Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-09-25 / 37. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 25, 1969. Fodor Erna: DERECSKE, HAJDÚ BIHAR MEGYE Valaha azt hittem, hogy Debrecen környéke tiszta magyar vidék. Nem is csoda, hiszen a hires kálvinisták még a vallásukat is “magyar vallás”- nak hívták, a pápistákkal ellentétben. így aztán meglepetés volt részemre amikor hallottam, hogy Zsákán, Darvason, Vekerden, sőt néhány más faluban szép számmal élnek román nemzetiségűek is. De már senki se hivja ám őket bocskoros oláhoknak. Egyenjogú polgárai a községeknek, sőt az egyik falunak román a tanácselnöke, természetesen választás utján. Ahogy mentünk az autóval a falvakon feltűnt, hogy mennyi televízió van mindenfelé, pedig Magyarországon ma is havi 50 forintot fizet mindenki a tv fenntartásáért. Igaz viszont, nem kell a műsor legérdekesebb részénél — azt félbeszakítva — meghallgatni valamilyen szappan- vagy más árucikk hirdetéseit. Mozit, férfi és női fodrászüzleteket is láttunk majdnem minden faluban. Miután számunkra eléggé ismeretlen vidékeken jártunk, kérésünkre Tóth Ferenc, a debreceni Hazafias Népfront munkatársa, elkisért bennünket Derecskére. Éppen aznap volt tanácsülés a faluban és igy találkozhattunk Moldován József tanácselnökkel, Nagy Józseffel, a Hazafias Népfront járási titkárával és Csiszár Dezsővel, az általános iskola igazgatójával, aki egyben a Hazafias Népfront titkára is a községben. Derecske 10,000 lakossal rendelkező nagyközség. Régi település. A XIII. században Róbert Károly vitézeinek ajándékozta. Sok csatát látott környéke és teljesen elpusztult, de újra meg újra felépült. Ma már nagyobb lehetne. A 17. században neves hajduváros volt. Természetes szaporodását felszivta a város ipara. Járási székhely volt, de ma már nem az. Derecske környéke 18,000 holdnyi föld. Termékei gabonafélék, cukorrépa, dohány és burgonya. Van itt nagyszerű kertészet 450 holdon, hagyma és zöldség. A község lakosai három termelőszövetkezetbe tömörültek, a Petőfi, Bocskai és az Uj Élet Tsz-ekbe. Modern baromfiüzemükben csirke, kacsa és pulykatenyésztés folyik. A mezőgazdasági munkák legnagyobb része gépesitett, sőt saját gépjavitó állomással is rendelkeznek. A községben van téglaÜBVÖZÖLJÜK SZÜLŐHAZÁNKAT felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából 1945-ben szabadult fel szülőhazánk a német fasiszta és a hazai elnyomók járma alól. 25 esztendővel ezelőtt vette kezébe a magyar nép saját ügyeinek intézését. Rövid negyed század alatt felépítették az ország iparát, mezőgazdaságát, kultúráját. Akik hazalátogattak, saját szemükkel győződtek meg a magyar nép jólétéről, egyre emelkedő élet- színvonaláról. örömmel üdvözöljük honfitársainkat ez alkalommal. Mindazok, akik az 1970-es Ünnepi Naptárban óhajtják nevüket megörökíteni, szülőhazánk üdvözletével. szíveskedjenek üdvözletüket lapunk ki- adóhivatalhoz eljuttatni szeptember 30 előtt, az alábbi szelvényen: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is üdvözölni kívánom szülőhazánkat fel- szabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Mellékelek: $...................... Kérem nyomtassanak részemre..............példányt a naptárból. Ezért küldök $..................-t Név: ...................................................................... Cím:....................................................................... Város: .................................. Állam: ................ Zip Code: ...................... gyár. Munkanélküliség nem létezik, még a csökkent munkaképességűek is kapnak alkalmazást a műanyag feldolgozó KTSZ-ben. Egy falu művelődése Nem volna igazságos, hogy ha nem mondanánk el e községről, hogy a felszabadulás előtt is voltak iskolái. A református iskolában 17 tanító tanított. A katolikus iskolának két tanítója volt és volt egy izraelita iskolája is egy tanítóval. Volt egy állami polgári fiú- és leányiskolája is 12 tanerővel. A református iskola 8 osztályos volt. Tehát 32 tanítója volt az akkori járási székhelynek. A zsidókat a fasiszták mind elhurcolták a haláltáborokba, egyetlen sem tért vissza. 1949-ben, tehát 4 évvel a felszabadulás után, 2—2 általános iskola alakult a faluban, mindegyik 8—8 osztállyal, 79 pedagógussal. Gimnázium, tehát középiskola, létesült 25 tanárral. Az idén 4 negyedik osztály érettségizett a községben. Van egy szakmunkásképző iskola is. Kétezren tanultak az idén. 16 éves korig tankötelezettek a gyermekek. Az általános, tehát elemi iskola, felső négy osztályában már szakosított tanítás folyik. (Ez igy van az ország minden részében.) Azon, hogy az iskolák szépek, újak, nagytermes, ablakos, levegős szobákkal, már nem csodálkoztam, hiszen az országot járva sok ilyet láttam. Ebben a községben azonban oly meglepetés ért, amit el kell mondanom, mert szégyen ide, szégyen oda, nem is tudtam eddig, hogy ilyen is létezik egy magyar faluban. 1,500 gyermek jár itt az általános iskolába. Ebből 64 gyermek külön (9—11 egy-egy osztályban) gyógypedagógiára. Közben azt is megtudtam Csiszér igazgatótól, hogy ez nem is olyan rendkívüli, hiszen Nagyiétán is van két ilyen osztály. Itt különlegesen képzett tanítók foglalkoznak azokkal a csökkent képességű gyermekekkel, akik nem tudják a rendes osztályok tananyagát megtanulni, de odaadó munkával és nagy türelemmel előrehaladnak és ha sokkal későbben is, mint a többiek, megtanulják a szükséges dolgokat és hasznos polgáraivá válhatnak az országnak. Én a Rábaköz egyik nagy falujában születtem, gazdag, jó termőföldje volt a vidéknek. Egy iskola volt a falunkban, 6 osztály, egy tanítóval, olyan teremben, ahol most egy osztály van pl. Derecskén, vagy bárhol. Télen a hóban a gyermekek nagy része nem jött, mert nem volt cipője, nyáron nem jöttek, mert libát őrizni, tehenet hajtani, kapálni kellett a legtöbbnek. Jó volt, aki három osztályt végzett. Egy fiatalember volt a faluban, aki a közeli mezővárosban két polgárit járt, nem is hívták másnak csak “az ügyvédinek a faluban. A több mint 5,000 lelket számláló faluban nem volt 10- nél több igazán írástudó ember. Ezt az iskolát látnom kellett saját szememmel és igy nagyjából leírom amit láttam, mert mindenre nincs hely kis lapunkban. Az elemi iskolai tanítás a legkorszerűbb, amit valaha láttam: audió-vizuális. 3 televízió, magnetofon, stb., stb... A dolgozó szülők gyermekeivel 9 napközi csoport foglalkozik az iskolai órákon kívül is. Itt étkeznek. Ez napi 1 forint 50 fillérbe kerül, a szülők jövedelmétől függően; aki sokat keres, többet is fizet. 320 gyermek kap tízórait, ebédet, uzsonnát. A gimnáziumi menza (étkezés) 70—120 forintig kerül havonta. 8 óvónő vigyáz az óvodásokra, a szakácsnőket is beleértve, mert étkezést is kapnak a kicsinyek is. Most épül a 70 férőhelyes bölcsőde, bár mióta három éven keresztül fizetést kapnak a gyermekes anyák (havi hatszázat, az öt hónapi teljes fizetés után), igen sokan otthon maradnak és feladják 3 évre munkájukat. Egész nyáron vigyáznak a gyermekekre. A tanítók nyári szolgálatra vannak beosztva és ők viszik strandolni a gyermekeket. Az uj iskolák 17 millió forintba kerültek. A község 9 millió forintot ruházott be. Uj vizmü épült. Vízvezeték a faluban, 500 wattos lámpák a főtéren. A Művelődési Ház 5 millióba került. Itt játszik néha a Csokonai Színház is. Már kiállításokat is tartanak a népművészetből. Saját művészeik, Erdei Lajos fafaragó és Doro Béla festő, müveit állítják ki. Az iskolában láttuk a gyermekek kiállítását is. Már a kicsinyek rajzolnak, festenek. Nem vész el egy tehetség sem manapság. Engem is megajándékoztak egy gyönyörű párnával és egy pici szür- munkával, amit 7-ik osztályos leánykák készítettek, büszke is vagyok rá. Kórus is van a községben. Egy cseppet sem túlzók, ha azt írom, hogy nem egy amerikai kis város, de New York tanítói is tanulhatnának a magyarországi gyógypedagógusoktól. Valaha minden falunak megvolt az együgyüje, vagy ahogy mondották: bolondja. Senkit sem bántottak ezek a szegények, csak elhanyagoltságuk miatt voltak ügyefogyottak. Amit még meg kell említenem, az a falu összefogása. Nem haladhattak volna igy előre, ha társadalmi munkával nem segítenék egymást, illetve községüket. Közügy itt az iskolákon kívül a község szépítése, parkosítása is. Az ifjúság is kiveszi részét az önkéntes munkából. Azt mondták, hogy 413 forint ára önkéntes munkát adott az elmúlt évben a község minden egyes lakosa. A szülők önként jönnek kimeszelni az iskola termeit, ragyogott is minden a tisztaságtól. A községek versenyeznek egymással a társadalmi munka terén. E versenyt megyeszinten Derecske nyerte meg a nagyközségek közül. A II. Tiszacsege lett. A kisközségek közül Derecske szomszédja, Tepe lett a nyertes. Derecske 150,000 forint dijat kapott a megyétől. A bihariak azt üzenik az Egyesült Államokban és Kanadában lakó földijeiknek, hogy jövőre, a felszabadulás 25-ik esztendejére és István király 1000-ik születésnapjára jöjjenek haza látogatóba tömegesen és győződjenek meg saját szemeikkel, hogy mit hozott 25 esztendő ennek az azelőtt szegény országnak. Biztosak benne, hogy ha ma élhetnék itt újra életüket, eszükbe se jutna uj hazát keresni. RÖVIDEN Hanoi. — A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya szemfény vesztésnek0 Nixon elnök bejelentését 35,000 amerikai katona kivonásáról Dél-Vietnamból. • Atlantic City, N. J. — Az AFL-CIO New Jersey állami konvencióján megjelent delegátusok Robert Meynert támogatták a kormányzói tisztségre, a november 4-i választásokban. • Mexico City. — A Mexicana Légi Vállalat lök- hajtásos repülőgépe lezuhant, a város repülőterétől 3,000 lábra. A 118 utas és hét tagú személyzet közül 40-en meghaltak és 60-an megsebesültek. • Washington, D.C.—H. Stuart Hughes, a Harvard Egyetem professzora, a “SANE” béke szervezet elnöke kinyilvánította: “Követeljük a vietnami háború azonnali és feltétel nélküli felszámolását” • London. — A városi rendőrök kilakoltattak 200 “hippie”-t a Hyde Park közelében lévő 18. században épült palotából, melyet hetekkel ezelőtt “elfoglaltak.” • Washington, D. C. — Mansfield demokrata szenátor visszatért távol-keleti útjáról és arról jelentett, hogy az amerikai csapatok Laoszban a Nixon elnök által kinyüvánitott elvvel szemben cselekednek. “Az amerikai csapatok laoszi ténykedése aggasztó arányokat ölt”, mondotta Mansfield szenátor. • New Delhi. — India nyugati államaiban vallási vülongás tört ki a hinduk és a moslemek között. 94-en meghaltak, sokan megsebesültek az összecsapások következtében. RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva 8_____
