Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-12-04 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, December 4, 1969. A HÁBORÚ EGYIK TRAGIKUS ÁLDOZATA Összeszedte a halottakat... A KANYARBAN VILÁGÍTÓ FÉNYSZÓRÓK Most került kezünkbe egy detroiti hir, amely szerint James Humphrey, Jr. fiatal fekete közka­tona, aki egy évet azzal töltött Vietnamban, hogy a háborús halottakat szedte össze, Detroitban, ott­honában meghalt. A családja azt mondja, a háború öngyilkosságba kergette. Azt is mondták, ha már meg kellett halnia, jobb lett volna, ha a háború­ban esik el, akkor hősnek nyilvánították volna, így csak családja tudja, hogy valóban a háború áldozata lett. Egy napon augusztusban felakasztatta magát családi házuk pincéjében. Humphrey 1965-ben lépett be a katonaságba, mert különben is sorozás előtt állt. így úgy gon­dolta, jobban megválogathatja, milyen beosztása legyen. De ez nem számitása szerint sikerült. Első évét Vietnamban az egészségügyi osztag segédje­ként töltötte s az volt a feladata, hogy összeszed­je a halottakat. Azt hitte, egy évi szolgálat után hazaküldik, de ez nem történt meg. Megtagadta a további szolgálatot, ellenállt s a második évet már egy katonai börtönben töltötte. Azt irta csa­ládjának, azért nem volt hajlandó tovább hadiszol­gálatot teljesíteni, mert a háborúnak semmi ér­telmét nem látta. “Fogalmunk sincs, miért harco­lunk”, irta haza. A múlt év őszén dicséretes szolgálati elbcsátás nélkül vált meg a katonaságtól és azóta nem tu­Nem bírta tovább az életet... dott megszabadulni a halott bajtársak emlékétől. Folyton arról beszélt, hogyan szedte fel a vele együtt bevonult barátok szétlőtt kezeit, lábait, hogyan találta mosolyogva legjobb barátját, de amikor szólt hozzá, nem felelt, amikor hozzányúlt, halottnak találta. A család azt is elmondta, hány­szor emlegette, hogyan szedett fel a felismerhe- tétlenségig napalmmal összeégett vietnami gyer­mekeket és a halott barátok arcát soha sem tudja elfelejteni. Hazatérte után ez töltötte meg az életét és sem­mi nem érdekelte. Buskomor lett, nem hagyta el a házat és alig evett. Egyik este tovább maradt fenn mindenkinél és másnap reggel holttestét ta­lálták meg a pincében. Véget vetett életének. Az a meggyőződésünk, James Humphrey, Jr. nem az egyetlen, akit lelkileg megtörtek a háború szörnyű tapasztalatai. Az adatok sok százezernyi halottról beszélnek s a sebesülteket csak nagy ál­talánosságban említik. Hányán vannak közöttük, akik kezüket, lábukat vesztették? Hányán vakul­tak meg, lettek örökre bénák és hánynak lőtték el fél arcát, hogy egész életére emberek közé se mehessen? És hány lett idegroncs, ön- és közve­szélyes elmebajos a háború következtében? Lesznek, akik majd kikerülnek a kórházakból, szörnyű emlékeztetőül Amerika bűneire Vietnam­ban. A Citroen gépkocsigyár uj “Pallas” tipusu ko­csiján a fő fényszórók mellett egy-egy pótfény­szórót is elhelyeztek, amelyek a kormányzás kez­detekor a kormány betekerésével azonos mérték­ben elfordulnak, és igy kanyarodáskor az utakat “a sarkon túl” is bevilágítják. Angliában ezzel nem elégedtek meg. A fényszó­rókat úgy építették be egy müanyagházba, hogy nemcsak vízszintesen követik a kormánymozdu­latokat, hanem függőlegesen is meg tudják vilá­gítani az utat közvetlenül a gépkocsi előtt. Sőt: hogy idejében a sarok mögé lehessen világítani, egy különleges emelőkarrendszer a kormánykerék elforditásának kezdetekor a fényszórókat nagyobb mértékben fordítja el, ez az elfordulás azonban a kormánykerék további elforditásakor ismét csökken. A vezető tehát előbb meggyőződhet ar­ról, hogy az ut a sarkon túl szabad-e, és csak az­után fordul be. A vezető a müszertáblán levő emelőkarral — 10 fokos szögön belül —• tartósan is beállíthatja a fényszórók irányát. Erre például szükség van ak­kor, amikor a fényszórók a kocsi hátuljának meg­terhelése következtében az égbe világítanának, vagy ha a szembejövőt vakitanák. Úgy is beállít­hatok vele a fényszórók, hogy közvetlenül a ko­csi előtt levő utat világítsák meg, ami például me­zei utakon célszerű lehet. Kanyargós erdei és me­zei utakon az uj fényszórókkal éjjel csaknem olyan sebességgel lehet haladni, mint világos nappal. ®SSSSSSSSS»?«SSSSSSSSSSSgSSSSÄ^SSSSSSSS»SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS«SSSSSSSSSSSSSSs« Uj nícizmus? Nem, a régi! (Folytatás az első oldalról) Hót, ami minden más borzalmat felülmúl. De nem állanak egyedül. Mások hosszabb távon versenyez­nek velük. Az inkvizíció, a zsidók és eretnekek irtása, a vallásháborúk (a 30 éves háború 16 mil­lió halottja), Írország népének megtizedelése, Kon­gó 6 millió áldozata a belgák alatt, a rabszolgaság 20 millió halottja, 12 millió amerikai őslakó ki­irtása, a Karibi-szigetek és Ausztrália csaknem tö­kéletes népirtása, az örmény-mészárlások, a pog­romok veszélyeztetik a német világrekordot. Fel­ér-e mindez a náci gonoszsággal? Hisz mi lehet szörnyűbb, minthogy egy “kulturnemzet” 4 mil­liót taszít gázkamrákba, 6—8 milliót ölet és veret agyon kivégző osztagokkal? De a gonoszság minő­síthető. Ha a biró követi el, amiért a vádlottakat elitélte — mint Nürnbergben — ez súlyosbító kö­rülmény. A nácik nyíltan hirdették más népek ki­irtását, de ha ezt a Szabadság-szobor alatt tervezik, ez a gonoszságot képmutatással súlyosbítja. Most vallomások, fényképek, cikkek jelentek meg arról, hogy U.S.-katonák 1968 márciusban egy szá­lig megölték egy vietnami falu 567 lakosát: örege­ket, nőket, gyermekeket. Újra olvassuk a nácik részéről megszokott szörnyűségeket, hogy a sebe­sültek a holttestek alatt rejtőzve halottnak tetet­ték magukat és akik még mozogtak, azok kegyelem lövés kaptak. Ezt azok követték el, akik a viet­nami szabadság nevében 9 éve pusztítják e népet. S akik szerint ez sajnálatos kilengés, tudniok kell, ügy ilyen kilengés volt a cseh Lidice elpusztítása, őrök szégyene a németeknek. De az nem volt vé­letlen kilengés, hanem éppúgy folyt a német poli­tikából, mint Songmy elpusztítása az amerikaiból. Hiszen azt is olvastuk, hogy az U.S. katonák meg­gyilkoltak 30, majd 109 civilt, évek óta olvasunk egyéni katonai gyilkosságokról, melyek tetteseit nem Ítélik el, vagy azután szabadlábra helyezik és 9 éve látjuk a filmeket és fényképeket. Mindenki ismeri a varsói fényképet, amelyen marcona SS-ek kisérnek feltartott karú, halálra rémült anyákat és kisfiúkat: ebben a háborúban ezer ilyen képet láttunk. És ha a németeket vádolták, hogy nem tiltakoztak eléggé, ők arra hivatkoztak, hogy mind­ezt nem tudták. Sokan ugyan tudták, mégis nem látták tv-n, mint az amerikaiak; aki tehát itt nem tiltakozik, bünösebb a németeknél. A "Green Bereteket", akiket orgyilkosságra ké­peztek ki, egy ember meggyilkolásával vádolták, miután éveken át büszkélkedtek vele, hogy ők sok száz “kémet és kettős ágenset” eltettek láb alól; de egy vád alól is felmentette őket az elnök. Aki ezen nem háborodik fel, az erkölcsileg érzéketlen. Hitler előre mondta: “ha a zsidóság kirobbantja a háborút”, kiirtja őket; de Nixon szerint az U.S. Dél-Vietnamot “kommunista vérontás” ellen védi. Ennek ürügyén már több millió déli és északi viet­namit megöltek, bár Hanoi sohasem fenyegetett vérontással. Igaz, most Hué-ban állítólag 3,000 holttestet találtak, kiket a “Vietcong” megölt vol­na; de különös, hogy 20 hónapig senki sem keres­te az áldozatokat, csak most, a washingtoni béke­tüntetés előtt — és talán már tudták, hogy a Song- my-i 567 halált és (amit ma, nov. 21-én közölnek) Balangan tengerbe fullasztott 1,200 polgárának meggyilkolása, 20 hónápi, illetve 7 hónapi titko- lás után nyilvánosságra kerül. Az is igaz, hogy egy­millió katolikus Délre menekült, de a szakértők egyöntetűen megírták, hogy őket a külföldi ere­detű katolikus papok rémitették el “égi jelekkel” és hogy Északon a katolikusok vallásszabadságot élveznek, csupán minden templomukat lebombáz­ta az U.S. És ha Észak-Vietnamban terror volna, népe nem harcolna oly hősiesen függetlenségéért az U. S. rettenetes fegyverei ellen. A bűnöket tetézi a hipokrizis. Amikor a mészár­lásokat közlik és kitűnik, hogy senkit sem vontak felelősségre, egyébként sajnálatra méltó amerikai feleségek a humanizmus nevében követelik, hogy hadifogoly férjeiket meglátogassák. Hanoi szerint e pilóták nem hadifoglyok — az U.S. nem üzent háborút — hanem légi kalózok, akik provokáció nélkül pusztították el országukat. És az uszító Lodge, a párizsi misszió vezetője lemond; de nem azt mondja, hogy erkölcsileg lehetetlen tovább tár­gyalnia, hanem hogy Hanoi nem viszonozta az U.S. engedékenységét. Az U.S. semmiben nem enge­dett: az uj választások, a koalíciós kormány és a kiürítés kérdésében, legfeljebb "vietnamizálni" akarja a háborút, a népet egymással öletni. A mészárlások nem ritka kilengések, az U.S. dél-ázsiai háborúja nem baklövés. Az U.S. katonái már a gyermekocsiban géppuskával játszottak, az iskolák, templomok, újságok, könyvek, filmek, rádió, av, katonai iskolák, hazafias egyesületek vak sovinizmust, a színesek megvetését, az erőszak dicsőítését, fennhéjázást, a kommunizmus eszelős gyűlöletét nevelték beléjük; igy a hiszékenyek könnyen lőnek, Newarkban és Vietnamban. Az amerikai politikusok és tőkések, a "military-indus­trial complex"-nek a vietnami háború egy lépés Kina megfojtására, Ázsia uralmára, a “harmadik világ” megfélemlítésére: ha függetlenek akarnak lenni, az U.S. lebombázza őket. Ez Vietnamban nem járt a kellő eredménnyel és bármekkora a rémtettek miatti felháborodás, ez a hatalmasokat nem téríti el utjukról. Lehet­séges, hogy az ilyen kisebb genocid nyilvánosság­ra hozása csak előkészítés a közvéleményben az általános népirtásra, ha a makacs ázsiaiak nem te­szik le a fegyvert — és csatlósaik, a vietnami áru­ló bábkormányban — és az angol “munkáspárt­ban” is már követelik a további borzalmakat. Akik pedig — mint újabban az U.S. tőkéseinek egy ré­sze — nem látják ezt az utat célravezetőnek (nem erkölcsi, hanem praktikus okokból), azokat a ha­talmon lévők hazaárulással vádolják, mint a 100 százalékban kapitalista és imperialista amerikai sajtót és telekommunikációt, amely — szerintük — nem elég harciasán támogatja az U.S. és a vi­lágreakció offenziváját. Ez a sötét háttere a viet­nami falvak elpusztításának. 1969. november 21. M. BOTH & SON IMPORTERS EKÄff Az összes régi és teljesen uj magyar hangle- jelent meg) dupla kötetben ...................... $5 50 »wrek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma- Venész-féle budapesti szakácskönyv ......... $3 00 gyár népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik AMERIKAI NYELVMESTER ........................ $2.50 száma: 1001 AB Ár: $3.95 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár .... $5.00 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár ... $12.50 • “MAGYAR” IMPORTALT SZALÁMI • Uj magyar-angol és angol-magyar zseb­Hunyadi János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- szótár (kötetenként) ...................................$2.50 néz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, darál- Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag 85c va, sziláivá. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula , . , . , , ...... daruva. ^lizesitők^ Likőrös csokoládék. Lek­van., es hecsedli stb. Liptói turo (juhturo) _ m és raeggy.szörp> csaiamádé és savanyitott - Himzett nm "s szegedi a _ Budapesti magyar libamaj. PAPUCSOK jutányos áron. — A legújabb sza­kácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben Telefon: REgent 4-1110 Kérje ingyenes árjegyzékünket! P. s. a1 _8______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents