Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-14 / 31. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 14, 1969. István napi ünnepély Los Angeles, Cal.-ban! Augusztus 24-én, vasárnap az L. A. Munkás Otthonban, 1251 So. St. Andrews Place. A Magyar Szó javára és Kompár István munkástárs megemlékezésére. — Adomány $1.00. — Ebéd felszolgálva 1 órától. Ára: $1.50. — Kávé, sütemény az ebéden kívül 30 cent. — Alkalmi szónok: UHRIN JÁNOS. — Wishy—Juliska zenekara. —- A Los Angelesi Magyar Munkás Szervezetek rendezésében. — Mindenkit szerettei vár a RENDEZŐSÉG. ssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss Schalk Gyula: hl ŰRKUTATÁS Március 27-én immár pontosan huszonötödször gyűltek össze a hallgatók az Uránia Csillagvizsgáló előadó termében, hogy a csillagvizsgáló csütörtöki előadássorozatát meghallgassák. Huszonötödik kilenc—tiz előadásból álló sorozatát nyitotta meg Róka Gedeon előadása az Uránia Csillagvizsgálónak. Az ezévi tavaszi előadássorozat első előadásaként AZ ŰRHAJÓZÁS HÉTKÖZNAPJAI cimmel Róka Gedeon előadása az űrkutatás mindannapjait taglalta. Mindenek előtt az a szembeötlő, hogy az űrkutatási tevékenység állandó tevékenységgé vált az elmúlt 12 év alatt. Ezt mindennél jobban igazolják azok a számok, amelyek az egyes ürkisérlete- ket sorolják fel. Addig amig az ürkorszak kezdetén egy-egy jelentősebb üresemény állt az érdeklődés középpontjában s az ürünnepek után hosszú, űr- események nélküli időszak következett, addig ma már igen kiterjedt és hatalmas tömegeket mozgató űriparról beszélhetünk. Az U.S.-ban például több embert foglalkoztat az űripar mint az autó ipar. Ha a két ürnagyhatalom eddigi ürköltségeit nézzük, akkor kb. százmilliárd dollárra becsülhetjük az emberiség ezirányu kiadásait. Felmerül azonban a kérdés: mi teszi mindezt szükségessé? Ha a lexikonok meghatározásait tekintjük, akkor az űrkutatást olyan kutató munkának nevezhetjük, amely a légkörön kivül, a légkör feletti térségekben végez kisérleteket, méréseket, adatgyűjtéseket. Ám ennek a kutatásnak jelentős része ma már nem csillagászati kutatás, hanem RÖVIDEK Washingtoni, D. C. — A szenátus 91:0 szvazat- tal, vagyis egyhangúan megtiltotta, hogy a hadvezetőség mérges gázokkal kisérleteket folytasson a szabadban, mérges gázt, vagy biológiai hadianyagot szállítson az országon belül egyik helyről a másikra anélkül, hogy 30 napi előzetes jelentést ne tenne a szenátusnak; hogy mérges gázt tartson az országon kivüli támaszpontokon. Az egyhangú szavazat azzal magyarázható, hogy Laird hadügyminiszter és Mendel Rivers, a hadügyi bizottság elnöke tudták, hogy kisebbségben maradnak, ha ellenzik a javaslatot. Úgy vélték, hogy ha támogatják a javaslatot, kiveszik a szelet az ellenzék vitorlájából. Tagadhatatlan azonban az. hogy a szenátus egyre jobban gátolja a katonai-ipari komplexum tevékenységét. • Moszkva. — A “Zond—7” űrhajó útban van a Földre, miután körülrepülte a Holdat és befejezte a tervbe vett vizsgálatokat. • New York, N. Y. — Kaunda, Zambia elnöke kijelentette, hogy a kormány átveszi a külföldi (angol és amerikai) tulajdonban lévő rézbányák irányítását a részvények 51 százalékának felvásárlásával. A bányákban évente 180,000 tonna szenet bányásznak. Jeruzsálem. — Izraeli hadirepülők bombázták a Hermon-hegység térségét Lebanonban. • New York, N. Y. — Rockefeller kormányzó kijelentette, hogy két hónapon belül a Long Island vasúthálózat adja a legjobb szolgálatot az országban. Egy nappal e kijelentés után, megtörtént az első lépés: a vasútvonal igazgatósága 26 vonatot vont ki a szolgálatból, vagyis többet, mint az előző hónapok bármelyikében. HÉTKÖZNAPJAI különböző tudományos és technikai kérdések, problémák légkörön kivüli vizsgálata. Olyan vizsgálatok, amelyek itt a Föld felszínén nem végezhetők el. Ezeknek a kutatásoknak az előnye az, hogy a különböző mesterséges égitestek igen nagy távolságból láthatók. Egy alacsony kb. 1,000 kilométer magasságig fellőtt mesterséges holdat 5,000 kilométeres sugaru körben lehet látni. Egy 1,000—■ 10,000 kilométer magasságban keringőt már 10 ezer kilométeres körzetből és egy 36,000 kilométer magasságban mozgó mesterséges holdat 16,700 kilométeres körben lehet látni. Ez annyit jelent, hogy ugyanekkora nagyságú területekről képesek adatokat gyűjteni, méréseket végezni, felvételeket készíteni a mesterséges égitestek. Ugyanekkora területeket tudnak különböző hullámhosszakon besugározni. Itt van a lényege az űrkutatásnak földi szempontokat illetően. Ezt a lehetőséget használják ki a navigációban, a térképészetben, a különböző geodéziai mérésekben. Régebben például elkészítették Európa és Amerika háromszögelését, de a hálózatot nem lehetett összekapcsolni, mert közben volt az óceán. Ma a tengeren járó hajók 10 méteres pontossággal meg tudják határozni helyzetüket a mesterséges égitestek segítségével. De Földünk alakját is ilyen utón lehetett csak pontosan meghatározni. A térképészet gyors és pontos részlettérképeket készít meglehetősen pontos adatokkal a mesterséges égitestek felvételei nyomán. Hatalmas tere van — hangsúlyozta Róka Gedeon — a híradástechnikában is az űrkutatásnak. Ma már nem csupán arról van szó, hogy kísérleti célokból egy-egy mesterséges égitestet felbocsátanak, hanem kialakultak a nemzetközi hű-közlő rend szerek. A Szovjetunióban a MOLNIA-rendszer színes televízió adásokat sugároz Franciaország és a Szovjetunió között. Az amerikai INTERSAT és ATLANTIC rendszer a telefonelőfizetők gondjain segít. Világszerte növekszik a telefonelőfizetők száma, és egyre szaporodnak a kontinensek közt- ti beszélgetési igények. A legutolsó immár a negyedik tengeralatti kábelt a T.A.T.—4-et 70 millió dolláros költséggel fektették le és hatalmas összegeket emészt el a karbantartás is. Egy ilyen kábelen 3,000 beszélgetés bonyolítható le egyidőben. Egy mesterséges holdon át 6—7,000 beszélgetés vihető át egyszerre és mindössze 14 millió dollárba kerül. Igaz nagyobb a rizikó, mert a holdak bonyolult elektronikája felmondhatja a szolgálatot, meteortalálat érheti őket és élettartamuk kb. 4—5 év. De hogy máris mekkora konkurrenciát jelentenek ezek a holdak, arra jellemző, hogy a legutóbbi kábeleket az érdekelt társaságok már úgy alakították ki, hogy televíziós átvitelre is alkalmasak legyenek. Mégis látható: a jövő útja a híradástechnikai mesterséges holdaké. Róka Gedeon kitért arra is, hogy csak Amerikában eddig 1 milliárd dollár hasznot jelentett az a tény, hogy a mesterséges égitestek előre jelezték a különböző viharok, ciklonok, tájfunok s hurrikánok jöttét. Vagyon- és életbiztosítási tényezőkké váltak ezek a műszerek. A közeli években 30—40 milliárd dollár haszonra számítanak csak ezen a területen egyedül. így már nemcsak a kiadási, a bevételi oldal is növekszik. Igényt tartanak a fejlődő országok is ezekre az eredményekre és lehetőségekre, mert például Kenyában mesterséges holdak segítségével végeztek térképészeti munkákat, kutattak nyersanyag lelőhelyek után. Még az elefántcsordák vonulását is rögzítették. Hatalmas fejlődést hozott az űripar. A miniatűr alkatrészeket igénylő mesterséges holdak nyomán van zsebrádiónk és zsebteleviziónk. Vannak különlegesen szilárd vagy hőálló műanyagaink. Az űrkutatás a műszaki fejlesztésben mutatkozik. Minden befektetett dollár kétharmad része itt marad a Földön. Végezetül még egy sokszor elhangzott kérdésre tért ki az előadó: mekkora a valódi katonai háttere az űrkutatásnak? Nem nagyobb-e, mint a tudományos? Nem. Először is azért nem, mert az űrkutatás jelenlegi eszközei, rakétái, Holdrakerülésre alkalmas eszközei messze meghaladják a katonai igényeket. Egyetlen katonai akcióhoz sem lenne szükség akkora rakétára, mint a Satum rakéta és egyetlen ilyen rakétával sem lehetne lövedéket juttatni például a Holdról a Földre. Már csak azért sem, mert ez a lövedék csak meghatározott időpontokban lehetne kilőhető (havonta egy hétnyi időterjedelemben) és mert három napon át kellene repülnie a Föld felé és célzási pontossága is néhány kilométer terjedelmű. A Hold tehát katonailag teljesen alkalmatlan. Ott titokban nem lehetne támaszpontot építeni és a három kerek napon át a Föld felé száguldó mindennemű katonai eszközt idejekorán észre lehetne venni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Nyilvánvaló, fejezte be Róka Gedeon, a TIT Csillagászati Választmányának titkára az előadását —, hogy minden technikai eszköz egyben honvédelmi célokra is felhasználható, az űrkutatás is, de a jelenlegi űrkutatási eszközök messze meghaladják a honvédelem igényeit. Az űrkutatás hétköznapjai itt a Földön igazán hasznosak és szinte észrevétlenül fonódnak egybe mindennapjainkkal. Ma még az APOLLO program ünnepnap az űrkutatásban, de a Holdra lépő ember későbbi hétköznapjait alapozza meg. Azokat a napokat, amikor már természetes lesz, hogy a Holdon kutatóállomások dolgozzanak és a kietlen, de légkörtelen égitesten létesített állomásokon folyamatos munka és adatgyűjtés fog folyni. Az űrkutatás kevésbé látványos hétköznapjai és eredményei igy válnak mindannyiunk boldogulásának eszközeivé — fejezte be végül előadását Róka Gedeon. GYÓGYSZEREK ROVARFOGÓ NÖVÉNYEKBŐL Dr. Nitalga páter, brazíliai misszionárius és orvos, aki az Amazonas vidékén működik, megállapította, hogy a rovarfogó növények gyógyító hatású anyagokat tartalmaznak. Kutyája mindkét fülén sokáig csúnya kelések éktelenkedtek. Rio Trombetas mocsarait? megjárva a kutya füle megdagadt és gyulladásba jött. Három napi erős fájdalmak után az izgatószerek hatása enyhült, s a páter legnagyobb csodálkozására a kelések teljesen eltűntek. Két brazil gyógyszerész, Cuisbon és Christolfe a missziós orvos kérésére rögtönzött laboratóriumukban megállapították, hogy a kutya esetében nem véletlen bőrgyulladásról és keléskifakadás- ról van szó. Előzetes vizsgálat után 45 rovarfogó növényből különféle gyógyszereket állítottak elő. Ezeket a gyógyhatású növényi kivonatokat a Rio Trapajos és a Rio Trombetas vidéken élő indiánok már régóta használják, ugyanis itt nagyon elterjedtek a különféle bőrbajok. Az Amazonas vidékén a rovarfogó növények két különböző csoportja fordul elő: az egyik csoportba tartozó növények teljesen, a másik csoportba tartozók csak részben emésztik meg zsákmányukat. Az első csoportba tartozók alkalmatlanok gyógyászati célokra. Ezért a kutatók figyelme a második csoportba tartozó rovarfogó növényekre összpontosul. rtWWVWWVWWWWWWWtWWWiWWVM ELLENTMONDÁS, EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! J__
