Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-10-02 / 38. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of. N.Y., N.Y. Voi. XXIII. No. 38. Thursday, October 2, 1969. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. 1969. OKTÓBER 15. (• Az 1969. október 15-i dátum mérföldkő lesz az amerikai nép életében, melyről a történelemkönyvek úgy számolnak majd ba, mint az amerikai nép vietnami háború elleni har­cának újabb fokozatáról. Ezen a napon a "Vietnami Moratórium Bizottság" hívá­sára az egyetemi diákok tízezrei országszerte otthagyják a tan-1 termeket, becsöngetnek polgártársaik lakásába, elmennek a gyárak, üzemek, bányák bejáratához és felszólítják az ameri­kaiakat: "Csupán ellenezni a vietnami háborút, de nem cseleked­ni — védhetetlen álláspont." "Tétlenül szemlélni, miként hurcolják a vágóhídra test­véreidet, iskolatársaidat, gyermekeidet, szomszédod gyerme­keit — megbocsáthatatlan cselekedet." "Karba tett kezekkel, tétlenül várni, hogy Richard Nixon, vagy Melvin Laird bevallja, hogy hazánk hibát követett el és majd haladéktalanul visszahozzuk csapatainkat — együgyü- ség." "Ez — az amerikai csapatok visszavonása — nem tör­ténik meg mindaddig, amig az amerikai nép nem kényszeríti Nixon elnököt e lépésre." így hangzik a "Vietnami Moratórium Bizottság" felszólí­tása, melyet a New York Times szept. 21-i számának egész oldalas hirdetésében tettek közé. Majd igy folytatódik a Bi­zottság felhívása: "Október 15. nem jelenti mozgalmunk végét, ez csak a kezdet. "Ha a háborút nem fejezik be, ha nincs elkötelezettség akár tárgyalások, akár önkéntes elhalálozás következtében, hogy csapatainkat visszavonjuk, akkor novemberben két nap­ra, decemberben három napra hagyjuk ott a tantermeket... és igy tovább, mig elérjük a békét. "Célunk kifejleszteni a lehető legszélesebb békemoz­galmat. "Nem hagyjuk magunkat megtéveszteni, nem lehet ben­nünket tessék-lássék csapat visszavonásokkal és hasonló trük­kökkel tévútra vezetni. "Támogassatok bennünket. Felhívunk benneteket, hogy szenteljétek október 15-ét a háboruellenes munkának, össz­hangban osztálytársaitokkal, tanáraitokkal, munkástársaitok­kal, kart karba öltve. "Fel a munkára! Nincs veszteni való idő!" Mióta a Vietnami Moratórium Bizottság e felhívása meg­jelent, az ország leghíresebb egyetemeinek legkimagaslóbb tanárai csatlakoztak a mozgalomhoz, támogatva a diákok bé­kemozgalmát. Ott látjuk a következőket: John Kenneth Galbraith, George Wald, Martin Peretz, a Harvard Egyetemről, H. Franz Schurman és Charles Schwartz, a Kalifornia Egyetemről, Jo­seph Shaipro, a Fordham Egyetemről, Kenneth Kennison, a Yale Egyetemről, S. E. Luria, a Massachusetts Institute of Technology-ról, Richard Falk, a Princeton Egyetemről. S szá­muk napról napra növekszik. Kétségkívül 1969. október 15. uj mérföldköve lesz az amerikai nép békemozgalmának. Az egyetemi diákok e mozgmozduiása örömmel, büszke­séggel és reménységgel tölti el a békére vágyó milliókat. PROCAGGSNO UR ÍGÉRETE Mario Procaccino a város jelenlegi ellenőre, aki a polgár-1 mesteri tisztségre pályázik, egyik legújabb kortes beszédében azt ígérte: "Válasszatok meg polgármesternek és letartózta­tok minden kábítószert használó egyént." Érdekes, hogy Procaccino vesszőparipája a "Törvény és Rend" helyreállítása. De a kábítószereket használók letartóz­tatása törvényellenes cselekedet és Procaccino csupán a je­lenlegi törvények megszegésével hajthatja végre Ígéretét. A Demokrata Párt jelöltje ilyen Ígéretekkel próbálja fél­revezetni a newyorki szavazókat. «r******************-»***»*********************.*.**.* New York, N. Y. — “Minden newyorki polgár érdeke, hogy a vietnami háborút azonnal felszámoljuk. New York la­kói kilenc milliárd dollárral támogatják — akaratuk ellenére — az ország hadikiadásait”, mondotta Lindsay polgármester. Ő az egyetlen jelölt a három közül, aki javasolja a vietnami háború felszámolását. I 15 százalékos nyugdíjemelést követelnek a demokraták 1970 január elsejétől javasolják a felemelt nyugdijat WASHINGTON, D. C. — A demokrata képviselők és szenátorok úgy vélik, hogy a Nixon elnök által javasolt 10 százalékos nyugdijemelés elég télén és az 1970 áprilisi dá­tum túl távoli. A demokraták 15 százalékos nyugdijemelést javasolnak, melyet 1970 janu­árjában óhajtanak érvénybe léptetni. A javaslatot John W. Mc­Cormack, a képviselőház de­mokrata elnöke hozta nyilvá­nosságra. A demokraták javaslatának népszerűségére jellemző, hogy Gerald R. Ford, Michigan ál­lam republikánus képviselője kinyilvánította, hogy a repub­likánusok hajlandók egy 12 százalékos nyugdíjemelési ja­vaslatot támogatni. 1968 februárjában lépett érvénybe az utolsó 13 száza­lékos nyugdijemelés. Az inflá­ció már felemésztette ezt és ezért “nem szabad a nyugdíj­emelést négy hónapra elha­lasztani”, mondják a demok­raták. **★**★★★★*★*★*★*★*★★★★★★★****★★★★★★★★★★**★★**★**•**-★★★★**★★★*★★***■****•***★■* VONJUK KI CSAPATAINKAT VIETNAMBÓL - JAVASOLJA GOODELL, REP. SZENÁTOR WASHINGTON, D. C. — Charles E. Goodell, New York állam republikánus szenátora javaslatot terjesztett be, hogy vonjuk ki csapatainkat Viet­namból nem később, mint 1970 december 31-én. Mind a demokrata, mind a r e p ublikánus törvényhozók egyre nagyobb nyomást gya­korolnak a Nixon-kormányra, követelve az amerikai csapat­kivonás gyorsitott ütemét. Nixon elnök sajtókonferen­ciáján arra kérte az amerikai népet, hogy adjon neki időt a vietnami háború megoldá­sára. A Demokrata Párt országos vezetősége rendkívüli gyűlé­sen Nixon elnök e kérésére azzal válaszolt, hogy határoza­ti javaslatot fogadott el, mely­ben követeli az amerikai csa­patok azonnali kivonását és támogatást Ígért az egyetemi diákok október 15-i békemeg­mozdulásához. Általános az a vélemény, hogy az ország szavazóinak tü- | reime elfogyott és egyre töb­ben követelik a vietnami há­ború felszámolását. A politi­kusok tehát több szavazatra számítanak, a háború felszá­molásának sürgetésével. Nagy lendülettel indult el lapunk pénzügyi kampánya Több mint egyezer dollárt adtak össze a newyorki lapbarátok Az Amerikai Magyar Szó ol­vasói ismételten tanúbizony­ságot tesznek arról, hogy kel­lőképpen értékelik lapjuk za­vartalan és folytatólagos meg­jelenésének szükségességét. A lap olvasóinak nagy ré­sze úgy tekint e sajtóra, mint mindennapi kenyerére — nem tud nélküle élni. Csupán a lap úánti érzés és ragaszkodás magyarázza meg azt a lelkesedést és lendüle­tet, amivel megkezdték a lap augusztus—januári pénzügyi kampányát. Lapunk newyorki olvasói és barátai a szept. 28-i banketten több mint egyezer dollárt ado­mányoztak a lap fenntartásá­ra. A kampányban New York vezet $l,309-el, közvetlen mö­götte sorakoznak fel a dél­kaliforniai olvasók és laptá­mogatók $1,102-vel. 15,000 dollárra van szükség A lap évi deficitje $30,000, ezen összeg felét, vagyis 15 ezer dollárt az augusztus s ja­nuár közötti kampányban kell összehozni olvasóinknak. Ez nem kis feladat, különösen most, amikor az árak állandó és gyors emelkedése olyan sú­lyosan érinti olvasóinkat. A kampány első két hónap­jában $4,276-al járultak olva­sóink a kitűzött célhoz, 15,000 dollárhoz. Ez azt jelenti, hogy a következő négy hónapban $10,724-ra van szükség, hogy a lap kiadásait fedezhessük. 1 Nincs kétség aziránt, hogy j a lap olvasói és barátai a tő-1 lük megszokott önfeláldozás- j sál gondoskodnak az Amerikai Magyar Szó akadálytalan meg­jelenéséről. A KAMPÁNY ÁLLÁSA: New York .................. $1309 California .................. 1102 Cleveland, 0............... 295 Ohio vegyes .............. 100 Detroit, Mich................ 337 Chicago, III.................. 144 Florida ........................ 297 Akron, 0...................... 10 Youngstown-Niles, O. 22 New Jersey ............ 167 Pennsylvania .............. 61 Indiana........................ 77 Wisconsin .................. 23 Connecticut ................ 52 Vegyes államok ........ 280 Összesen: 4,276 *•**★****★★*****★★★★★★★*★> Bonn. — Kurt Kiesinger Keresztény Szocialista Pártja kapta a szavazatok 46.1 száza­lékát a parlamenti választá­sokban. A Szocialista Pártja a szavazók 42.7 százaléka ad­ta szavazatát. A neo-fasiszta Nemzeti Demokrata Párt nem nyerte el a szavazatok 5%-át és igy nincs képviselve az uj parlamentben. New York, N. Y. — A Co­lumbia Egyetem szenátusa fel hatalmazta az intézmény di­ákjait, hogy részt vegyenek az október 15-én tartandó orszá­gos békemozgalomban. ÁRA 20 CEHT

Next

/
Thumbnails
Contents