Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-08-14 / 31. szám

2 AMERIKAI MAGYAR' SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 14, 1969. SÍRJUNK, vagy nevessünk? “A lakásválság sohasem volt oly súlyos, mint most” — mondotta Lindsay polgármester a kong­resszus előtt tett tanuvalomásában. Ugyanak­kor a munkaügyi minisztérium jelenti, hogy az építkezés május hónapban 14 százalékkal csök­kent és további csökkenés várható. Ez természe­tesén a magas (8%-os) ingatlan kamatlábnak tudható be. C*J> A Pentagon szószólói bevallották: A C5A teher, szállító repülőgépek 1.8 milliárd dollárral többe kerülnek, mint az eredetileg tervbe vett 3,4 mil­liárd dollár és lehetséges, hogy még ennén is töb­be fognak kerülni. A Lockheed vállalat kapta a megrendelést az eredeti hamis árajánlat alapján. Az a tény, hogy a vállalat egy "kis” hibát kö­vetett el, mely az adófizetők részére ezemyolc- százmillió dollár többlet kiadást jelent, nem akadályozta meg a Pentagont abban, hogy újabb rendelést adjon a Lockheed vállalatnak. e*~» A fekete nép egyik legmaradibb, legkonzervatí­vabb szervezete az Urbán Liga. E szervezet igaz­gatója régi republikánus: Whitney Young. A szervezet országos konvencióján Young éles sza­vakkal kritizálta a Nixon kormányt: ‘Úgy látszik nem előre, hanem hátrafelé megyünk az egyenjo­gúság kérdésében. A fekete nép elnyomása nem enyhül, ellenkezőleg, csak fokozódik.” A Rakéta Elhárító Rendszer felállítását támo­gatók azzal érvelnek, hogy képesek kell, hogy legyünk a Szovjetunió rakéta támadásának visz- szaverésére. Elfelejtik ezek, hogy egy általuk el­képzelt támadás és annak visszaverése annyi “Strontium 90”-t vegyitene az atmoszférába, ami nemcsak az amerikai és szovjet nép, de az egész földkerekség újszülötteinek életébe kerülne, vagyis véget vetne az emberiségnek. Ez a véleménye a Pittsburgh Egyetem Radiáci­ós Fizikai fakultása vezetőjének, Ernest J. Stern- glass professzornak. Az "Esquire” magazin át­vette dr. Sternglass cikkét és közli szeptemberi számában. A tengerész-gyalogság Lejeune (N.C.) táborá­ban összeütközésre került sor a fekete és fehér legénység között. Az összecsapás következtében egy fehér tengerész-gyalogos halálát lelte és mindkét részről többen súlyosan megsebesültek. Tovább lappanganak az ellentétek a fehér és fe­kete katonák között és senki sem tudja, mikor kerül sor ismét véres összecsapásra. C+J> Reggeli: zabkása tejjel (a tej tej-porból ké­szült). Lunch: egy virsli és egy üveg coca-cola. Ebéd: a piacon összeszedett “főzelék” (amit nem tudnak eladni), hamburger és egy szelet kenyér. Ilyen ételeket engedhet meg magának a közse­gélyen élő new yorki lakos. A közsegély napi 66 centet ad egy-egy személy táplálkozásra. Mrs. Jonathan B. Bingham, az egyik new yorki képviselő felesége, többedmagá- val egy hétig a közsegélyen élők háztartási költ­ségvetésének megfelelően élt. Ő tette közzé a fen­ti étrendet; ennyire telt a napi 66 centből. “Minden este bágyadtak és fáradtak voltunk az elégtelen táplálkozástól” — mondotta Mrs. Bing­ham. C^9 A kinai vezetők elitélték a szovjet vezetőket, amiért vendégül látták Borman amerikai űrha­jóst. Egy szó kritikát nem olvastunk azonban a kínaiak részéről a románokkal szemben, akik di- nom-dánomot rendeztek Nixon elnök tiszteletére. 