Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-08-07 / 30. szám
Thursday, August 7, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 REV. GROSS LEVELE A SZERKESZTŐHÖZ HALASI KÁLMÁN OLVASÓ KRITIKÁJÁVAL KAPCSOLATBAN Kedves Imre! Mr. Halasi Kálmán denver-i olvasónkkal vitába nem bocsátkozhatom, mivel a válaszok, viszontválaszok, végül a zárószavak (valamint harmadik személyek hozzá- és beleszólásai) hónapokat vennének igénybe. Az ő meglehetősen hosszú levelét két részletben kellene közölni; az én válaszom legalább négy rovatra terjedne, ha volna időm megírni őket. Aztán — már illendőségből is — helyet kellene adni az ő viszontválaszának, ami ismét két hetet venne igénybe. Majd végül nekem kellene a vitát lezárnom (mivel az övé volt az első szó). Mindent összegezve: legalább 10 lapszámon keresztül folyna a vita, előreláthatóan anélkül, hogy az egyik félnek sikerülne a másikat meggyőzni. De ezzel még mindig nem tehetnénk pontot a polémia után, hiszen az olvasók is bizonyára hallatni óhajtják a szavukat... Kérted a véleményemet és azt sürgönystilusban itt közlöm: Mr. Halasi kitűnő pennával rendelkezik és érveit ügyesen csoportosítja. Kritikája éles, de nem durva. Levelének olvasása közben egy percre sem éreztem vérnyomásom emelkedését. Azt mondja, 50 éves és 25 éve él emigrációban. Nyilván 1919- ben született (a fehérterror legborzalmasabb napjaiban!), tehát a Horthy-éra alatt nőtt fel és történelmi ismereteit a “Mindent vissza!” és Csonka- magyarország nem ország” irredenta szellemében megirt és a Horthy-éra kultuszminiszterei által jóváhagyott tankönyvekből szerezte. Semmi nyomát sem látom levelében annak, hogy bármi kivetnivalót talált volna Horthy negyedszázados kormányzói működésében. Ez van legalább olyan egyoldalú beállítottság, mint amilyent ő nekem tulajdonit... Élete következő 25 évét — úgymond — külföldön élte le, tehát 1945-ben hagyta el az óhazát, ami azt jelenti, hogy pont azt a negyedszázadot, amellyel az én könyvem foglalkozik, ő is szülőhazánk határain kívül töltötte, következésképpen ő sem volt szemtanúja az otthon ezalatt lejátszódott eseményeknek. E tekintetben ilyenformán egy jottányi különbség sincs köztünk; a kérdés csupán FIGYELEM NEWYORKI OLVASÓK! A Magyar Társaskör-és lapunk Ügyvezető Bizottsága SAJTÓ-BANKETTET rendez vasárnap, szeptember 28-án, délután 2 órai kezdettel. Felhívjuk olvasóink és barátaink figyelmét erre a fontos eseményre Legyünk ott mindannyian! MEGJELENT Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott írásaiból. 231 oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East Tóth Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..................................Állam:................ Zip Code:.............. az, hogy melyikünk tudja tárgyilagosabban átszitálni, felmérni és kiértékelni a sok-sok, egymásnak ellentmondó, gyakran pedig egyenesen félrevezető, hamis információt. Hogy Mr. Halasi rendelkezik-e ezzel a felkészültséggel, azt nem tudom, de meg kell említenem, hogy jómagam komoly, felsőfokú történelemkritikai tanulmányokat folytattam, többek között egy jezsuita egyetemen, amelyet aligha lehetne a szocializmus iránti részrehajlással gyanúsítani. . . Különben is: a Horthy- uralommal szemben való állásfoglalásom nem is lehetne más, mint “egyoldalú”, ha ez alatt azt értjük, hogy én a másik oldalon állok. Ilyen értelemben — bevallom — én tényleg egyoldalú vagyok, mert ahogy Hitlerben nem találtam semmi dicsérnivalót, azonképpen képtelen voltam Hor- thyban felfedezni kiváló emberi tulajdonságokat vagy államférfiul erényeket. S ne felejtsük el: Horthy jónéhány esztendővel megelőzte Hitlert fajvédő-reakciós-fasiszta vonalvezetés dolgában... Ha Mr. Halasi talál valami jót és szépet abban az érában, amely Horthy nevéhez fűződik és amely végül is megásta Magyarország sírját, akkor ő az egyoldalú, nem én. (Hogy szülőhazánk mégis feltámadott, azt remélhetőleg nem Horthy javára Írja. ..) Ha Halasi ur elolvasta volna “Vallomásféle” ci- mü cikkemet, abból megtudhatta volna, hogy engem NEM “a szocialista irodalom áttanulmányozása” terelt a munkásmozgalom oldalára, hanem a Biblia. Ezt a könyvet jobban ismerem, mint a szocialista irodalmat. . . De a Biblia útmutatásain kívül a magam tapasztalatai, élményei és megfigyelései is a dolgozók igazát bizonyították.. . Nem volt túlságosan nehéz eldöntenem, melyik oldalon a helyem... Lehet, hogy a csehek és tótok, továbbá a délszlávok is hallottak Deák Ferenc ama «jondásáról, amelyet Mr. Halasi idéz (“amit a történelmi erőszak elvett tőlünk, azt az idők változásával visszaszerezhetjük”) és ezen az alapon vették vissza azokat .a területeket, amelyeket atyáink valaha erőszakkal elvettek tőlük... Az erdélyi románság esete más. Ott a mágnásaink szisztematikusan és tömegesen betelepítettek vajdasági wallach parasztokat (kivált a székely Dózsa György vezette magyar parasztlázadás után!) és ezek — megőrizvén nemzetiségi jellegüket — idővel úgy elszaporodtak, hogy az első világháború végén ők képezték a lakosság többségét. A győztes hatalmak ezen az alapon ítélték oda Erdélyt a románoknak. “Mindszenty alias Pehm” cikkem 1946 március 6-án jelent meg, amikor az eminenciás ur még nem volt bajban, de előre láttam, hogy keresi a bajt magának, amit aztán három évvel később: 1949 februárjában meg is talált. Ebben a cikkben nemcsakhogy nem kárörvendeztem a bíboros ur bajbajutása felett, hanem figyelmeztettem a magyar kormányt: ne engedje meg Mindszenty- nek, hogy mártírrá avathassa magát — mert nyilvánvaló, hogy ez volt a célja kihívó viselkedésének. E cikk megjelenése után még három évig szabadon utazgatott külföldön és szabadon bujto- gatott odahaza őeminenciája... Az ‘ezeréves kloákát” nem cáfolja meg az a néhány kivételes epizód a magyar történelemben, amelyet Halasi ur felemlít. Tegyük mindjárt hozzá, hogy minden dicséretes magyar megmozdulást a magyar bárók és főpapok szövetségének a segítségével sikerült vérbefojtani. (Rákóczi idején a labancok, Kossuth alatt az aulikus oroszvezető főurak voltak a főcinkosok e két forradalmi megmozdulás leverésében.) És ha voltak hadvezéreink, akik hősiesen küzdöttek a török hódítók ellen, ugyanakkor akadtak olyanok is, akik a török szultán szolgálatában szegődtek és az ő kezéből fogadták el a fejedelmi jogart. Ez is a kloákához tartozik. .. Széchenyit nem lehet Kossuthtal egy napon említeni. Széchenyi lenézte és gyűlölte Kossuthot és ha módjában lett volna, statáriális utón bánt volna el “az egész forradalmi pereputtyái.” '* Ha igaz, hogy Magyarországon kétszer annyi protestáns pap megy nyugalomba, mint amennyit beiktatnak (s miért csak protestáns?!), akkor ott a helyzet alig különbözik az úgynevezett nyugati országokétól, ahol szintén állandóan csökken a papi pályára készülő fiatalok száma — a kéztördelS idősebb lelkészgárda nagy megrökönyödésére. (Arról nem is szólva, hogy a beiktatott papok százai felcserélik pulpitusukat különféle polgári foglalkozással...) Ez nem tipikusan magyarországi jelenség — széles e világon hasonló tendenciát látunk. Az Egyház is forradalmi állapotban van. .. Könyvem anyaga körülbelül 800 cikkből lett kiválogatva. Mivel a cikkek 25 év eseményeit ölelik fel és a számuk 100-ra volt tervezve, világos, hogy egy évre nem eshetett több, mint háromnégy. Összesen három cikkben foglalkoztam az ’56-os eseményekkel, de ezekből csak egy került a kötetbe. Ha mind a 800 cikket beleszorithat- tuk volna a könyvbe (ami körülbelül 2,000 oldalra terjedt volna, tehát túltett volna a Webster-féle mammutszótáron is!), akkor Mr. Halasi elolvas-' háttá volna többek között “Levél egy aggódó honfitárshoz” (1956 okt. 4.) és “Töprengés az óhazai tragédia felett” (1956 dec. 20) • cimü cikkeimet, amelyekből megtudhatta volna, hogy én az “őrségváltást” lelkesen helyeseltem, de ami azt követte (és ebben Mindszenty is bűnös volt!), azt súlyosan elitéltem. Magam is sajnálom, hogy e cikkek számára nem jutott hely. De ne feledje el Halasi ur, az én cikkeim nem csupán magyar vonatkozású témákkal foglalkoznak. A száz cikkből mindössze 22 tekinthető kizárólagosan magyar vonatkozású Írásnak... Másszóval: a 25 évnek nem mindegyikére jutott egy-egy Magyarországgal foglalkozó cikk. Annak mindenesetre örülök, hogy legalább egy dologban megegyezünk, abban tudniillik, hogy az összes szocialista országok között szülőhazánkban van a legjobb helyzet, azt azonban tagadom, hogy ezt az “őrségváltást” követő bestiáüs tömeggyilkosságoknak és eszeveszett rombolásnak köszönhetjük! A munka és a tőke elsőbbsége felől ne velem vitatkozzék Mr. Halasi, hanem Lincoln-nal, akinek a szavait hűségesen és pontosan idéztem! Madách Imre “Az ember tragédiájában” nemcsak arra a konklúzióra jutott, amit Mr. Halasi emel ki a levelében, hanem főképpen arra, hogy “Ember küzdj és bízva bízzál!” Az ember IGAZI TRAGÉDIÁJA az volna, ha mint Mr. Halasi is, leszögezné magában, hogy “nem túlságosan érdemes az emberi társadalomért nagy áldozatokat hozni” — s feladná a harcot, abbahagyná a küzdelmet. . . Ha majd az egész világ szocialista lesz, akkor valóban megszületik az örök béke — ez a reménység ma is megállja a helyét. De ma még nem szocialista az egész világ, tehát a meglévő szocialista országoknak nem lehet a rovására Írni, hogy ez a béke még nem született meg. . . Halasi ur levelének utolsó paragrafusaival tdjR* sen megegyezem. Amit ő — helyes körülírással — “léleknek” nevez, az valóban kiveszőben van. De ennek a folyamatnak a megindításában is a Nyugatnak sokkal nagyobb szerepe volt, mint a Keletnek! 0*9 Képzeld el, milyen hosszúra nyúlt volna ez a válasz, ha nem “sürgönytilusban” írtam volna meg. Szívből üdvözöl: Laczi Ír1-" t/Cbá. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve küldök megújításra $ ..............-t. Név: ................................................................. Cim: .................................................................. Város: ........!......................... Állam: .......... Zip Code: ..................
