Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-07 / 30. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN! WORD Thursday, August 7, 1969. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjává!. HALASI KÁLMÁN OLVASÓNK LEVELE REV. GROSS KÖNYVÉRŐL Lapunk egyik uj olvasója, Halasi Kálmán honfitársunk ugyancsak elolvasta Rev. Gross “Hangfogó nélkül” c. könyvét és fáradságot vett magának, hogy megírja véleményét. Tudjuk, hogy Halasi honfitárs véleménye nem egyezik meg sem az olvasók nagy többségének, sem a szerkesztőségnek a véleményével, ennek ellenére lapunk Ügyvezető Bizottsága úgy döntött, hogy közöljük lapunk hasábjain Halasi Kálmán levelét és ugyanakkor Rev. Gross A. László arra adott válaszát, melyet a szerkesztőhöz intézett levelében vázol. Hisszük, hogy olvasóink érdeklődéssel olvassák e két levelet és odaadják e lapszámot barátaiknak, ismerőseiknek, mint az egyetlen magyar sajtóterméket az Egyesült Államokban, amely — a levelek rovatában — helyet ad jóhiszemű, de a lap irányvonalával ellentétes álláspontnak is. A SZERKESZTŐSÉG DENVER, Colo. — Megkaptam Rev. Gross könyvét. Végig olvasni még nem volt időm, az utóbbi időben igen sok az egyéb elfoglaltságom, de az olvasottak alapján nem tudok olyan lelkesedő véleményt nyilvánítani, mint az Amerikai Magyar Szó sok olvasója. Legyen szabad röviden elmondanom, hogy miért nem. Az egyik baj Rév. Grossnál, hogy igen régen elkerült Magyarországról, értesüléseit egyoldalú an szerezte be s ennél fogva véleményei is gyakran egyoldalúak. Továbbá áttanyulmánvozta a szocialista irodalmat s egy ilyen akadémikus szocialista műveltség egyszinü szemüvegén keresztül látja és Ítéli meg a világot, pedig az ideológia és a történelem két különböző dolog, nem csak a szocializmus esetében, de minden más tömegmozgalom és történelem-formáló eszme esetében is. A könyv néhány kitételére szeretnék csupán rámutatni. Az orosz népnek a Biblia minden csodájával .vetekedő átalakulásáról meglehetősen más véleménye van annak, aki nem Amerikából nézte a háborút, hanem közvetlen élménye volt pl. a Vörös -Hadsereg megszállása. Nos ezt az élményt nem kívánom sem Rév. Grossnak, sem családjának, ha van. És áldhatja az Istenét, hogy ebben az élményben nem volt része. Hogy Magyarország elvesztett területeiről való .lemondás, illetve az abba való belenyugvás miért egészséges, realisztikus állásfoglalás, azt nekem Rev. Gross soha nem fogja tudni megmagyarázni. Az igaz, hogy háborút veszhettünk, az országunkat igv darabolták szét, de szeretném Rev. Gross emlékezetébe idézni Deák Ferenc mondását mással kapcsolatban, de ami ide is vág, hogy amit a történelmi erőszak elvett tőlünk, azt az idők változásával visszaszerezhetjük, de amiről önként mondunk le, örökre elveszett. A dolgozók kizsákmányolása, népek elnyomása törvényekkel megerősített rendszer volt évszázadokon keresztül s az emberek még sem nyugodtak bele s épp a szocializmus küzdött és küzd ellene a legjobban. Miért kell tehát egy ránk kény- szeritett igazságtalanságba belenyugodni? Ettől eltekintve van a dolognak másik oldala is. Csehszlovákia mind két része éppúgy részt vett az első világháborúban, mint Magyarország. Otthon most dicsőitik Stromfeld Aurélt, úgy tudom színdarabot is írtak róla, mert 1919-ben a Vörös Hadsereggel kiverte az újonnan alakult Csehszlovákia burgeois-kapitalista rendszerének támadóit. Csehszlovákia mégis megkapta a Felvidéket, de a szocialista Csehszlovákia sem sietett szocialista testvériséggel visszaadni azt, amit a kapitalista s ezért mindjárt imperialista elődje elvett. Romániának miért felejti el az egész szocialista tábor olyan nagylelkűen, hogy ők buktatták meg 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaságot? Mert amint látom, Magyarországnak senki sem hajlandó megbocsátani, vagy elfelejteni semmit. Még a saját fiai sem. A II. Világháborúban Románia sokkal nagyobb erővel és lelkesedéssel vett részt, mint a taktikázó Magyarország, hogy Hitler kegyeit igy kiérdemelje s majd egy győztes háború után visszaszerezze megint Észak-Erdélyt is. Mikor látta, hogy számításában csalódott, kiugrott a háborúból. Igaz, hogy Magyarország még akkor sem, de ez a tényeken mit sem változtat. Csehszlovákia katonailag nem vett részt a háborúban, legfeljebb a szlovákok, de a csehek hatalmas hadi iparukkal több hasznot jelentettek a németeknek, mint a gyenge magyar hadsereg. Ellenállni is elfelejtettek, szépen éltek és gyarapodtak a megszállás alatt, csak mikor az oroszok egy puskalö- vésnyire voltak, akkor kezdtek hősiesen ellenállni, ami főképp abban nyilvánult meg, hogy magatehetetlen sebesült katonákat lemészároltak, vagy a szemüket kiszúrták. A szerbeket megjutalmazhatják a nyugatiak is, meg az oroszok is, mert mind a két háborúban az ő pártjukon voltak. Máséból jutalmazni a legköny- nyebb, de hogy Jugoszlávia milyen rossz alapokon nyugszik, azt csak az nem látja, aki nem akarja látni. A Pehm alias Mindszenty cikket meglehetősen Ízléstelennek tartom, noha nem vagyok sem katolikus, sem Mindszenty imádó. Főképp ízléstelen egy protestáns pap részéről, mert ha még minden igaz is, ami a cikkben van, akkor is úgy tűnik fel a dolog, hogy no most egy protestáns pap örül, hogy egy katolikus főpap bajba kerül. Tehát nem Gross László örvendezik, hanem Rev. Gross. Gross László a magyar történelmet ezeréves kloakának nevezi. (25. oldal.) Nos a magyar történelem nem csupán az országbárók hatalmaskodásaiból, 1514 jobbágy mészárlásából, a főurak és* a nemesség népnyuzásából állott, hanem ahhoz éppúgy hozzátartozik egy Kálmán király, egy IV. Béla, a Hunyadiak és Zrínyiek, az évszázados küzdelem a török hódítók ellen, Rákóczi a kurucai- val, Martinovits a jakobinusaival, a reform országgyűlés, Széchenyi és Kossuth, stb. . . Mindezt ezeréves kloakának nevezni olyan rut nemzetgyaíá- zás, amit mondhat egy műveletlen, elvakult, nagyszájú párt-agitátor, de semmi esetre sem egy protestáns lelkész, aki műveltségét Magyarországon szerezte. A szerző olykor ellenmondásba kerül önmagával. A 36. oldalon azt írja, hogy a magyar fajta rendkívüli képességekkel van megáldva. Két oldallal hátrább tagadja, hogy a népek életében, értékében a fajta tulajdonságoknak valami szerepe is volna. “Az arányszámokat mindig a társadalmi és gazdasági körülmények határozzák meg és nem a faj képességei” — írja. Rev. Gross tagadja, hogy az egyházaknak bármiféle bajuk is lenne Magyarországon. Nem érdekes, hogy én ezt jónak tartom-e vagy rossznak, de van- e tudomása a szerzőnek arról, hogy jelenleg minden évben kétszer annyi protestáns pap megy nyugdíjba, mint amennyit beiktatnak? Ha neki ezért nem fáj a feje, nekem sem fáj. Nagy várakozással érkeztem el az 1956-os esztendő cikkeihez. Vártam, hogy Rev. Gross éles meglátásával hogyan fogja hűen elemezni azt a történelmi esemény-sorozatot, amely a Rákosi-féle, egyéni kultusznak becézett, szörnyű, véres proletár diktatúrától Rajk rehabilitációján keresztül, a diákok és a most is itthon élő irók követelésén át az októberi forradalomhoz vezetett. Sajnos mindössze három cikket találtam 1956-ból. Egy válasz egy levélre, a többi kettő Nasszerral foglalkozik s a szerző “éles látással” megjósolja, hogy háború pedig nem lesz. 1957-ből származik egy cikke, amely arról szól, hogy mi történt volna Magyarországon, hogy ha az oroszok nem léptek volna közbe. A cikkben lehet sok igazság, de azért Rev. Gross adós maradt egy másik cikkel, hogy mi lenne ma Magyarországon, ha az a forradalom nem jött volna. Az otthoni rendszer és önök is ezt a forradalmat elitélik, de én meg vagyok győződve, hogy lelkűk mélyén mindnyájan érzik, hogy az a forradalom jogos volt és szükséges. Olyan volt mint egy vihar, amely rombol és pusztít, de utána tisztább, ózon- dusabb a levegő és az elektromos feszültségek levezetődtek. A forradalom után kezdett Magyarország azon az utón haladni, amelyről az idealista kommunisták álmodozhattak. S hogy ma a szocialista államok között — beleértve a Szovjetuniót is — Magyarországon van a legjobb helyzet, az ennek a forradalomnak a következménye. Nem tudom, hol szerezte a szerző közgazdasági ismereteit, de igen furcsa kirándulása ezen a területen az, amit Lincolnnak akar a szájába adni, hogy t. i. munka van tőke nélkül, de tőke sohasem jön létre munka nélkül. No, de nem untatom Önöket tovább, önök nem ilyen levélhez .vannak szokva. Csupán annyit szeretnék még mondani, hogy több mint ötven éve taposom ezt a sárgolyót, 25. éve vagyok emigrációban, hazámon kívül, 3 idegen országban dolgoztam, 11 évet mint fizikai munkás, érintkeztem mindenféle emberrel, elég nagy tehát az élettapasztalatom. S ezen élettapasztalat alapján oda jutottam el, ahová Madách s amit ő az ember tragédiájának nevezett el. S ez a tragédia abban áll, hogy minden szép, nemes vagy nagyszerű eszme elfajzik, elkorcsosul a gyarló ember kezén. Nem arról álmodott-e minden szocialista, hogy ha majd az egész világ szocialista lesz, akkor megszületik az örök béke, hiszen a háborút Csak a kizsákmányoló osztályok idézik elő?! Hol van még a világ attól, hogy teljesen szocialista legyen s Iám a két nagy szocialista hatalom, a Szovjetunió és Kina már farkasszemet néznek egymással és az egyik határszakaszon már halomra lövik egymást a katonáik. A Szovjetunió éppen most háborús készülődéssel vádolja Vörös Kínát. Szóval nem túlságosan érdemes az emberi társadalomért nagy áldozatokat hozni, hacsak nincsenek valakinek messiási ambíciói. Végül még ennyit: Ezer és ezer éven keresztül az ember a szabadságért és jobb létért harcolt. Rövidesen el fog következni az idő, amikor az ember a “lelket” fogja keresni. Nem teológiai vitát akarok kezdeni arról, hogy van-e s mi a lélek; azt értem rajta, ami a magunk fajta két lábon járó élőlényeket emberré teszi. A rohamosan fejlődő technokrácia sikeresen öli meg ezt a lelket Keleten és Nyugaton egyaránt s ha majd elveszett, igen fog hiányozni. Mellékelten küldöm a könyv árát és egy félévi előfizetési dijat. MUNKÁS ÚJSÁG: Vagyok hited őre, vérté. Igazságod harsány kürtje. Zászlód harcban, a viharban. Erőd s Hitre gyújtó szikra. ®<§)©®®©(g)®®®®(§)(§)(§)(§)®(§)®(§)©(§)(§)©(§)®©(§)®®@®(§)(§)(§)(§)®©(§)(§)(g)(g) 1 SOBEL OVERSEAS CORP. I <§) ® <S) mun 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10023 © © liKÄ rOUGíRORSEG - telefon: (212) 535-0490 - @ I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I i© (©> gN SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — V1ZUMSZERZÉS ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ H 1KKA Magyarországra — TÜZEK Csehszlovákiába ||