25 amerikai nagyvállalat több hadi megrende­lést kap, mint 22,000 kis vállalat. Három évvel ezelőtt, 1966-ban, a Pentagon tá­madó fegyverek vásárlására törekedett. A Gene­ral Electric vállalat pályázott az előirányzott mil- Jiárdok egy részének megkaparintására. Hogy cél­ját elérje, moziképet készített, amelyen bebizonyí­totta, hogy nincs olyan védő rendszer, amelyet a támadó rakéták ne tudnának áttörni. MIT JELENT AZ INFLÁCIÓ t KERESKEDELEMNEK “Hiába próbálunk valamire spórolni, New Yorktól Los Angelesig, a kanadai határtól a Dél legtávolabbi vidékéig, a mindennapi ember számára nem csupán statisztikai adatot jelent az infláció. Habár a kereset emelkedett, az emelkedő árak ezt mindenütt érvénytelenítik, úgyhogy a ma­gas keresetek mellett az amerikai családok több­sége rosszabbul él, mint azelőtt. A hírlapi riportok­ból kiemelt szemelvények a következő tényeket mutatják: New Yorkban egy háziasszony arról panaszko­dik, hogy kisfiának hajvágása, mely nemrégen még 2 dollárba került, először $2.50-re ment fel és most 3 dollár. Nem viszi borbélyhoz a fiát olyan gyakran, mint azelőtt. A háziorvos a múlt évben még 10 dollárt számitott egy rendelői vizitért, $15-öt egy házi vizitért, most ezekért 15, ill. 20 dollárt számit. Ugyanez a háziasszony azt is el­mondta, hogy az utolsó évben egy öltöny tisztítá­sa 2 dollárról $2.50-re, női ruha tisztítása $2.50- ről 3—4 dollárra ment fel. A mosoda 45 cent he­lyett ma 55 centet számit egy ing mosásáért és az önkiszolgáló mosodában is felmentek az árak. Ugyanazon gyermekcipő ára a múlt évi $12.50-ről 14 dollárra ment fel. Egy pár cipő sarkalásáért a múlt évben 75 centet fizettek, most ez 1 dollárba kerül. Ez a középosztálybeli asszony, férjével együtt úgy képzelte, hogy a férj szép keresetéből majd nagyon jól élhetnek, de a valóság az, hogy mindenben takarékoskodniuk kell. A vakációkra félretett pénz a mindennapi költségekre megy el. Los Angelesben egy dolgozó nő maga vágja a férje haját egy hajvágó fésűvel. Vett egy használt varrógépet és saját ruháit is maga varrja. Azelőtt nem gondoltak volna ilyesmire. Egy detroiti há­zaspár feladta a reményt, hogy családi házuk le­gyen. Szerény lakást vettek ki és a megspórolt pénzből éppen, hogy be tudták bútorozni. Egy los- angelesi riporter mondotta: “Ez évi fizetésjavitá- somnak kilencven százalékát a háztartási költségek emésztik fel. A fizetésemelés semmit sem javított az életmódunkon. Semmivel sem élünk jobban, mint három évvel ezelőtt.” Az infláció egyre növekszik. A fogyasztási árak a múlt évben 2.4 százaléknyira emelkedtek. Ez év januárjában az emelkedés 3.6 százalékos, február­ban 4.8 és márciusban 9.6 százalékos volt. A szak- szervezetek kivívtak ugyan tagjaiknak fizetésjavitá sokat, de az állandó árdrágulás ezt érvénytelení­tette és egyes iparokban a reálbérek még alacso­nyabbak, mint azelőtt. Valóságos számokban na­gyon kevés dolgozónak kedvezett az infláció és ezeknek is csak igen kis mértékben. Detroitban egy háziasszony tipikus képet adott sok amerikai dolgozó család helyzetéről: “A heti fizetésből egyszerűen nem telik mindenre. így hi­telre vásárolunk és mikor a számlák megjönnek, akkor még kevesebb marad. Kell, hogy valahol összehúzzuk magunkat, csak azt nem tudom, hol.” Mások igyekeznek beosztani a keresetüket, de ez a hires amerikai életszínvonal lenyomását je­lenti. Egy houston-i olajvállalat alkalmazottja mun- dotta: “Nem eszünk többé annyi steak-et, több hamburgert és csirkét eszünk, ami olcsóbb. A hűtőberendezést sem használjuk annyit, mint az­előtt. A házon kívüli szórakozást egyszerűen be­szüntettük.” Mások nem nézik meg az uj filme­ket, hanem megvárják, mig azt a tévén mutatják. A Detroithoz közeli Taylor községben egy özvegy­asszony havi 100 dollár nyugdijából él. Nem vehet más eledelt, mint fagyasztott, kész ebédeket, ham­burgert és konzerv halakat. A boltban kikeresi a másnapos kenyeret, ami olcsóbb. Néhány más példa az emelkedő árakból: A ház­körüli és villamos szerkezeti javítások rendkívüli módon drágultak. Egy san-francisco-i televízió ja­vító műhely házhoz hívásért $22.50-et számit, ez egy évvel ezelőtt $17.50 volt. Ha a mosógép elrom­lik, vagy ha a ház csatornáját kell javítani, a költ­ségek a megtakarított pénzt felemésztik. Sok dol­gozó családjában bevezetik a hetenként kétszeri hústalan napot és a drágább élelmiszereket nem WVMWWWVWVWAAnÁÁAAÁAÁÁÁAAAAAÁÁAÁAM A szenátus külügyi bizottságának tagjai most ezt a képet mutatják be kollégáiknak, hogy meg­győzzék őket arról, hogy a Nixon kormány Raké­ta Elhárító Rendszerének felállítása fölösleges pénzpocsékolás. , az árdrágulás mindent felemészt vásárolják. Luxuscikkekre egyre kevesebbet köl­tenek. Mindezek a riportok csak az átlag dolgozók és családjaik életét festik le. Nem említik a szegé­nyek, a nyomorgók millióit, akik számára az inflá­ció a szó szoros értelmében a betevő falatot, vagy betegség esetén élet-halál kérdését jelenti. Az amerikai nép a saját kárán, személyes ta­pasztalatán kezdi megtanulni, mire vezet a hihe­tetlen arányú költekezés. Legközelebbi lépésként tennie is kell valamit a háború felszámolására és az ország vagyonának a nép jólétére való békés felhasználására. ŐRÜLT VAGY LÁNGÉSZ? A gőzturbinás autó feltalálója bízik a sikerben William P. Lear Reno, Nevada-i dúsgazdag fel­találó. Nemcsak a pénz érdekli, mert abból már elege van, hanem annak a problémának a megol­dása is, hogyon lehet a jelenlegi benzinfütésü, légszennyeződést előidéző autómotorok helyett megfelelő, olcsó és könnyű, tömegesen előállít­ható gőzmotoros automobilokat kidolgozni. Mr. Lear terveinek kidolgozásán 200 tudós és mér­nök dolgozik a Légierő nevadai kiürített bázisának telepén. Nem forradalmi, uj elgondolásról van szó, csak arról, hogy az automobilok által okozott légszennyeződést el lehessen kerülni s erre a gőz­motor látszik legalkalmasabbnak. Sokan kétked­nek Mr. Lear kísérleteiben; fiatalok, akik nem emlékezhetnek a hires Stanley gőzmozdonyu au­tókra, vagy öregek, akik nem felejtették el, hogy azok milyen nehézkesek és kisteljesitményüek vol­tak. De akik igazán számítanak, az autógyárak Detroitban nagyon is komolyan veszik és figye­lemmel kisérik. Még az ellenségei is — s ezekből sok van — lángésznek tartják. Mióta 52 évvel ezelőtt kimaradt az iskolából, Lear kidolgozta az egyszekrényes rá­diót (amelyben a hangszóró, a csövek mind a szer­kezettel együtt vannak), az autórádiót, feltalált egy újfajta stereo lemezjátszó készüléket és egy sereg más elektronikus szerkezetet. Azonkívül a Lear-jetrepülőt is ő találta fel. De ezek már mind régi dolgok és Mr. Lear most azzal szeretne hírnevet szerezni, hogy ő legyen az, “aki a légszennyeződést kiküszöböli.” Mint mond ja, “ez lenne az igazi eredmény” s ez füti további tevékenységre. Azt mondja, hogy reméli, az év végére meg kezdheti futószalagok felállítását szmogmentes zajmentes, olcsó, megbízható gőzmotorok gyártá sára teherautók és buszok számára. Ezzel maj< bebizonyítja a kételkedőknek, hogy alkalmazhat' gépezetet dolgozott ki. Utána az a terve, hog; megvásárol 5 vagy 10 ezer motornélküli kocsil ezekbe gőzmotort helyez el és a közönségnek án ba bocsátja. Fő, hogy forgalomban legyen és ti domást vegyenek róla. Máris, kéretlenül, 50,00 megrendelést kapott gőzmotoros autókra. Legjobban szeretné, ha az egyik nagy autógyá ral köthetne szerződést a gőzmotoros autók gyá tására. A következő hónapok bebizonyithatjá hogy Mr. Lear őrült-e, vagy lángész, de az is me lehet, hogy az autógyárosok, saját profitjuk féltve, elgáncsolják minden igyekezetét, hogy légszennyeződésmentes, zajtalan és olcsó gőzmol ros autókat áruba bocsáthassa. A/VNCR1KAI g Published weekly, except 2nd & 3rd week in Ju by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under tl Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N Előfizetési árak: New York városban, az Egyes: Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félé' $5.50. Minden más külföldi ország- ba egy evre 12 dollar, felevre $6.51r-^^g=^^7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents