Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-10-16 / 40. szám

5- Thursday, October 16, 1969. AMERIKAS MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Hírek a nagyvilágból Nyugatnémet parlamenti választás. — Az eddig kormányzott koalíció pártjai közül a Keresztény Demokrata Unió képviselőinek száma 245-ről 242- re csökkent, az un. Szociáldemokrata Párté 202-ről 224-re nőtt. Ez utóbbi párt most, a 30 mandátumot kapott liberális párttal szövetkezve át akarja ven­ni a kormányzást, véget vetni a CDU 20 éves ural­mának. Az un. szocialisták mérsékelni akarják az antikommunizmust, egy bizonyos mértékig meg­egyezni a Német Demokratikus Köztársasággal és — az elcsatolt területek kérdésében — Lengyel- országgal. Az U.S. külpolitikájának alapelve, hogy mindenütt a jobboldalibb pártokat támogatja, en­nek alapján Nixon elnök már a választás alatt gra­tulált Kiesinger CDU kancellárnak (aki most nyil­ván elveszti állását; ahogyan Johnson elnök az első félórában üdvözölte a hatalomra került brazil jun­tát). A neo-náciknak tekintett Nemzeti Demokrata Párt nem szerezte meg a szavazatok 5%-át, igy nem került a parlamentbe. Az uj kommunista párt 200,000 szavazatot kapott. Dél-Koreában 1000-en megbetegedtek kolerában, a halálozások száma nő. Észak-Vietnamban egy “titokzatos” fertőzés 1,000 gyermeket megölt. Svédország. — Tage Erlander, 30 év után, le­mondott a miniszterelnökségről és a szociáldemok­rata párt elnöki tisztéről. A párt a fiatal Olaf Pal- me-t választotta elnökének, ő eszerint — mivel ez többségi párt — miniszterelnök lesz. Az U.S. sajtó “controversial”-nak (kritikát érdemlőnek) nevezi őt, mivel Hanoi követével együtt vezette az U.S. vietnami háborúja elleni felvonulást. Nyilatkoza­tában tiltakozott, hogy az FNL-t a becsmérlő “Viet- eong” névvel illessék és Ígérte, hogy tovább is menedéket nyújt a hadiszolgálat elől menekülő amerikai ifjaknak. A kormány 40 millió dollárt fog Hanoinak újjáépítési segélyként kiutalni. Mao Ce Tung megint, “modortalanul” viselke­dett. Üdvözölte a népi Kína győzelmének 20. év­fordulóját ünneplő tömegeket s igy megcáfolta a tőkés sajtót, amely szerint: — Az első számú vörös bandita, Mao meghalt. (1935.) — Liu Csao Csi s társai likvidálták Maot (1959). — Hongkongi jelentés szerint Mao egyrészt meghalt, másrészt szivattakot kapott. (1965.) — Maonak torokrákja van. (1966.) — Vörösgárdisták hangszórós autókkal jelen­tik Mao halálát. (1967.) — Kinában dolgozó német orvos jelentette, hogy Mao agyérelmeszesedésben szenved. Egy má­sik német orvos szerint gutaütésben elvesztette be­szélőképességét. (1967.) — Brit Kina-szakértő szerint a beteg Maot a nyilvánosság előtt egy hasonmása helyettesíti. (1967.) — A hongkongi “Star” szerint a nagybeteg Mao helyére 14 tagú bizottság lépett. Nagyobb szavahihetőség kedvéért ilyen hírekhez gyakran hozzátették, hogy Moszkvából kapták. De a szovjet hírügynökség ezt megcáfolta. Dél-Korea. — Az U.S. által az állam élére he­lyezett Park diktátor az előző amerikai báb, Szing Man Ri botrányos levitézlése után megszavaztatta, hogy egy elnök csak két időszakon át tölthesse be hivatalát. Most, hogy ő maga harmadszor is elnök lehessen, ezt a határozatot el akarta töröltetni és pártja — hogy az ellenzék ebben ne gátolja — éjjel, titokban összejött és ellenzék nélkül meg­szavazta