Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-09-18 / 36. szám

Thursday, Sept. 18, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Victor Perlő: NIXÖH-MAO-KIESINQER NUKLEÁRIS TENGELY LEHETŐSÉGE? Aaron Einfrank, a Toronto Telegram News Service riporterének Moszkvából küldött és a New York Daily Column-ban aug. 29-én közölt cikke megvilágítja, hogyan ösztökéli Washington Mao Tse-tung-ot arra, hogy megtámadja a Szovjetuniót. A következőket írja: “Mit tesz majd az Egyesült Államok, ha Kina és a Szovjetunió egymással háborúba keveredik? Jelenleg a Moszkvában tartózkodó nyugati és ame­rikai diplomaták erre meglepő választ adnak. Né­melyek úgy vélik, hogy az U.S. ‘semmit’ se tenne, mások azt mondják, hogy Amerika valamilyen for­mában ‘segítséget’ nyújtana Kinának.” Az iró úgy jellemzi ezt, mint “forradalmi válto- zás”-t a nemzetközi politikában, amint Nixon ro­mániai útja és “amerikai kezdeményezések a Pe- kinggel való viszonylat megjavítására” ezt mu­tatják. “Kitűnik ez abból, hogy Kina most Oroszorszá­got és nem az Egyesült Államokat tekinti legfőbb ellenségének, valamint abból az egyre növekvő szovjet hisztériából, mely szerint lehetőség áll fenn egy szovjet-ellenes Washington-Peking- Bonn tengely létrejöttére.” De Einfrank rögtön azt is kimutatja, hogy a szov­jet aggodalom indokolt és nem hisztériából ered. Azt mondja, hogy az U.S. “tétlen marad”, ha kon­vencionális háború üt ki Kina és a Szovjet között, arra számítva, hogy a Szovjetunió majd “egy masz- sziv-tipusu háború hínárjába keveredik.” De nuk­leáris háború már egészen más ügy lenne. A dip­lomaták úgy mondták, hogy “az U.S. nem nézhet­né tétlenül, ha az oroszok nukleáris fegyverekkel ostromolnák Kínát.” Ez tipikus State Department nyelvezetbe öltöz­tetett közvetlen háborús fenyegetés. Ha Einfrank- nak igaza van. akkor Nixon Kínát valójában a SEATO-ba vonta be és Ígéri, hogy segíteni fog Ki­nának nukleáris fegyverekkel megtámadni a Szov­jetuniót. Einfrank ugyancsak megcáfolja a N. Y. Times-t és másokat, akik a Szovjetuniót agresszornak ne­Ml AZ ILLETLENSÉG? A Detroit News minden héten közöl egy cikket, amit középiskolás diákok beküldött cikkei közül a legjobbnak talál. Nemrégen a következő cikket közölte Peter Birge, a Plymouth Junior H. S. ta­nulójától: Utóbb illetlen szavak jelentek meg az iskolai táblákon, trikókon és háború-ellenes kérvénye­ken. Rock-bandákat letartóztattak, mert illetlen mozdulatokat tettek a színpadon. Egyre többen kerülnek bajba ruházatuk miatt, vagy hogy sem­mit sem hordanak. Mindezeket szeméremsértő jelenségeknek minő­sitik, mely a szótár szerint “undorítóan ellenszen- ves”-et jelent. Mennyi figyelmet érdemelnek ezek a jelenségek? Nagyon keveset. Mennyi figyelmet kapnak? Túlzottan sokat. Sajnos, hogy ez igy van, mert az illetlen szava­kat és mozdulatokat feltűnési vágyból használják. Ezek gyerekes cselekedetek és egyszerűen nem kellene róluk tudomást venni. Azonban nem lenne szabad (pedig igy van), hogy a társadalom az igazi illetlenséget figyelmen kívül hagyja. Mi lehet annál “undorítóbban ellenszenves”, minthogy minden nap százával halnak éhen Biaf- rában, vagy hogy Napalm nevű gazolin-jellyt zú­dítanak ártatlan nőkre és gyermekekre Vietnam­ban, azután meggyujtják? Vagy az talán nem “undorítóan ellenszenves”, hogy ha valakinek a bőre bizonyos szinü, az bárhol lakhat, ehet, bárhová ellátogathat? Vagy gondoljunk a kaliforniai szőlőmunkásokra, akik már évek óta sztrájkolnak, de a munkaadó­juk mégsem teljesiti igazságos követeléseiket? Nem furcsa, hogy az emberek abból csinálnak gondot maguknak, hogy mi van felírva valamelyik íiu trikójára, de nem törődnek azzal, hogy kormá­nyuk elrendeli asszonyok és gyermekek égetését? vezik Kínával szemben. Szerinte a nyugati diplo­maták “aggodalommal próbálják felbecsülni, med­dig terjed a Szovjetunió türelmének a határa. Március óta a kínaiak tiiszurásszerü támadásokat intéztek ellene. .. ebből kisebb, portyázásszerü összetűzések fejlődtek ki, s mindig Kina határozta meg, hol csapjon le. Kérdés, hogy mindez felbő- sziti-e az oroszokat annyira, hogy megelőző, masz- sziv csapással válaszoljanak a kínaiaknak?” Ami a propagandát illeti. Einfrank azt mondja, hogy a kínaiak “zseniálisan kihasználták” a múlt évi csehszlovákiai eseményeket és hogy ezt az ürügyet használja az U.S., hogy Mao-ék oldalán legyen. A nyugati diplomaták állítólag úgy érzik, hogy “a kínai támadásokat az tette szükségessé, hogy lekösse az oroszokat” és ne legyenek képesek Románia ellen menni. Az U.S. diplomaták igy hasz­nálják fel ürügyül a saját maguk által kotyvasz­tott Románia-ellenes szovjet “támadás” lehetősé­gét, hogy Mao-hoz csatlakozzanak egy szovjetelle­nes nukleáris háború esetén. NINCS HOVA TÁROLNI A SZEMETET NEM TALÁLNAK UJ MEGOLDÁST A SZEMÉT ELTAKARÍTÁSÁRA Az ország nagyvárosainak és sűrűn lakott vi­dékeinek egyik legsúlyosabb problémája a szemét- eltakarítás. A New York város körüli lakóvidékek közül Westchester megyében, a megyei szemét­telep már megtelt. A Long Island-i Suffolk megyé­ben olyan méreteket ölt ez a probléma, hogy ha nem találnak uj módot a szemét eltakarítására, úgyszólván az egész megyét el fogja árasztani a szemét. A városhoz közelebbi Nassau megyében is megteltek a szemét-telepek és nem tudják, hol keressenek erre más helyet. A North Hempstead i városi hatóságok arra gondolnak, hogy vasúton szállítják el a szemetet s a pennsylvaniai és west- virginia-i elhagyott szénbányákba öntik New York városban évente 7 millió tonna sze­mét gyülemlik fel és alig van már telep, ahova mindezt el lehet szállítani. A szemét legnagyobb részét a Staten Island-i Fresh Kills föld-feltöltésére használják, de ezenkívül más alkalmas telepet nem találtak. Griswold Moeller newyorki köztisztasági tanácsos mondotta: “A szemételtakaritásban azt az egyedüli újítást hoztuk be, hogy a régi, öszvér által húzott szemeteskocsi helyett most teherautót használunk.” Westchesterben politikai játékot űznek a szemét eltakarításból. A demokraták egy 34 millió dollá­ros szemétégető építését javasolják a napi 3,500 tonna szemét megsemmisítésére, de a republiká­nusok ezt ellenzik és azt javasolják, hogy a ház­tartási, ipari és építkezési hulladékokat vasúton szállítsák az állam északi részére és ott létesítse­nek szeméttelepet. Ez igen költséges lenne az ál­lamnak, amit a lakosok felemelt adójából fedezné­nek. A szemét újrafeldolgozása lenne a legésszerűbb megoldás, mert az üveg, a fém, a papír, a rongy és sok más anyag alkalmas erre. A bomló, szerves anyagokat műtrágya gyártására használhatnák fel. De ebből nem lehet óriási hasznot huzni és mivel Washington szokása, hogy moszkvai követségét használja hírforrásul a szavahihetőség látszatát keltve, mintha információit magából a_ Szovjet­unióból szerezné be. Ennek az újságnak a jelentése persze még nem állítja, hogy Nixon már most készen áll csatlakoz­ni egy szovjetellenes nukleáris háborúhoz. De mint az iró kifejti, Nixonnak ma “több lehetősége van,” mint azelőtt. Ryenformán, nagyobb veszély van arra, hogy az elképzelhetetlen bekövetkezzen. Washington szándékától eltekintve, a cikknek nyilván az a célja, hogy Mao-t szovjetelleni hábo­rúba, különösen nukleáris háborúba lovalja, abban a reményben, hogy az Egyesült Államokat szövet­ségesnek nyeri meg. Akkor teljesülhetne Mao-nak azon álma, hogy a két nagyhatalom egymást H- bombákkal elpusztítaná. Washington részéről veszedelmes játék felbáto­rítani a maoista kalandorokat. Ugyanebben a ve­szedelmes játékban vesznek részt azok a liberáli­sok, akik a Szovjetuniót Kina-ellenes “agresszió”- val vádolják. ,/ .. Ugyanolyan veszélyt jelent mindez az Egyesült Államokra, mint a Szovjetunióra. Tekintet nélkül arra, hogy hol kezdődik egy nukleáris háború, na­gyon nagy a lehetőség arra, hogy ez Amerika és a Szovjetunió közötti háborúvá fejlődik, amely eset­ben e két ország és sok más ország velük együtt mérhetetlen veszteségeket szenvedne. az amerikai ipart elsősorban ez érdekli és nem az amerikai lakosság jóléte, a szemét felhalmozódás a környezet szennyeződés egyik súlyos problémá­jává vált. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a cso­magolásra használt plasztik és egyéb mü-anvagok nem korhadnak, rothadnak, vagy rozsdásodnak el, ezek megsemmisítése egész különleges eljárást igényel. Kellene, hogy a csomagoló ipar olyan bur­koló anyagokat dolgozzon ki, amelyek használat után könnyen megsemmisíthetek. Ehhez azonban központi tervezés és társadalmi gondolkodás kel­lene. Az amerikai kapitalizmus rendszerében az ilyesmi sem a gyárosokat, sem a kormányt nem érdekli. Detroit, Mich. — A polgármesteri elővál, sokból Richard Austin, Wayne megye (fekete lenőre jött ki győztesen 124,941 szavazattal. El­lenfele a november 4-i választáson Roman Gribbs, a megye sheriffje lesz, aki 105,640 szavazatot ka­pott. • New York, N. Y. — A város taxi-sofőrjei tilta­koznak az ellen, hogy a Carey vállalat autóbuszok­kal viszi az utasokat a város nagy szállodáiból a repülőterekre, ami csökkenti a sofőrök keresetét. újból 5' ORSZÁGH LÁSZLÓ I Ansol-magyar • magyar-angol I I ZSEBSZÓTÁR I KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként $2.50 1 és 25 cent posta- és csomagolási költség |L $§? Megrendelhető H A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN j iy 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 *g; Telefon: 4-0397 VÁMMENTES INKA-CSOMAGOK *!!!!!!íi!!ilí® KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TUZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓS, igazgató Bejárat a Second Avenue-ről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents