Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-10-23 / 41. szám

3 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 23, 1969. Fodor Erna: M ÖT TEMPLOM VÁROSÁBAN, PÉCSETT Magyarország délnyugati részén fekvő, Jugo­szláviával határos Baranya megye fővárosába, Pécsre igyekeztünk. Kora hajnalban indultunk. Sok mindent akartunk látni utunkon. A délelőtt folyamán meg is érkeztünk a Mecsek hegység déli lábánál elterülő 2000 éves városba. Először a Me­csek tetején álló szakszervezeti üdülőbe mentünk, ahol frissitő várt ránk a 200 kilométeres ut után. Éppen aznap érkezett meg a beutalt nyaralók egy csoportja és kellemes meglepetéssel ismertük fel az üdülők között jóbarátainkat: Gárdos Emilt és feleségét, akik két heti vakációjukat szintén az­nap kezdték meg e szépséges környezetben. A szálloda teraszáról, vagy ablakaiból festői látvány tárul a szemlélő elé. Bár Baranya megye legmaga­sabb hegysége sem több, mint 700 méter a tenger szinétől, mégis nagyon változatos a felszíne. Pécs egész környéke a Mecsekről nézve lenyűgöző. A dombok lejtőin szép magánházak, nyaralók, villák és weekénd-házak váltakoznak. Mediterrán jelle­génél fogva növényzete is szép és változatos. Ég­hajlata pedig talán a legkellemesebb az egész or­szágban. Kora tavasszal már az első napfény elol­vasztja a havat és védett térségében a völgyben megkezdődik a napozás. A megye több helyén ásványokban gazdag ter­málvíz tör a felszínre, úgyhogy a turisták ezrein kivül, akik a festőién szép tájakban gyönyörköd­nek, a csuzos, reumás bántalmaktól szenvedők sokasága is felkeresi, gyógyulás reményében. Pécs, a három kerületből álló város is érdekfe- szitő. A kétezeréves múlt, illetve minden egyes évszázad rajta hagyta bélyegét, úgyhogy az ember szeretne felfedező útra indulni a városban, amely a felszabadulás óta rohamosan megnőtt. Igaz 1947 után hozzácsatolták a szomszédos Mecsekszabolcs, Málom, Mecsekalja, Vasas, Nagyárpád, Pécsujhely községekét, no meg hozzáépült a város gyönyörű uj részlege, az Uránváros, de lakossága is közel áll a 160 ezerhez. Még egyre épül és terjeszkedik. Régiségek, csodálatos épületek A II. kerület, az un. belváros a régiségszeretők paradicsoma. Ezt a középkorban városfal övezte, a Barbakán erősség egy része. Központja a mai Széchenyi tér. Mecseki oldalán emelkedik a tö­rök időkből visszamaradt Gázi Khassim dzsámája, 22 méter magas földgömb kupolával. Ma ez kát. templom. Számos törökkori emléke közül még ki­emelkedő a másik volt mecset, a Jakováli Hasszán dzsámija, a közvetlenül mellette álló minarettel és egy nyolcszögletű török sirkápolna: Idrisz Baba türbéje. A Dóm tér nevezetessége a négytornyu székesegyház, amelyet még I. István király épít­tetett a XI. században. Mellette találták a római korból visszamaradt ókeresztény temetőt. Sok vi­har dúlta fel ezt a vidéket és a tér minden egyes háza eey-egy történelmi mozzanatot örökit meg. A tér északi oldalán Leonardi De Vinci fehér már­vány mellszobra áll. A déli oldal enyhén lejtős ré­szén egy rendkívüli eozin diszitésü csorgókut és odébb áll Hunyadi János, a törökverő szobra, kö­zelében a Szent Háromság szoborral, amelyet a pestis, a fekete halálban elpusztultak emlékére állítottak. Az iparváros Pécs ipara régikeletü. A Tettye patakjának nagy esését már a 14. században felhasználták, mint kis­ipari központot, “Malomszeg Vicus” néven. Egész sor malom és egyéb kisüzem volt itt. 1867 után jöttek létre iparvállalatai: az Angster orgonaépitő műhely; nemcsak a pécsi székesegyház gyönyörű orgonája, de a hires bécsi Stefándom orgonája is itt készült; a Littke-féle pezsgőgyár, öt emelet mélységű pincéiben ma is pezsgőgyártás folyik az Állami Pincegazdaság boraiból. A Hamerli-kesztyü- gyár, a nagymultu Zsolnay porcelángyár. A két utóbbi most is működik. Látogatást is tettünk a Zsolnay gyár múzeumában s itt olyan remekműve­ket láttunk, melyekről külön fejezetben is érde­kes volna megemlékezni. A bejáratnál áll az ala­pitó, Zsolnay Vilmos mellszobra. A polcokon ma- gyaros-jellegü és a kelet legszebb mintáit után­zó finom porcelán, majd vékonyabbra korongolt kerámia diszmüveket láttunk. Világhirü az olasz Faience. Jártunk a múzeumában is, de nyugodtan állíthatom, hogy Zsolnay majolikája még ennél is szebb. A falakon sorban állnak a világhirü gyár kitüntetései. Ferenc Józseftől kezdve a világ min­den részéből: Kaliforniából, Ausztráliából, Párizs­ból, Londonból, stb. sorakoznak az elismerő ok­mányok. Zsolnay találta fel azt a különleges eozin- mázat, amelyet még a mai napig sem tudnak utá­nozni. Itt van Magyarország legnagyobb bőrgyára is. Jelentős a város olaj, szeszáru, sörgyártó üze- me, gépgyára, élelmiszeripara, gyümölcs feldolgo­zója. Pécs közelében, Komlón van Magyarország leg­jobb szénlelő helye. Ez és az uránium bányászat adja meg legnagyobb ipari fontosságát, villanyte­lepe ugyan már 1894-től működik és hőerőmüve 1960-ban kezdte működését. Az uránércbányásza­ta 1959-ben kezdődött és adott lüktető erőt ipa­rának. Baranya kulturális központja Pécs régi sajátos kultúrával rendelkező központ. Már 1367-ben egyetemet alapított itt I. Lajos. Itt volt Magyarország első könyvtára is. Ez a 300,000 kötetes könyvtár számos ősnyomtatványt, kódexet, török időkből való eredeti anyagot őriz. 1923-ban nyílt meg a Pécsi Tudományegyetem, jogi és or­vosi karral. 1948-ban alakult Pedagógiai Főisko­lája. Van 16 közép- s főiskolája, köztük művészeti gimnázium, zenei általános, közép- és főiskolája, délszláv és német gimnáziuma, nemzetiségi tanító­képzője. Csak az Uránvárosban magában három uj iskola, bölcsőde és óvoda létesült. Itt van a Ma­gyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudomá­nyos Intézete; ezenkívül számos irodalmi, művé­szeti és tudományos egyesülete. Janus Pannonius- ról elnevezett múzeuma öt épületben működik. A Nemzeti Színház, Kamara Színház mellett ope­rája és ma már külföldön is ismert ballettszinhá- za is van. Nyáron szabadtéri színpad működik. Pécs ezenkívül üdülőközpont. Most épül egy uj hotel a régi Szakszervezetek Országos Tanácsa üdülőn kivül, van még rengeteg turistaháza és több campingtábora. 1959-ben állatkert és kis­vasút is épült. Néhány szót még a város történetéről. Időszá­mításunk I. századában kelta települése római ura­lom alá jutott. Hun, keleti gót, gepida, longobárd uralom után avar fennhatóság alá került. A 9. szá­zadban a frank birodalom, majd Pribina morva fejedelem uralma alatt volt. A honfoglalás ide­jén kerültek ide a magyarok és I. István már 1000- ben püspökséget alapított. Másfél évszázadon át az ország nagyobb részével együtt török fennha­tóság alatt volt. Fejlődése a bányászat miatt a 19. század II. felében indult meg. A 20. század fordu­lóján jelentős munkásmozgalmi szerepe volt. 1918 május 20-án a bányászok csatlakoztak a pécsi gya­logezred lázadásához. Csak véres harcok árán tudták a lázadást elfojtani. A bányászok részt vet­tek a Tanácsköztársaság megmentéséért folyt harcokban, pedig jugoszláv megszállás alatt voltak abban az időben. A fasiszta uralom alatt többször sztrájkoltak a bányászok. Legkiemelkedőbb ezek közül az 1934 okt. 1-i éhségsztrájk. FELFEDEZTEK EGY VAN GOGH FESTMÉNYT Luigi Grosso olasz újságíró egy londoni zsib- árusnál 45 fontért vásárolt egy festményt, amely­ről most kiderült, hogy Van Gogh müve. A “Vincent”-tel szignált festmény egy ház előtt álló parasztasszonyt ábrázol. A szakemberek sze­rint a kép, amelyet először hamisítványnak tartot­tak, kb. 1884-ben készült, amikor