Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-11-13 / 44. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 13, 1969 TILTAKOZNAK AZ ÖREGEK A DRÁGA MEGÉLHETÉS, AZ ALACSONY NYUGDÍJ ELLEN Az öregkoruak többsége az egész országban na­gyon nehéz körülmények között él. De azoknak, akik New Yorkban és környékén laknak, még sok­kal több nehézséggel kell megküzdeniök. A mun­kaügyi minisztérium legújabb statisztikai jelentése szerint, a New Yorkban lakó nyugalomba vonult házaspároknak évi 4,407 dollár jövedelemre van szükségük, 398 dollárral többre, mint 1967-ben, hogy szerény körülmények között megélhessenek. A newyorki Manhattan Centerben október 22- én az öregkoruak nagygyűlésen jöttek össze, hogy tiltakozásukat fejezzék ki tarthatatlan helyzetük miatt. A több mint 4,000 jelenlevő, mindegyik kék-fehér “senior power” feliratú jelvényt viselve figyelmesen, sokszor lelkes tapssal fogadta a szó­nokokat és többen a hallgatóságból is hozzászóltak. Egy 76 éves nyugalomba vonult biztositó ügy­nök, Philip Berman mondotta: “Itt is levágni, ott is levágni, hogy végül valahogyan meg tudjunk élni.” Feleségével havi 188 dollár társadalombiz­tosítási nyugdíjból élnek, mely kevesebbet nyújt, mint amennyi a hivatalos statisztika szerint meg­állapított legalacsonyabb megélhetési színvonalhoz szükséges. “Szórakozásról szó sem lehet. Felesé­gem és én a lehető legminimálisabbra redukáltuk a ruházkodást”, mondotta. A hivatalos statisztika azt is kimutatta, hogy egy idős házaspárnak, a szerény megélhetésnél valamivel jobb életmódhoz New Yorkban évi 6,623 dollár jövedelemre van szüksége. Ez átlagban 800 dollárral több, mint más amerikai nagyvárosban, Boston kivételével, ahol a hasonló megélhetés évi 6,761 dollár jövedelmet kíván. Az idősek legmaga­sabb kiadása az élelmezés és ruházkodás. Kitörő tapssal üdvözölték Jacob H. Gilbert bronxi dem. képviselő javaslatát, mely a minimá­lis társadalombiztosítási nyugdijat 1970-ben havi 55 dollárról 90 dollárra és 1972-ben 120 dollárra emelné. Az átlag nyugdíj 50 százalékos emelését jelentené. Ez sokkal több mint a 10%-os emelés, amit Nixon elnök ajánlott és a 15%-os emelés, amit a ház demokrata többsége javasolt. EGYRE TÖBB GYERMEK LESZ RABJA A HEROINNAK A kongresszus gyermekvédelmi bizottsága ki­hallgatást tartott New Yorkban a gyermekek kö­zött elterjedő kábítószerek problémáiról. A kihall­gatáson többen mondották, hogy a kormány Ope­ration Intercept nevű intézkedése következtében — melynek az volt a célja, hogy megakadályozza a mexikói határon át történő nagymennyiségű marijuana csempészést — hirtelen megnövekedett a heroin használata a gyermekek között. New York város egyik orvosi tisztviselője és szakértője, dr. Michael Baden jelentette, hogy a kormány szigorú intézkedése úgy megdrágította a marijuana árát az országon belül, hogy a sokkal erősebb hatású heroin versenyképessé vált. Az Operiation Intercept keretében nagymennyiségű Mexikóban termesztett marijuanát foglaltak le. Már ez előtt is megdrágult ez a kábítószer; azt mondják a gyakori rendőri razziák miatt, de a kormány intézkedése marijuanában még nagyobb keresletet idézett elő. A kormány valamennyire enyhítette a szigorítást, miután Mexikó panasz­kodott, hogy a határmenti poggyászvizsgálatok ár­tanak az idegenforgalomnak és zaklatják az utazó üzletembereket. Dr. Baden adatait a kábítószer áldozatokkal folytatott beszélgetésekből szerezte be. Ezek el­mondták, hogy a marijuana cigarettát, amelyet múlt