a változtatást. Izrael. — A nemzetközi Vöröskereszt kongresz- szusa Isztambulban sajnálkozását fejezte ki, hogy Izrael megsérti a polgári lakosság háború alatti védelméről szóló nemzetközi egyezményt. Mexikó. — Egy egyetem filozófiai karának dékán­ja — aki sok kollégájával együtt börtönben ül, súlyos betegen 90 évi börtönbüntetésre szóló Íté­letet várva — a diákmozgalmak támogatásáért szenved; a kormány állandóan fenyegeti családját is. Egyiptom. — Abba Eban izraeli külügyminisz­ter előírta, hogy Nasszert el kell távolítani állásá- - boly mivel még nem volt rá eset, hogy a háborút vesztett vezér ennyi ideig kormányon maradjon. (Egyiptom eddig nem fogadott szót.) Léros. — A görög internáló sziget 1.200 politi­kai foglya levelet csempészett ki a nagyhatalmak­hoz, közölve, hogy a rossz bánásmód és táplálék ott már sokak halálát okozta. Karamanlisz v. mi­niszterelnök, emigrációban, felhívta a görög had­sereget, kergesse el a bitorlókat. Sajnos, Karaman­lisz, aki együtt működött a megszálló nácikkal, maga is kegyetlenül elnyomta politikai ellenfeleit, igy 16 évig ugyanezekben az internáló táborokban sanyargatta a görög ellenállás hőseit; de ő a nyu­gati hatalmak kedvence volt, mint “jó antikommu- nista.” Amennyiben a hadviselés alatt a formálisan dek­larált háborút értjük, úgy jelenleg béke van a föl­dön. Mégis, ha meghallgatjuk a híreket, tudomá­sunkra juthat, hogy nap-nap után számosán vesz­tik el életüket fegyverrel a kezükben. Vietnam Közel-Kelet, Biafra, Sudán, hogy csak azt említ­sem, ami hirtelen eszembe jut. Lappangó ellenté­tek, amelyek időnkint szedik áldozataikat, mint az U.S.-beli négerforrongások, az északír vallási meg- nemértés, az indiai vallási ellentétek, a szovjet— kínai viszály. Továbbá sztrájkmegmozdulások, me­lyek, ha nem is járnak véráldozattal, esetleg egy­két véletlen esettel, de mivel hatalmas tömegeket mozgósítanak (lásd az utóbbi napok francia és olaszországi eseményeit), megbénítják a közleke­dést, a gazdasági élet vérkeringését. Ezek egy kis szikra fellobbantásával ellenőrizhetetlen vérfür­dővé alakulhatnak át. Kevesebb szó esik a latin-amerikai forrongások­ról. E terület, helyesebben Dél-Amerika, Mexikó és a Karib-tengerben lévő szigetek kis államai földrengés okozta összeomlásoknak vannak állan­dóan kitéve, amelyek nem tudni, mikor törnek ki, milyen intenzitással és milyen változásokat hoz­nak létre a föld felszínén. Előfordul, hogy hosz- szabb ideig nem jelentkezik ilyen jelenség, de ap­róbb, alig észlelhető és titokzatos morajlással járó rezzenések jelzik, hogy a mélyben a megmérhe­tetlen erők küzdelme nem szűnt meg és számolni kell velük. Analóg morajlások észlelhetők, egyre fokozódó mértékben ezen államok gazdasági struk­túrájában. Argentina, Brazília, Uruguay, Colom­bia. Venezuela, egyikük sem mentes sztrájkoktól, politikai bűncselekményektől, amelyek elkövetői a fennálló társadalmi tagozódottságra (mely nem felel meg a követelményeknek), akarják felhívni a közvélemény figyelmét. E társadalmi megosztott­ságot szándékoznak megváltoztatni, igazságosabb elosztást követelve. Claudio Véliz professzor, a Magyarországon is ismert és elismert chilei szakértője a latinamerikai problémáknak, mélyreható tanulmányt adott ki: “Politikai konformizmus Latin-Amerikában” cím­mel. Ebben a társadalmi rétegek és csoportok te­vékenységét vizsgálja, amelyek politikai hatalmat és befolyást gyakorolhatnak Latin-Amerikában. A latin-amerikai társadalom intézményrendszerében bevezetendő mélyreható reformok szükségességét a társadalmi haladásban érdekelt valamennyi ré­Rhodesia éjnek idején világgá kergette a Tang- vena törzset, mivel az ragaszkodik ősi otthonához (borzalmas képet közölt erről a N. Y. Times). A nők letépték ruháikat, homokkal szórták be testü­ket a gyász jeléül — de a föld a lakosság 5%-át kitevő fehér telepeseknek kellett. Anglia, amely 10 éven át gyilkos háborút folytatott a maláj sza­badságharcosok ellen, “nem volt képes” erélyesen fellépni a 200,000 fehér ellen. Párizs. — A “francia—kínai társaság” tiltako­zik “A világ legveszedelmesebb embere” c. U.S. film ellen, amely Mao Ce Tung meggyükolására hiv fel. Az egész országban tüntetnek a “Zöldsap- kások”-at dicsőítő U.S. film ellen, amelyben az NFL parancsnokokat mint kéjenc török basákat ábrázolják. teg vallja, de a legjobb szándékokat is igen sze­rény eredmények kisérik. Az eddig sok helyütt terjesztett és elterjedt feltételezés ellenére, e cso­portok nem rendelkeznek azzal a hatalommal, hogy alapvető társadalmi változtatásokat hajtsanak vég­re. Ezzel volna magyarázható a potenciálisan be­folyásos vezetők gyér aktivitása. Hiába igyekeznek alapvető reformokat létrehozni, amidőn ugyanak­kor a fennálló status-quo fenntartását is szem előtt tartják. Pedig a feudalizmus kötelékeiből kibonta­kozó fejlődést fokozni kell és nem lehet megállni. Az első lényeges lépés egy jól átgondolt, konstruk­tiv, általános földreform kell, hogy legyen. A vezetésre alkalmas középosztály aránya az utóbbi években lényegesen megnőtt, kiszorítva bi­zonyos mértékig a régi feudális rétegeket képvise­lő vezetőket. Azonban a régi, duális szerkezet fennmaradt, hiszen a középosztályt érdekei, gaz­dasági helyzete és lehetőségei a tradicionális felső rétegekhez kötik. így ezen elemeknek a vezetésbe való bekapcsolódása a gyakorlatban konformista politikát eredményez Az egyetemi ifjúság nagy része az alacsonyabb középosztályból kerül ki. Egyedüli célja a társa­dalmi mozgásképesség megszerzése, felemelkedése a középosztály felső rétegeibe. A középosztály fel­sőbb rétegeinek gyermekei számára az egyetem főként státus-pezerváló funkcióval rendelkezik. Ez magyarázza, hogy a magukat energikus forradal­mároknak és lázadóknak valló fiatalok azonnal el­hallgatnak, mihelyt befejezik az egyetemet, hiszen egyéni biztonságuk, tekintélyük ezt igy kívánja meg. A katonaság által irányított államcsínyek, ame­lyek kiindulásához az uralkodó osztályok hatalom­mal való visszaélése adott jogcímet, a mozgalom sikeres lebonyolítása után előbb-utóbb úgy alakul­tak, hogy velük a konzervatív társadalmi rétegek érdekeit védték meg. A politikai földalatti morajlások azonban, Veliz megállapításait túlhaladva, tekintve, hogy számos középosztálybeli elem a proletár rétegekkel szoro­san kezd együttműködni, fokozatosan nonkorfor- mizmussá alakulnak át. így joggal várható, hogy a morajlást belátható időn belül erőteljes rengések fogják követni. ^ A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért! VÁMMENTES INKA-CSOMAGOK KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-rő! Morajlás lrta: Baiass° An^°r

Next

/
Thumbnails
Contents