Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-12-11 / 48. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the T.O. of. N.Y., N.Y. Vol. XXIII. No. 48. Thursday, December 11, 1969 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. ................ . ......................■■■■■■ ■ ........ , . . ---■ ■ . ------=..................... - ■ ■■ .. ÚTBAN AZ 1970-ES MAGYAR NAPTÁR Mire e sorok napvilágot látnak, legtöbb olvasónk kezében már ott lesz az 1970-es Magyar Naptár. Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága szerényen de ugyanakkor büszkén adja át olvasóinknak ezt a 168 oldal terjedelmű, tényekkel és adatokkal telt ÉVKÖNYVET. Jogtudósok követelik a songmy-i lömegmészárlás kivizsgálását Nagy Nixon elleni tüntetés kedden New Yorkban Az 1970-es Magyar Naptár két különböző, egymással ellentétes társadalmat tár az olvasók elé. Az Írások sorozata képet nyújt az amerikai kormány működéséről Vietnamban, Latin-Amerikában, a világ minden más zegében, zugában. A cikkek sorozata rámutat fogadott hazánk gazdagságára, fejlett iparára, mezőgazdaságára, nagy termelő képességére — és arra a bűnre, hogy e gazdagság közepette gyermekek és anyák milliói éheznek, patkányfészkekben laknak és kénytelenek nélkülözni az ország által termelt javakat. Az 1970-es Magyar Naptár másik szakasza rávilágit Európa egy kis országának, Magyarországnak, szülőföldünknek az elmúlt 25 évben végbement fejlődésére. Nem kívánunk ismétlésekbe bocsátkozni. E huszonöt év eseményei, amint azokat a Magyar Naptárban olvashatjuk, büszkeséggel és a jövőbe vetett bizalommal tölthetnek el minden magyart, főleg és elsősorban a szülőhaza fiait, mert az ő szorgalmas munkájuk gyümölcse tárul az olvasók elé a magyar ipar, mezőgazdaság, közoktatás, közegészség, sport, kultúra fejlődéséről szóló cikkekben. Két világ: az egyikben MINDENT A PROFITÉRT, a másikban: MINDENT AZ EMBERÉRT. Az 1970-es Magyar Naptár fedele nemcsak szép, de visz- szatükrözi az amerikai nép legfontosabb és halasztást nem tűrő problémáját: az erkölcstelen vietnami háború befejezését. Elismerés és köszönet jár neves művészünknek, Gellért Hugónak a szép rajzért. Ezúttal mondunk köszönetét azoknak, akik adományaikkal lehetővé tették az 1970-es Magyar Naptár megjelenését. Köszönet jár mindazoknak, akik nivós cikkeikkel hozzájárultak a Magyar Naptár tartalmához. Köszönet azoknak is, akik a szülőhazánk huszonötéves fejlődését olyan hűen és színesen visszatükrözik a naptár oldalain. A Magyar Naptár összeállításán Vágó Klári és Oszkár dolgozott egész éven át. Az Ügyvezető Bizottság és az olvasók ismételten elismerésüket és köszönetüket fejezik ki szorgalmas munkálkodásukért. Tudjuk, hogy olvasóink olyan szeretettel fogadják az 1970-es Magyar Naptárt, amilyen szeretettel mi azt elküldjük részükre. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÜGYVEZETŐ BIZOTTSÁGA A SZOVJET-NYUGAT NÉMET TÁRGYALÁSOK Az európai biztonság létrehozása, megteremtése, életbe léptetése egy lépéssel előbbre jutott, amikor a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői összejöttek, hogy e fontos, nemcsak Európa, de a világ népei érdekét szolgáló kérdésben tárgyaljanak. Elvégre is a két világháború Európában robbant ki és ha az európai országok képviselői egyezményt kötnek, hogy feladjak az erőszak használatát a fennálló problémák megoldására, ez nagy lépést jelentene az emberiség békéjének biztosítására. A washingtoni kormánykörök rossz szemmel tekintenek e tárgyalásokra. Nixont nem érdekli a különböző társadalmi rendszerekkel rendelkező államok közti békés egymás mellett élés. Nixon elnök szítja az ellentétet az országon belül: ellenzi mindazokat, akik az ország égető problémáinak megoldására óhajtják összpontosítani a nemzet vagyonát és ellenzi azokat, akik fel akarják számolni az erkölcstelen vietnami háborút s ezzel előmozdítani a világbéke ügyét. Reméljük, hogy a szovjet—nyugat-német tárgyalások eredménnyel végződnek. NEW YORK, N. Y. — Har-' mincnégy jogtudós, köztük Arthur J. Goldberg, a Legfelsőbb Bíróság volt tagja, William Clements Warren, Louis H. Poliak és Derek C. Bok, a Columbia, Yale és Harvard egyetemek jogi szakosztályainak vezetői, átiratban kérték Nixon elnököt: eüsmert személyiségekből bizottságot nevezzen ki, mely kivizsgálja a songmy-i tömegmészárlás min den részletét. “Az amerikai nép lelkiismerete megköveteli, hogy ne az atrocitásokat elkövető egyének tetteit, hanem azt az irányvonalat hozzuk felszínre, amely az amerikai hadműveleteket vezérli” — mondták a jogtudósok átiratukban. A Fifth Avenue Committee for Peace in Vietnam tüntetésre szervezi a békebarátokat Nixon ellen, aki-kedden, december 9-én a Waldorf Astoria szállodában tervez beszédet tartani a National Football Foundation összejövetelén. “A tüntetők ezrei minden bizonnyal arra kényszerítik majd Nixon elnököt, hogy a mellékbejáraton keresztül jusson a szállodába” — mondta sajtónyilatkozatban Alexander Evanoff, a tüntetés egyik szer- I vezője. “Tiltakozzunk az ellen, hogy a felelősséget a songmy-i tömegmészárlásért a közkatonákra hárítsák” — mondja a tüntetésre hivó röplap. Közben az amerikai csapatok által a vietnami nép ellen elkövetett újabb atrocitások hire érkezik. Charles H. Percy, Illinois republikánus szenátora levelet kapott Anthony Martin- Trigon sajtótudósitótól, aki azt állítja, hogy a Charles S. Robb ezredes vezérlete alatt álló katonák is atrocitásokat követtek el Dél-Vietnam civil lakossága ellen. Charles S. Robb Johnson volt elnök veje. Washington, D. C. — A képviselőház 333 szavazattal 55 ellenében határozati javaslatot fogadott el, melyet egyesek úgy értelmeznek, hogy ezzel a többség helyesli Nixon elnök vietnami politikáját. Mások viszont azt állítják, hogy a javaslat csupán időt ad Nixon elnöknek, hogy a lehető legrövidebb időn belül számolja fel a vietnami háborút. 15%-OS NYUGDÍJEMELÉST JAVASOLNAK A KÉPVISELŐK Egyhangúan ellenzik Nixon 10 százalékos javaslatát. 100 dollár havi minimumot szavazott meg a szenátus WASHINGTON, D. C. — A képviselőház költségvetési bizottsága a hét folyamán beterjeszti 15 százalékos szövetségi nyugdíjemelési javaslatát a képviselőház elé, amit minden jel szerint jóváhagynak. A bizottság egyhangú szavazattal elfogadta a javaslatot, ami azt jelenti, hogy mind a demokrata, mind a republikánus képviselők ellenzik Nixon elnök tiz százalékos nyugdíjemelési javaslatát. A szenátus 100 dollár minimum nyugdijat szavazott meg Nőtlen, férjezetlen egyéneknek 100 dollár, házaspároknak 150 dollár minimum havi nyugdijat szavazott meg a szenátus. Ha ezt mindkét Ház elfogadja és Nixon elnök aláírásával törvényre emeli, akkor a 20 millió nyugdíjas közül 8 millió sokkal magasabb nyugdíjemelést kap. mint 15 százalékosat. A minimum nyugdíj jelenleg havi $55. A jelek szerint a magasabb nyugdíj nem jut kiutalásra március előtt, de a nyugdíjasok január elsejétől visszamenő- | leg kapják a jelenlegi nyugdíj és a felemelt nyugdíj közti különbséget. Nixon elnök túl magasnak tartja a 15 százalékos emelést, de a képviselők és szenátorok, akik újraválasztás előtt állnak, nem mernek ennél alacsonyabb emelést ajánlani és maguk is mondják: az utolsó nyugdíjemelés óta a megélhetés 10 százalékkal emelkedett. Chicago, III. — Rendőrök megölték Fred Hampton 21 éves és Mark Clark 22 éves Fekete Párduc vezetőket és megsebesítették a mozgalom négy másik tagját, amikor körülvették a 2337 W. Monroe utcai házat s behatoltak Hampton lakásába. A rendőrök azzal magyarázzák a gyilkosságot, hogy tudomásuk szerint Hampton lakását nagy fegyverraktárként használták. 1968 január óta 28 Fekete Párduc-tagot öltek meg a rendőrök. • Washington, D. C. — A vasutvállalatok üzemeiben dolgozó munkások tizenegy százalék bérjavitást kapnak ez évben és hét százalék bérjavitást a következő évben. A munkások elfogadták az uj szerződést és ezzel szükségtelenné vált a sztrájk. ÉVI 5,500 DOLLÁR MINIMÁLIS JÖVEDELEM BIZTOSÍTÁSÁT KÖVETELIK A SZEGÉNYEK WASHINGTON, D. C. — Egyházak képviselői, szociológusok, a szegények szervezetei, az állami és szövetségi kormány képviselői által tartott országos konferencia, mely a^ éhség kiküszöbölését, az ország lakosainak jobb táplálkozását és a szegénység eltörlését tárgyalta, öt pontos tervet dolgozott ki, melynek első pontja: a szövetségi kormány biztosítson évi 5,500 dolláros jövedelmet minden (négy tagú) család részére. A konferencián megjelentek elégedetlenségüknek adtak kifejezést Nixon elnök tervével és cselekedeteivel kapcsolatban és követelték, hogy azonnal intézkedjen díjmentes élelmiszer j egyek kiosztása érdekében azok részére, akik arra rászorulnak.