tavasszal még darabonként 25 centért árul­tak, most már 50 centért, egyes vidékeken egy dollárért árulják. Mialatt a marijuana megdrágult, a heroin ára nem emelkedett, sőt valamivel ol­csóbb lett, mert bőséges mennyiségben kapható. Ellentétben a marijuana használatával, a heroin egyre jobban rabul ejti használóit és akik áldoza­tául esnek, átlagban napi 30 dollárt kell, hogy költsenek a beszerzésére. Dr. Baden számítása szerint New York 100,000 kábitószer használója közül 25,000 20 éven aluli. Mire ez év véget ér, 250 fiatalkorú fog meghalni a heroin szivásának következtében, több mint bár­mikor ezelőtt. Eddig ez évben már 170 fiatalkorú halt meg ily módon s összesen 700-an lettek a he­roin áldozatai ebben az évben New Yorkban. Több tanúvallomásra felszólaló szakértő elitélte a kábitószer használat megelőzésére és gyógyí­tására szóló városi és állami programokat, mint elégteleneket, melyek nem rendelkeznek kellő tu­dományos alappal. “Rosszabb a tilalom, mint maga a kábitószer" Dr. Margaret Mead, hírneves antropológus, a Columbia Egyetem professzora, jelentést tett egy szenátusi bizottság előtt marijuana használatáról. Azt mondta, pártolja a marijuana törvényesitését, mert a betiltás következményei súlyosabbak, mint maga a szer, sőt a betiltása “rendkívül veszedel­mes állapotot idézett elő.” A marijuana nem ártalmas — mondta dr. Mead — kivéve akkor, ha nagy mennyiségben használ­ják. De ez minden másra is vonatkozik. Később az újságíróknak elmondta, hogy ő is megpróbált szívni marijuanát, de nem kivánta meg. Sokszor hasznos az idegcsillapitók, vagy a stimuláló szerek, a hipnotikus hatású és a lehangoltság elleni sze­rek használata, “hogy az emberek a modern élet feszültségeivel megbirkózhassanak.” “Ezek a szerek arra jók, hogy a letörést meg­akadályozzák. Az ilyen szerek tették lehetővé, hogy sokan elhagyhatták az elmegyógyintézetet és mások nem kerültek oda, de mégsem oldanak meg minden problémát” — mondta dr. Mead. Okosabb lenne, ha a kormány a bizonyos szerek használatának betiltása helyett azzal törődne, hogy az orvosok egymással értekezzenek. “Sokszor azt találjuk — mondotta —, hogy az orvosok gyógy­szert rendelnek a test egyik részének a gyógyítá­sára, amely gyógyszer, egy másik orvos által ren­delt és a testnek egy másik részét gyógyító szer­rel együtt halálos lehet.. . Azt kell megoldani, hogy az orvosok tudjanak egymás munkájáról.” A szenátusi bizottság három tagja volt jelen a kihallgatáson: Gaylord Nelson (Dem. Wis,), mint elnök. Jacob K. Javíts (Rep. N.Y.) és Bob Dole (Rep. Kan.). A szenátorok sokszor nevettek az antropológus humoros megjegyzésein. Ahogyan ők látják, avagy miért szívjunk szennyezett levegőt? A Belügyminisztérium Vízszennyezést Ellenőr­ző Hivatala két napos konferenciára hívta meg az amerikai nagyipar képviselőit, hogy megbeszél­jék, mit lehetne tenni a Hivatal feladatának meg­oldása irányában. A konferencián mintegy 700 vállalati igazgató vett részt, köztük a legnagyobb vállalatok képviselői, akik fejenként $ 100-t fizet­tek a költségek fedezésére. Mondja az egyik: “Egyszerűen nem keresünk eleget, hogy beszereljük mindazt a berendezést, amely ideálisan szükséges volna.” “Bizonyos fokú szennyezés része annak az árnak, amit fizetni kell, hogy egy technológiailag fejlett társadalom jótéteményeit elérhessük”, mondja egy másik. Mr. McCormick, az International Harvester Co. vezérigazgatója mondja: “Egy vállalati vezetőség kötelességmulasztást követ el, ha nincs tisztában avval, hogy felelősséget visel a társadalommal szemben a környezet megrontása miatt. De még nagyobb mulasztást követne el, ha nem követne olyan cselekvési tervet, amely előteremtené azt a jövedelmet, mellyel a vállalat profitábilis ma­rad. Az ipar nem költhet semmit, amit előzőleg meg nem keresett profit formájában.” Egy meg nem nevezett részvevő azt állította, hogy a szeny- nyezés korlátozásának költségeit helyesen üzem­költségnek kellene tekinteni, nem pedig a profit­ból való levonásnak. Mr. McCormick elismerte, hogy ez igy helyesebb fogalmazás. Mr. John E. Swearingen, a Standard Oil Co. (Indiana) vezér- igazgatója megjegyzi, hogy “a fő kérdés nem az, hogy tiszta vizünk legyen-e, hanem hogy milyen tiszta és milyen áron...”, majd igy folytatja: “A szennyezés ellenőrzése iránti közlekedés egy fo­kon áll a vonakodással, hogy a költségeknek csak egy szerény részét is megfizetnék. Ezt a felfogást meg kell változtatni.” Az iparbárók szerint tehát a profit előbbre va­ló, mint a lakosság egészsége. Szerintük a víz- szennyezés (és a levegőszennyezés éppúgy) az ipar velejárója, és ha a közönségnek ez nem tetszik, fizessenek meg érte, mert ők a profitból nem haj­landók erre áldozni. Persze, ahol ők laknak, ilyen bajok nincsenek. Hart szenátor javasolja: ellenőrizzék az autójavítókat A napokban a szenátus jogügyi bizottságának monopólium-elleni albizottsága, Philip A. Hart michigani dem. szenátor vezetésével kihallgatást tartott az automobil javítások magas áráról és rossz minőségéről. Hart szenátor a szószólója azok­nak, akik autójavító műhelyek engedélyezését ja­vasolják. Jelenleg bárki nyithat autójavító üzletet anélkül, hogy valamit is értene hozzá, csak az kell, hogy szakembernek jelentse ki magát. Az országban a sok százezer autójavító mechanikus közül nagyon kevés került ki szaktanfolyamról és soknak még alapvető képzettsége sincs a szakmában. A detroiti autógyárak ellenzik az engedélyezési javaslatot. S az automobil elárusítók szövetsége megelégedetten jelentette, hogy 10,000 autótulaj­donos közül, akik javíttatták kocsijukat, 65 száza­lék megelégedését fejezte ki a munkával szemben. De Hart szenátor azt mondja, nincs okuk az elége­dettségre, mert 36 százalék elégedetlen volt a szolgálattal és ez elég nagy arány ahhoz, hogy te­gyünk valamit az ügyben. Egyedül a Volkswagen amerikai behozatali vál­lalata helyesli, hogy engedélyhez kössék az autó­mechanikai javítóműhelyek működését. Egy független vizsgálati központ Denverben 500 automobilt vetett alá vizsgálatnak javítás előtt és után s megállapította, hogy a különböző műhe­lyekben történt javitásokkkal 100 közül csak egy volt, mely megfelelt a követelményeknek. Tőmeggyiilések a GE-sztrájkolók támogatására WASHINGTON, D. C. — Az AFL-CIO vezető­sége tömefgyüléseket szervez az ország nagy vá­rosaiban, hogy mozgósítsa a szervezet tagságát a 150,000 GE-sztrájkoló támogatására. Az AFL-CIO Végrehajtó Bizottsága 50,000 dol­lár gyorssegélyt utalt ki a munkások harcának elő­mozdításéra. 30 százalékos béremelést követelnek NEW YORK, N. Y. —- A város földalatti vas- utain és autóbuszain dolgozó 35,000 munkás 30 százalékos béremelést és heti 32 órás munkaidőt követel. A kollektiv munkaszerződés az év végén, decem­ber 31-én jár le. BnHBHHnBBHranBmpssbbs A/VNCRíKAI w Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. £nt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- /gg^5^84 ba egy évre 12 dollar, felevre $6.50

Next

/
Thumbnails
Contents