Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-07-31 / 29. szám

s AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 31, 1969. Könyvek Aki Észak-Amerikában csak a többi magyar új­ságot olvassa, az többnyire csak primitiv, reakciós propagandát kap, a világról alig tud meg valamit. A rengeteg angolnyelvü napilapnak persze na­gyobb a hirszolgálata, de csupán egynéhány van közöttük — élükön a New York Times-sal —, amely bőven tudósit az U.S.-ról és a világról, nem­csak a reakciót kivánja szolgálni célzatos és gyak­ran torzított vagy hazug tudósításokkal. De mig Nyugat-Európában van baloldali és munkássajtó is számos országban, s igy a sajtó a közvéleményt nem teljesen egyoldalúan értesíti és győzi meg, az U.S.-ban ilyen sajtó nincs (értve a napilapokat), a sajtó kivétel nélkül a nagytőkések tulajdona és — miután a hirdetésekből él — a tőkéseket köte­les szolgálni. így van ez a rádiónál és a televízió­nál (nagyarányban a filmnél is), s érthető, miért annyira reakciós és bigott a közvélemény nagy része, úgy hogy a haladó politikusok beleütköznek annak ellenállásába. A gazdasági cenzúrának ezt a fojtogató gyűrűjét csak a haladó hetilapok és folyóiratok tudják át­törni, amelyek bevételében az üzleti hirdetések­nek kisebb része van, de ha sokan olvassák is azo­kat, ezek aránya elenyésző a 200 milliós lakosság­ban. Mégis, jelentős részben nekik köszönhető, hogy oly sok tájékozott, haladó, szociális érzésű ember él itt, akik hajlandók áldozatokat hozni meggyőződésükért. És talán még nagyobb mérték­ben a könyveknek, amelyekről mondani lehet, hogy szabadon kiadhatók, mert nem igényelnek — mint az újságok — milliós befektetést. Ha a haladó irodalmat nem is reklámozzák úgy, mint a rendszert nyíltan vagy burkoltan szolgálót, kö­zönségük megtalálja és okulhat belőle. Ahogy időm engedi, igyekszem egyes érdemes müvekre az olvasók figyelmét felhívni és helyesnek tartom, hogy e lap többi munkatársai is tájékoztassák ér­tékes olvasmányaikról az olvasókat, könnyítsék meg nekik a nagy kérdésekbe jobban belemélyed­ni, mint azt egy vékony hetilap segítségével tehe­tik. Csak néhány munkát említhetek itt az ameri­kai könyvtermés gazdag aratásából. The Autobiographies of the Haymarket Mar­tyrs (Humanities Press, New York). Philip S. Fo- ner, az amerikai munkásmozgalom történésze szer­kesztésében jelent most meg a korai chicagói munkásmozgalom nyolc harcosának — akik az osz- tálybiróság igazságtalan Ítélete alapján vesztették el életüket — a börtönben irt önéletrajza, amely­ben hitvallást tesznek a tőkések által lábbal tapo­sott szociális igazság mellett. Haymarketnek hatal­mas irodalma van, de aki csak ezt a könyvet is ol­vassa, megérti, mi érdeme van a régiek áldozat- készségének abban, hogy mára egyes társadalmi igazságtalanságokat mégis csökkenteni lehetett. . Jósé de Broucker: Dom Helder Camara, le Voil- ence d'un Pacifique (egy békeszerető ember for­radalma), Paris. Ez a könyv nemsokára megjele­nik angolul is, de már említem, mivel korunk egyik legnemesebb emberéről, XXIII. János pápa nagy tanítványáról, Recife (Brazília) legendáshírű püspökéről szól, aki veszélyek és fenyegetések kö­zepette hirdeti világszerte az Egyház kötelességét, hogy síkra szálljon az elnyomottak, kizsákmányol­tak mellett. Saul Friedlander: Kurt Gersten, the ambiguity ©f good (Knopf, New York). A náci SS-tiszt törté­nete, aki akkor értette meg a rendszer gonoszsá­gát, amikor ez kiirtotta az elmegyógyintézetek 70 ezer ápoltját, köztük az ő testvérét. Ettől kezdve — amig maga is résztvett a halálgázok adminisz­trálásában — annak szentelte életét, hogy a világ tudomására hozza a szörnyűségeket. A sok könyv között, amit erről Írtak, legismertebb Hochhuth drámája, “THE DEPUTY”, amely főképpen az Egyháznak, magának XII. Piusnak kommunista- gyűlölettől irányított cinizmusát és közönyét írja le (nem akarta, hogy a zsidóirtás elleni nyílt állás- foglalása gyengítse Németország “keresztes had­járatának” erejét az “istentelen kommunizmus” ellen.) De ez a könyv sok eddig ismeretlen adatot közöl a nagy tragédiáról, amelyről nemcsak az Egyház, hanem az egész nyugati világ sem volt SÍRJUNK, vagy nevessünk? A Rakéta Elhárító Rendszer felállítása ellen nö­vekszik az ellenzék, főleg azért, mert ha a rend­szert felállítják, a fegyverkezési verseny uj ma­gaslatra emelkedik. S noha a kongresszus még nem hagyta jóvá a rendszer felállítását, a Nixon-kormány már több millió dolláros rendelést adott egy fél tucat válla­latnak a rendszer felállításához szükséges készle­tek gyártására. C*i> A New York Times külügyi szakértője, C. L. Sulzberger, egyik rovatában beszámol Nixon és a román miniszterelnök közti — több évvel ezelőtt folytatott — beszélgetésről. Többi között a követ­kezőket idézi Ceausescu nyilatkozatából: “Nixon és én egyet értettünk a lefegyverzés kérdésében. — Nixon azt a benyomást keltette bennem, hogy jártas a külügyekben.” Ugylátszik a román miniszterelnök egy pár per­ces beszélgetésből jobban felismerte Nixont, mint mi, akik évek óta figyelemmel kisérjük minden beszédét és minden cselekedetét. A kérdés: a ro­mán miniszterelnök az emberismerő és mi va­gyunk együgyüek, vagy fordítva? A Nixon-kormány az 1965-ben elfogadott pol­gárjogi törvény módosítását javasolta. A javaslat első pillantásra úgy tűnik, mintha az az elnyomott kisebbségek előnyét szolgálná. Valójábaii ennek éppen az ellenkezője az igaz; ugyanis a javaslat eltörölné a törvény azon szakaszát, amely tiltja a déli államok polgárjogi törvényhozását, a szövet­ségi kormány jóváhagyása nélkül. Ezért a Nixon-javaslatot az egekig magasztalták a déli politikusok és ellenezték azok, akik a fekete nép szavazatát óhajtják elnyerni. A javaslat olyan felháborodást keltett mind a demokrata, mind a republikánus törvényhozók so­raiban, hogy a jelek szerint Nixon javaslata halva született. t+i Túl sokat termeltek a kanadai farmerek. Az eredmény: Sasakatchewan, Alberta, Manitoba far­merjei a tönk szélén állnak. A búza ára leesett, túl sok van belőle és nincs elég vásárló. Kanada magtáraiban 950 millió bushel búza van felhal­F10YELEM NEWYQRKI OLVASÓK! A Magyar Társaskör és lapunk Ügyvezető Bizottsága SAJTÓ-BANKETTET rendez vasárnap, szeptember 28-án, délután 2 órai kezdettel. Felhívjuk olvasóink és barátaink figyelmét erre a fontos eseményre Legyünk ott mindannyian! hajlandó tudomást vermi. (A szovjet-politikát is tá­madták, mert sokáig hallgatott a zsidóság külön szerencsétlenségéről az általános pusztulás köze­pette. Azt azzal okolta meg, hogy a Szovjetunió polgárai között a háborúnak 3 millió zsidó és 17 millió nem zsidó áldozata volt.) Gerstent a háború végén mint SS-tisztet francia fogságba vetették, ahol meghalt — nyüván megölte magát. Jóval ké­sőbb a német bíróság rehabilitálta emlékét, bár mozva. Közben a világ népességének nagy része éhezik. Az Egyesült Államokban 35—40 centbe kerül egy font kenyér. C'f-S Görögország államtanácsa hatályon kívül helyez­te a katonai diktátorok azon döntését, mely eltá­volított 21 bírót tisztségéből. A diktátorok felbő­szültek a Tanács határozatán. Követelték, hogy a Tanács elnöke, Staszinopulosz mondjon le. A 66 éves biró megtagadta a diktátorok ukázát. Erre a katonai kormány bejelentette. Staszinopulosz le­mondott. Ekkor a biró közzétette: eszem ágában sincs lemondani. Mindez csak azt bizonyítja, hogy nemcsak a gö­rög munkások, parasztok és intellektuelek ellen­zik a görög diktátorokat, de még az államtanács tagjai is. Csupán Washington (a Nixon-kormány) tartja a lelket a görög katonai diktátorokban. Ki az amerikai csapatokkal Okinawaból és Japánból! NEW YORK, N. Y. — “Hiroshima és Nagasaki Hetet” rendez a Vietnami Béke Bizottság New Yorkban augusztus 2 és 9 között, a következő prog­rammal: Augusztus 2—3. A Hiroshima-i áldozatok meg­emlékezésére Istentisztelet minden templomban és zsinagógában. Augusztus 4. Tüntetés Rockefeller kormányzó irodája előtt. Augusztus 5. Tüntetés a Városháza épületete előtt Augusztus 6. (Hiroshima Day.) Tüntetés déli 12 órakor az Egyesült Nemzetek Terén (East River Drive és 45. utca). Augusztus 7. Tömegtüntetés a ruha-központban. Augusztus 8. Tüntetés a sorozó bizottság épüle­te előtt. Augusztus 9. (Nagasaki Day.) Háború-ellenes felvonulás délután 1.30-tól a 4L utca és Broadway sarkáról. A tüntetéseken megjelenők követelni fogják az amerikai csapatok kivonását Okinawa szigetéről és Japánból. HOLD-UTAZÁS ÉS POLITIKA (Folytatás az első oldalról) Végzetes tévedést követne el az amerikai nép, ha nem látná meg a holdutazás-cirkusz mögött az ipari-katonai komplexum ügyes sakkhuzását, mely ezen technológiai diadal — és három amerikai űr­hajós bravúros teljesítményével — bizalmi szava­zatot készül kipanamázni az amerikai népből és felhatalmazást újabb tiz- és százmilliárdokra a Holdnál is fantasztikusabb “utazások”-ra, mialatt ők folytatják katasztrofális vietnami háborújukat, a félvilág kizsákmányolását az amerikai nép és a világbéke ügye halasztást nem tiirő problémáinak figyelmen kívül hagyásával. Figyelő olyan szavakkal, amelyek érzékeltetik, hogy ott ma is többre becsülik azokat a “jó németeket”, akik híven támogatták mindvégig Hitlert. A Vati­kán által azóta közzébocsátott okmányok még vilá­gosabban mutatják, hogy a pápa a háború alatt a nemzeti szocialista Németország győzelmét kí­vánta. M. Folytatjuk 1 SOBEL OVERSEAS CORP. 1 ® (g> ® IBflf J1 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 ® ® ifi Kill rUUlll nURutU — TELEFON: (212) 535-6490 — ® 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE ! ® © lg SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS @ jg LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ | 1KKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents