . Zip Code:..............
