Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-10-16 / 40. szám

ß AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 16, 1969. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Kétszer ad, aki gyorsan ad! LOS ANGELES. Cal. — Megkaptam levelüket és máris küldök $10-t, mert úgy gondolom, hogy aki gyorsan ad, az duplán ad. Nem szeretném, ha kedves lapunk előállításában zavar állna be. Én is tisztelettel üdvözlöm Rácz Lászlót életé­nek 80. évfordulóján és magas kitüntetése alkal­mával. örülök, hogy volt alkalmam őt Los Ange­lesben megismerni. Bizom további eredményekben gazdag munká­jukban. Kálmán József és a piacon mindent lehet kapni. A termelőszövet­kezetek átlagos termése az idén 16—17 mázsa volt holdanként, a magán gazdálkodóknak csak 9 mázsa. Persze még mindig vannak elégedetlenek. Pl. az egyik azt mondta, hogy ő a szövetkezetben te­heneket gondoz és 120 veder vizet kell naponta kihordania és az milyen fárasztó munka. Azután meggyőződtem arról, hogy egyetlen vederrel sem HÍREK az AUTÓVÁROSBÓL Gratulál Rácz Lászlónak HAMMOND, Ind. — Megkaptam a lapot, mely­ben Rev. Gross László Hétvégi Levelében dr. Rácz László kitüntetésével kapcsolatban ir. Én is szív­ből gratulálok neki, aki annyit tett és szenvedett egy jobb jövő érdekében. Kívánom, hogy még so­káig élvezze a nagy kitüntetést, amit annyira ki­érdemelt, élettársával, segítő társával. Éljenek még sokáig. Tudom, hogy nagy gondot okoz a szerkesztőség­nek a Magyar Szót fenntartani. Sokat szeretnék segíteni, de sajnos nekem kevés van. Élvezem a lap minden sorát, olvasom és hallom, hogy milyen szépen épül szülőhazánk. Csak a háborútól legye­nek megkímélve, mert volt már nekik abból elég. Küldök $10-t, $5-t férjem emlékére és $5-t a lap fenntartására. Kívánok mindnyájuknak jobb egész­séget, mint amivel én dicsekedhetek. Kochlácsné Mikor jön meg már az eszük? PERTH AMBOY, N. J. — Bocsássanak meg, hogy a sajtóbanketten nem tudtunk megjelenni, de a mi korunkban a közlekedést ezeken a veszé­lyes utakon, ahol 50—60—70 mérföldes sebesség­gel haladnak az autók, már nem lehet megkockáz­tatni. Habár tudjuk, hogy érdemes lett volna, hogy találkozzunk régi ismerősökkel. Azért mi csak itt­hon végezzük el a reánk váró házi feladatot, olvas­suk és következtetéseket vonunk le a mi kedves lapjainkból, a Magyar Szóból és Nők Világából, hogy vajon mikor jön már meg az eszük ezeknek a világot elpusztítani akaróknak. Az elmúlt vasárnapi baráti társalgásból eredő eredmény folytán küldünk lapunknak 15 dollár segítséget. Bert és Clara Skapinetz Magyarországon járt a nyáron TORONTO, Ont. — Mostanában jöttünk vissza magyarországi látogatásunkból. Az ország szépen fejlődik; a falun, mint a városban a házak gomba­módra nőnek ki a földből. Az üzletek mindenütt tömve vannak áruval és vevőközönséggel. Hiány ha van is, az csak egy-két napig mutatkozik, amig a szállitás, vagyis az uj rendelés megérkezik. A vevők védelmére minden árucikknek az ára fel van tüntetve az üzletekben; a termelőszövetkeze­tek vezetnek most már úgy a főzelék, mint gyü­mölcs termelésben. Minden sokkal jobban terem A rendőrök szakszervezeti elnöke nagy veresé­get szenvedett a választásokon. Csalódottnak érzi magát, hogy a rendőrök nem tartanak össze. Ez is bizonyítja, hogy baj van a fehér és a fekete rend­őrök között. • A John Birch Society nagy kampányt indított. Elnökük, Don Lobsinger Detroit polgármestere szeretne lenni. Nagy harcot viv az iskolai nemi oktatás ellen; azt mondja, hogy azt a kommunis­ták propagálják. Ezek közé sorozott sok városi ki­válóságot, a templomoktól kezdve fel és lefelé, akik valamilyen igazságos szervezet vezetői. A rendőrségben és a tűzoltóságban sok tagja van a John Birch Society-nek. Lobsinger azt mondja, hogy a nemi oktatás elleni harccal rengeteg tagot szereztek. A vallásos emberek ellene vannak, jó adakozók is, igy a pénztáruk is megszaporodott. A polgármesteri korteskedést csak tagszerzésre tud­ja felhasználni, mert mást nem hirdet, mint gyűlö­letet. Ebből pedig már túlsók van. Ennek a szégyenletes Birch Társaságnak jócs­kán vannak ’56-os magyar tagjai is, akiket a fel­vonulásaikon lehet látni. Szájukból csak úgy taj­tékzik szülőhazájuk gyalázása, de Amerikával szemben is elégedetlenek. • A katonai vezetőség egyik tagja a napokban a televízión megnyugtatta a michigani lakosságot, hogy a detroiti hadimunkák megmaradnak, azokra nem vonatkozik az elnök rendelete. Mivel választás előtt vagyunk a politikusok, akik a hadimun­kákért érdemet várnak, nem szeretnék, ha bárme­lyik gyárat is lezárnák, ahol hadi felszerelést ké­szítenek. A polgármester-jelöltek eddig a “law and order”-nél egyebet nem Ígérnek. Reuther figyel­mezteti őket, hogy keressenek megoldást a sze­génység, a munkanélküliség és a lakásínség kikü­szöbölésére, ne a “law and order” témája körül korteskedjenek. • Sok szegény család panaszkodik, hogy jó házai­kat elvette a város, már le is bontották útépítke­zés miatt. Az utakat már építik is, de a pénzt még mindig nem kapták meg. Most keresik, hol van a hiba. • Reuther esztelenségnek tartja, hogy a gyilkoló szerszámokat felhalmozzák. Az oroszokat egyénen­ként már 1000-szer meg tudjuk ölni, holott min­denki csak egyszer halhat meg. Szeretné, ha lakó­házak építését követelnék, akkor mindenkinek nemcsak lakása, de munkája is lesz. Rose Pavloff SOBEL OVERSEAS CORP. I IMA FÖÜGYHÖKSÉG ” “JSSSKSaav-| UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE 2 SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába kell neki kihordania, csak a vízcsapot kell kinyit­ni, melyből a vályúkba folyik a viz a tehenek elé. Tehát ilyen panaszokat hallhat az ember. Augusztus utolján, amerre jártam, Miskolc. Bu­dapest tájékán, már sehol sem lehetett tarlókat látni, mindenfelé be volt takarítva a termés és mindenfelé le voltak szántva a földek. Mezőkövesd és Miskolc között, Ernődön keresztül az országuta­kat szélesítik és leszedik a dombokat, feltöltik a laposabb helyeket, igy próbálják javítani az úttes­teket, mert óriási a forgalom és ez megkívánja a jobb utakat. Igaz, hogy a munkatempó egy kicsit lassú. Gyönyörű fürdőhelyek vannak; pl. Mezőkö­vesden, Tapolcán, Hajdúszoboszlón. Ajánlom, hogy minden magyar testvérünk, aki csak teheti, men­jen el ezekre a gyönyörű gyógyfürdőkre. A. Spirnyák A magyar mezőgazdasági küldöttség Kaliforniában és Missouri államban A magyar mezőgazdasági küldöttség, amely dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével tesz látogatást az Egyesült Államokban, folytatja körutazását. A ma­gyar szakemberek az elmúlt napokban Kalifornia és Missouri állam több mezőgazdasági üzemét ke­resték fel. A magyar szakembereket érdeklődéssel és sze­retettel fogadják kőrútjukon. A kis kaliforniai te­lepülés, Lubbock díszpolgáraivá fogadta a küldött­ség tagjait. Fresnóban a helyi tv-állomás közvetí­tett riportot a delegációról és beszámolt utjűkról a helyi újság is. A delegáció még Indiana és Michigan állam me­zőgazdasági üzemeit is meglátogatja. Az író születésnapja Nemrég ünnepelte 80-ik születésnapját a német irodalom egyik legérdekesebb alakja, Ludwig Renn. Az maga külön regény, hogyan lett az elő­kelő német családból származó, vilmoscsászári ka­tonatisztként szolgáló Rennből az első világháború után — a világégés élményeinek hatására—szocia­lista ember és iró, méghozzá csaknem 40 éves ko­rában. Háború cimü világsikerű regénye 1928-ban jelent meg. Renn harcolt a Franco-fasiszták ellen a spanyol polgárháborúban, Hitlerék elől — két évi börtönbüntetésének letöltése után — emig­rált és 1947-ben tért haza szülővárosába, Drezdá­ba. Az NDK Nemzeti Díjjal tüntette ki. KÖNYVSZEMLE Noam Chomsky: American Power and the New Mandarins (New York). Nemzetközi megítélés sze rint az U.S. vietnami politikája elleni irodalom főmüve. Alapelve: Kezdetben vitatkozni lehetett róla — de ma már nem és ha hallgatunk, minket is úgy vádolnak majd a hallgatás bűnével, mint a németeket. S az uszításért elsősorban nem a primitiv “jingo”-kat vádolja, mint Le May tábor­nokot, aki “a kőkorszakba akarja bombázni” Vi­etnámot, mégcsak nem is a hadiszállítókat, ha­nem az “intellektuel”-eket, szociológusokat, kon­zervatív történészeket, akik ideológiát szerkeszt tenek a támadás köré és az U.S. bombák robbanó erejéből erkölcsi érvet kovácsolnak. Idéz egy pro­fesszort, aki szerint az U.S.-nak fel kell vásárol­nia minden búzát, hogy Kínában éhínség legyen és a kormány megbukjék. Egy másik az egész dél­vietnami lakosságot koncentrációs táborba akar­ta zárni. London. — A köztisztasági munkások sztrájkja tovább tart. Az utcákon felhalmozott szemét ve­szélyezteti a város lakosainak egészségét. • Montreal. — A törvényhozó testület döntése munkába kényszeritette a város sztrájkoló rend­őreit és tűzoltóit. A sztrájk folyamán tiz bankot kiraboltak, sok üzletet kifosztottak. A kirendelt Quebec tartományi rendőrség és a 22. zászlóalj próbált rendet tartani a sztrájk alatt. A rendőrök és tűzoltók évi 1,900 dollár fizetés- emelést követelnek. A rendőrök jelenlegi fizetése három évi szolgálat után $7,300.

Next

/
Thumbnails
Contents