Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-10-16 / 40. szám
2 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 16, 1969. Kazimir Károly nyilatkozik az Amerikai Magyar Szónak Rövid tanulmányúton volt az U.S.-ben Kazimir Károly, a budapesti Thalia Színház főrendezője. Lapunk szerkesztője néhány kérdést intézett Kazimir honfitárshoz, mely kérdésekre adott válaszokat alább közöljük. Milyen változás állt be a színházi életben a felszabadulás után? VÁLASZ: Az 1945 utáni helyzet megváltoztatta fogalmainkat és a közvetlen minden napi élet megteremtésére irányuló hihetetlen erőfeszítések határozták meg hazánkban a szinház-müvészet uj feladatait. Újra meg kellett tanulni élni, felépíteni városainkat, meg kellett indítani a mezőgazdasági termelést, utakat, vasúti kocsikat, hidakat kellett romokból teremtenünk és a sérült lelkeket is kezd lük meggyógyítani. Az a színház érdekelt bennünket háború után, amely erőt, biztatást tudott nyújtani, hiszen kétségbeeséssel, nihilizmussal alaposan ellátott bennünket a sors. Legnagyobb változást színházaink működésében az államosítás jelentette. A színház kiszabadult az üzleti érdekek szorításából és a legjobb művészeink arra szövetkeztek, hogy nemes gondolatokat, klasszikus müveket juttassanak el a legegyszerűbb emberekhez is és megismertesse őket a világszinház haladó törekvéseivel. Az élet valósága keresett utat színpadjainkon. A sematizmus korszaka nagyon sok kárt okozott. Napjainkban igyekszünk elkerülni az egyoldalú ábrázolás csapdáit. Ugyanakkor arra törekszünk, hogy a stílusok sokoldalúságával járuljunk hozzá az egyetemes színjátszáshoz. A II. világháború előtt színházi életünket felfrissítette néhány kimagasló szinházvezető tevékenysége. Elsősorban Hevesi Sándor korszakos működésére gondolok. Sokat beszélünk ma is olyan színigazgatók tevékenységéről, mind Jób Dániel, a Vígszínházban több évtizeden át, vagy Bárdos Arthur, aki a Belvárosi Színházban több évtizeden át alkotott irók és színművészek sokaságát fedezte fel. A háború alatt a fasizmus ádozatai lettek Pün- köst Andor és Horváth Árpád. Ebben az időben működött baloldali művészek csoportja, akik a polgári színjátszással vitatkozva sokszor kissé egyoldalúan, de jót akaróan indították el hazai szin- müvészetünket a szocialista eszméjü színház irányában. Hogyan lehet összehasonlitani az amerikai és a magyar színházi életet? VÁLASZ: Az összehasonlítás nehéz, mások az amerikai és mások a magyar színházi élet feladatai. Az amerikai színházi eredmények ismertek nálunk. Eljátszuk a legjobb színdarabokat is, prózai müveket és zenés alkotásokat egyaránt. Érdeklődéssel figyeljük az off-Broadvvay, sőt off-off-Broad- way kísérleteit. Rokonszenvezünk az olyan müvekkel, amelyek a társadalmi valóságból indulnak ki. A szexuális élet ábrázolásának túlzásai a közönséges irodalmi szövegek extrém hatása, a groteszk, az abszurd, anarchista keveredése azonban nem találna nálunk jelentős számú közönséget. A homokszekszualitás elképesztő térhódítása színpadi “alkotásokban” egyenesen riasztó. Magyarországon bizonyos mértékig fordított a színházi helyzet. Itt ha valaki karriert akar elérni, elkezdi a Broadwayn kívül és élete leghőbb vágya, hogy eljusson a Broadway valamelyik színházába. Nálunk a fiatalok a főiskola elvégzése után állandó szerződéshez jutnak, művészi fejlődésük biztosított és sokan a korai beérkezettség hatására úgy érzik, nem élhetik ki fiatalos fantáziájukat és állandó szerződéssel a zsebükben főszerepek eljátszása után igyekeznek megteremteni legtöbbször az anva-szinházakon belül a saját kísérleti stúdióikat. Ezekben a stúdiókban fiatal szerzők kerülnek színre leginkább. József Attila Írja egy helyen “És ahol nem vagyunk ott, ott lenni lenne jó.” Sok fiatal nosztalgiával figyeli az itteni színesebb, de nem mindig humanistább lehetőségeket. Ma már sokan utaznak nálunk és remélhetően saját véleményük alapján tudnak majd véleményt formálni. Sajnos a maevar színházi élet eredményei nem olyan ismertek Amerikában, mint az amerikaiaké Magyar- országon. A tájékoztatás nálunk úgy látszik ilyen szempontból jobb. Rendszeresen jelennek meg cikkek, tanulmányok az itteni színházi eseményekről, ami rólunk megjelenik nagy ritkán, az sem mindig felkészült és nem jóindulatú. Van-e munkanélküli színész Magyarországon? VÁLASZ: Az államosítás, amely állandó társulatokat hozott létre, nagy mértékben elősegítette a repertoár-színházak művészi színvonalának emelését és állandó biztos megélhetést nyújtott az addig kiszolgáltatott színházi embereknek. Azóta két évtized telt el. A társulatok kiöregedtek és a művészi ambíciót nem mindig segíti a biztos megélhetés, ezért a társulatok felfrissítésének érdekében megszüntettük, illetve csökkentettük a végleges határidő nélküli szerződések számát. Ez az előny csak bizonyos korosztályon felülieket és a kitüntetett művészeket érinti. Ebből következett, hogy a tavalyi szezonban néhányan nem jutottak állandó szerződéshez. Sokan már régebben elmentek a pályáról, sokan minden előképzés nélkül kerültek a pályára. Ezeknek a száma kiegészülve a valóban tehetségesekkel kb. 100 főre tehető. Többek nem fogadhatják el a vidéki szerződést családi okokból, vagy egyéb meggondolásokból. Egy legutóbbi felmérés adatai alapján kb. 35— 40-re tehető azoknak a száma, akiknek az elhelyezése indokolt gondot okoz otthon. Ugyanakkor remélhetően még a közeli hónapokban állandó film, tv, rádió és színházi foglalkoztatással megoldódik ez a kérdés is. Nálunk minden színház állami támogatást kap és aki egyszer színészként elindul, az ragaszkodik helyéhez, akkor is, ha időközben megkopott a tehetsége. A tehetséges fiatalok pedig ugyancsak helyet követelnek maguknak. A színházi helyárak itteni mérce szerint nálunk hihetetlenül olcsók, még akkor is jóval olcsóbb az itteninél, ha tudomásul vesszük, hogy az átlagkereset, az életszínvonal nálunk alacsonyabb az itteninél. Keressük tehát azokat a megoldásokat, amelyek az állami támogatás rentábilisabb felhasználásához vezetnek. Hogyan állunk szinmü-irók dolgában Magyarországon? Az elmúlt időben több iró járt az Egyesült Államokban, köztük olyanok is, akik drámákat is Írnak. Gondolom ők erről a kérdésről részletesen tájékoztatták a Magyar Szó olvasóit. A közelmúlt tapasztalatai alapján a kép igen kedvező nálunk. Illyés Gyulától, Németh Lászlótól az európai sikert aratott Fejes Endréig és Örkény Istvánig a legkülönbözőbb stilusu irók darabjait játszák színházaink. Plakátjainkban olvasható Mesterházi Lajos, Darvas József, vagy az évjárat közül Karinthy Ferenc, Görgeri Gábor, Csurka István neve. A különböző drámapályázatok biztatják a kezdő drámaírókat is. Szabó, Eörsi, Boldizsár Miklós azok, akik az elmúlt esztendőben hívták magukra jelentősen a figyelmet, vagy készülnek uj bemutatóra, a nevek felsorolását abba is hagyom, mert óhatatlanul és igazságtalanul biztosan kimaradnának további jelentős irók válaszomból. Molnár Ferencet is játszunk otthon. Itt azonban Amerikában még színházi embereknél is megállt színpadi iro dalműk fejlődése a Liliomnál. Otthon sokat vitatkoznak napjainkban arról, hogy válságba jutott-e a magyar színház? A vélemények szenvedélyesek és természetesen nyugvó pontra nem juthatnak soha, miután a színház természetéhez tartozik a váratlanság, a kiszámíthatatlanság, a meglepetés. A vita akörül zajlik, hogy visszatükrözi-e szinmüvészetünk napjaink valóságos problémáit? A vitában azok képviselnek jobb álláspontot, akik nemcsak esztétizálnak, hanem a gyakorlatban bizonyítanak. Egyet kell értenem azokkal, akik számon kérik a színházművészettől a valóság igaz ábrázolását és a formai megoldások bátor, tehetséges sokszínűségét. A közönség látogatja nálunk a sztnházafeát. A régi operettektől á inai hangzású livusicálökon at a legnehezebb gondolatokat tartalmazó klasszikus és mai müvekig, egészen a stúdiók abszurd drámák bemutatását szorgalmazó munkájáig. Minden tehetséges, nemes törekvésre van nálunk közönség. Honthy Hanna vendégszerepei az amerikai magyarok előtt. Sokan járnak mostanában vendégszerepelni és megérdemelt sikert aratnak. Jó lenne, ha mellettük a prózai műfaj néhány kiválósága is és a fiatalabbak közül is a legtehetségesebbek ellátogathatnának az itt élő magyar honfitársakhoz, mert talán színházi életünkről az ő bemutatkozásuk által sokoldalúbb képet kaphatnának jelenkora hazai színjátszásunkról. Világunk sajnos kegyetlenül megosztott. Sok a félelem, a gyűlölködés, a bizalmatlanság. A színház művészet sokat tehet az emberi és honfitársi kapcsolatokért. Az a szerencsénk, hogy a Magyar Muzsika, Bartók és Kodály a nagyszerű interpre- tátorok láthatatlan szálakkal kötnek össze bennünket. Köszönöm, hogy alkalmat kaptam e rövid eszmecserére. hírek az h. S.-BoL Itt nincs antiszemitizmus! A newyorki Emberi Jogok Bizottsága 1,000 dollárra ítélt egy ingatlan céget, mert az a 133 East 80th Street manhattani házában elutasította a zsidó lakáskeresőket. Az olvasás joga. Mrs. Richard M. Nixont tiszteletbeli elnökké választotta az “olvasás joga” mozgalom, amelynek célja, hogy 1980-ig minden tanuló megtanulhasson az iskolában olvasni. Évi 15,000 halál. A Városi Orvosok Társasága szerint New York kórházaiban évente 15,000 életet meg lehetne menteni, ha volna elég felszerelés, orvos és ápolónő. Iskolakönyvek. ígérik, hogy okt. 10-ig tankönyveket kapnak azok az iskolák, amelyek a komputerek tévedése miatt (a könyveket a szemétbe dobták) eddig könyvek nélkül maradtak. Heroin. 1966-ban 33 newyorki “teenager” halt meg heroin élvezetétől, 1968-ban 72, 1969 nyarán 71. 90 százalék fekete vagy portorikói. A slumok- ban 8 éves gyermekek is hozzájutnak a heroinhoz. Finale. Alfred Mathison fűszeres boltost Seattle- ben 13-szor rabolták ki. Most, a 14. rablás után a 77 éves boltost holtan találták, késsel a szivében. Loophole, azaz kibúvó. New York államban 19 személy jövedelme 1967-ben több volt 200,000 dollárnál, de egy cent adót sem fizettek. New Brunswick iskolái. 8,000 tanuló nem kezdhette meg az iskola-évet, mert lejárt az iskolák baleset-biztosítása. Sok diák amúgy is bojkottálja az iskolákat, mert keveslik a rendőri védelmet. 32 órás munkahetet javasol az acélmunkások elnöke ATLANTIC CITY, N. J. — I. W. Abel, az acélmunkások országos szervezetének elnöke -az AFL- CIO Ipari Osztályának évi gyűlésén azt javasolta, hogy az ország munkásai követeljék a négy napos 32 órás munkahét bevezetését. Az acélmunkások szerződése 1971-ben jár le és Ábel mondotta, hogy követelni fogják az acélmunkások heti munkaidejének Leszállítását 32 órára — bérlevágás nélkül. ELLENTMONDÁS: EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! A/VN0R1KAI ” Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. £nt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy évre $10 00, félévre $5.50. Minden más külföldi ..ország . Hi eey évre lgdollárV félévre r-