Van Gogh még Hollandiában élt. A röntgenátvilágitások alapján kétséget kizáróan megállapították a mü valódisá­gát. A kép alatt egy másik festmény rejtőzik, mely szántó ökröket ábrázol. Ehhez a másik képhez ké­szült, Van Gogh kezétől származó vázlatok ismer­tek. ■••••••««••••••••••••••••••••••••••••••a k" A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért! SÍRJUNK, VAGY NEVESSÜNK? Vannak, akik azt állítják, hogy az orrszarvú (rino- cérosz) szarva olyan anyagot tartalmaz, amely nö­veli a férfi és nő nemi képességét. E hírre az orr­szarvú szarvának ára $l,200-ra emelkedett. • A Nixon-kormány tagjai nagy örömmel adták az ország lakosainak tudomására, hogy a munkanél­küliek száma 3 és fél százalékról négy százalékra növekedett. Az árak csökkenését várják Nixonék a “jó” hírtől. Erről azonban szó sincs. A “jó” hirt követő na­pon többi között az ország rézmonopóliumai jelen­tették a szelén árának fontonként 50 centes emel­kedését, vagyis $5.50 helyett hat dollárt kell fi­zetni egy font szelénért. Az átlagember természetesen soha nem vásárol szelént és igy nem is érdekli az áremelkedés. De az üveggyárosok, a festékgyárosok és azok az üze­mek, melyek fémet dolgoznak fel, szelént használ­nak, ami azt jelenti, hogy minden fémet, vegyszert, üveget tartalmazó gyártmány ára emelkedni fog a szelén áremelkedésének nyomában. A Nixon-kormány politikájának következtében eddig több a munkanélküli és magasabbak az árak. • Robert Finch, egészségügyi miniszter Detroitba repült, hogy ott beszédet tartson a légszennyező­dés problémájáról. Amikor gépe Detroit fölé érke­zett, olyan nagy volt a légszennyeződés, hogy a re­pülőgép képtelen volt leszállni és Finch visszatért Washingtonba. • A G.E. vállalat jelszava: “Haladás a mi legfon­tosabb gyártmányunk.” (Progress is our most im­portant product.) Ez természetesen nem más, mint egy Madison Ave.-i reklámügynökség által jól ki­agyalt és a G.E. által jól megfizetett jelszó. A tény az, hogy a G.E. munkásainak bére ALACSONYABB és munkakörülményeik kedvezőtlenebbek, mint más hasonló üzemekben foglalkoztatott szakmun­kásoké. Le kell ezt szögezni most, amikor a G.E. munkások sztrájk előtt állnak. • Nixon elnök mondta: “A kormány politikáját nem az utcán tüntető tömeg határozza meg.” A történelem azonban azt tanítja, hogy ha egy kor­mány politikája ellentétben áll a nép akaratával és a nép akaratának érvényesítésére az utcára vo­nul, az ennek következtében kifejlődő összetűzés­ből végeredményben a nép kerül ki győztesen. • Dozier Tunstall 75 éves volt szövőmunkás. 13 évvel ezelőtt még dolgozott a Deering, Milliken szövőgyárban, Darlington, North Carolinában. A szövőmunkások szakszervezete meggyőzte a gyár munkásainak többségét, hogy szervezkedjenek. A szövetségi kormányhivatal által levezetett válasz­táson a Textile Workers Union került ki győztesen, mint a munkások szószólója, annak ellenére, hogy a vállalat igazgatósága intette őket, hogy ha a szervezetre szavaznak, lezárják a gyárat. így is történt. 1956 szeptember 6-án a gyárat lezárták és a munkások az utcára kerültek. E kis városban úgyszólván ez volt az egyetlen üzem és igy a munkások képtelenek voltak munkához jutni. A szakszervezet bíróságra vitte az ügyet. A Ke­rületi Fellebbezési Bíróság 3 szavazattal 2 ellené­ben jóváhagyta a szövőgyárosok kegyetlen, tör­vényellenes cselekedetét. A DÖNTŐ SZAVAZATOT CLEMENT F. HAYNS- WORTH, Jr„ SZOLGÁLTATTA, AKIT NIXON EL­NÖK A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGI TAGSÁGRA JA­VASOL. Utóirat: A Legfelsőbb Bíróság megdöntötte a Kerületi Bíróság határozatát: hatmillió dollárt kell a szövőgyárosoknak kifizetniük az elbocsátott 509 munkás részére. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents