Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)
1969-09-18 / 36. szám
6 AMERIKA) MAGYAR SZŐ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 18, 1969. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. A dolgozók ereje: összetartás, de a sztrájktörők rombolnak LOS ANGELES, Cal. — Elszánt, hős dolgozók már 626 napja piketelik a Herald-Examiner-t, George W. Hearst ultra-jobboldali napilapját. A bátor harcos munkások több támogatást érdemelnének, de a George Meany által vezetett szakszervezetek nem adják meg azt a támogatást, amit egy ilyen harcos csoport kiérdemelne, hogy küzdhes- senek a sztrájktörők és Hearst ellen a végső győzelemig. A napokban a tagság erős felzúdulására Meany kénytelen volt ígéretet tenni a sztrájkoló nyomdászok és újságírók segítésére. A piketelők nemcsak az újság nyomdáját és ki- adóhivatalát zárják körül, hanem a Herald-Examin- erban hirdető cégeket is, mint a J. C. Penny Co., a May Co. és más nagyobbak. A sztrájkolok Los Angeles és könyéke dolgozóinak köszönhetik, hogy7 Hearst újságjának hirdetői felére csökkentek, mert a közönség kerüli azokat az üzleteket, melyek ebben a sztrájktörő lapban hirdetnek. Mivel a hirdetés veszteség fáj Hearstnek, az egyezkedési tárgyalások még mindig folynak. Most a szakszervezeti vezetőktől és szervezeteiktől függ, hogy minden támogatást megadjanak a sztrájkolóknak, mert azzal a segítséggel győzelemre tudják vinni harcukat. Az a harcos szellem, ami különösen ennél a sztrájknál megnyilvánul (mert vannak más kemény sztrájkok is) a jobb munkás-sorsért és szebb jövőért harcoló egyénekbe uj lelket önt, amint az megnyilvánult a Magyar Szó dél-kaliforniai olvasóiban, akik bár betöltötték kvótájukat, a haladó szellemű, ma gyár sajtó támogatását tovább folytatják a NAPTÁRÜDVÖZLETEK és hirdetések szorgalmazásával. A Herald-Examiner szenzációk gyártásával reméli példányszámainak eladását emelni, de több Ízben kudarcot vallott, amit az éber sztrájkolok a People’s World, californiai haladó sajtón keresztül hoznak a közönség tudomására. Mi tagadás, a sztrájk A dolgozók részére nagy áldozattal jár, de az a tudat, hogy a Hearst-lapok példányszáma L.A.-ben és környékén 725,000-ről kb. 300,000-re esett, reményt ad arra, hogy kitartással, a kaliforniai nép támogatásával és a szakszervezetek anyagi segítségével a sztrájkolok kivívják jogos követeléseiket. Ha ez sikerrel jár, ez lesz Kalifornia munkás történetének egyik legkimagaslóbb győzelme és az összetartás mintaképe. Cincár Gyula A mézről OAK PARK, 111. — Olvastam lapunkban, hogy együnk mézet, mert tápláló és gyógyhatású, különösen torokfájásnál. Én már 37 éve foglalkozom méhészettel és van némi tapasztalatom. Vásárlásnál úgy ismerjük meg a tiszta mézet, hogy üvegben kissé ködös, nem átlátszó, mint a viz. Ha pár hétig hüVjös helyen áll, akkor olyan lesz, mint a darakása és minél tovább áll, annál sűrűbbé válik. Évek múlva már késsel vágható. Az a jó benne, hogy évekig eláll és ha használat előtt pár napig langyos vizbe állítjuk, akkor megpuhul és folyékony lesz. Sokkal könnyebben emészthető, mint a cukor, betegeknek és öregeknek nagyon jó táplálék. Chmelár Július U i b ő I o 11 h o i NEWARK, N. J. — Nagyon szép dolog egy olvasónak az Amerikai Magyar Szóhoz, tanítómesterünkhöz és annak szerkesztőjéhez levelet Írni, de még szebb, ha egy ilyen egyénnek a szerkesztőségtől levél jön. Ez történt velem a múltkoriban, amikor a kórházban voltam. A levélben minden jót kívántak mielőbbi felgyógyulásomhoz, amit köszönettel veszek. Ugyancsak köszönetemet küldöm Szepesi munkástársamnak is, aki betegségemet a szerkesztőségnél bejelentette. Most már 5 heti kórházi tartózkodás után ismét itthon vagyok, mert nem segítettek rajtam, vagyis betegségemet már nem tudták tovább gyógyítani, ami balfelem teljes megbénulását jelenti. így tehát sajnálatomra nem tudok a banketten, vagy a szüreti mulatságon megjelenni, de ami a fő, nem maradok ki a lapom támogatásából. Rendelek két naptárt, egyet magamnak, egyet magyarországi rokonomnak és küldöm előfizetésemet, valamint naptárüdvözletemet. Sajnos most többet nem küldhetek, mert a kórházi és orvosi költségek felemésztik minden megtakarított pénzemet. Nicholas Pokol Majd máskor HOLLYWOOD, Fia. — Augusztus 17-én megünnepeltük a Práger Jenő vezetésével Magyarországra utazó és minden baj nélkül visszatérő turistákat, akik meglátogatták a szülőföldet és régen nem látott rokonaikat. Visszatértük örömére az Amerikai Magyar Kultur Klub ünnepélyt rendezett. Práger Jenő vezette le az ünnepélyt, ő válaszolt a feltett kérdésekre az utazással kapcsolatban és sok más kérdésről is kielégítő választ adott. Én is jelentkeztem a kérdezők között, mert nagyon érdekel szülőhazám sorsa és ha már személyesen nem vehettem részt a csoportban, legalább indirekte akartam megtudni egyet-mást. Ez volt a célom. Sajnos nem igy történt, mert amikor az elnöktől megkaptam a mikrofont és beszélni kezdtem, valami csoda történt velem. Olyannyira elfogott az érzés, hogy mi tagadás, nem tudtam mindanivalómat befejezni, legalább is nem úgy, ahogyan terveztem. Tudatában annak, hogy a reakció ma is uszít a magyar szülőföld ellen és jelszavuk ma is az, hogy “mindent vissza”, vagyis a magyarságot visz- sza akarják vezényelni a megalázott cselédi sorba, a csoport tagjai örömmel beszélnek az ott tapasztalt bőségről. Éhségnek nyoma sincs, de miért is volna? Az csak volt az urak országában, üdv nektek és a magyar szülőhazának! Kocsis Lajos •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••a V0 A Magyar Sió harcol az igazságért, a dolgozók javáért! Fekete tiidőbajban szenved COURTLAND, Va. — Itt küldöm lapom megújítását, a könyv árát és a npatárért. Sajnos beteg vagyok, újból Richmondra kell mennem, mert fekete tüdőbajom van. 1904 óta dolgoztam a bányában, 15 éves koromban kezdtem és fiatal éveimet rabszolgaságban dolgoztam le. 15 cent órabérrel kezdtem és az itteni bányákban $3.50-ért 20 tonna szenet kellett lapátolni. Most 5 dollárt fizetnek egy órára és mégis tüntetnek az emberek. Nagy a drágaság és sok a baj. Sokat küzködtem a kenyérért egész életemben és öreg napjaimra beteg lettem. John Fekete Minek annyit kritizálni? NEW YORK, N. Y. — Hallottam, hogy egyes olvasók kissé sokallják, hogy a Magyar Szónak any- nyi minden nem tetszik az U.S.-ban és úgy látom, igazuk van néha. Most például a szept. 4-i szám megrója Louis Rosenberg pittsburghi birót, mert egy nagytőkést, aki egyezer millió dollárral károsította meg a publikumot, ugyan egy évi börtönre ítélt, de ebből 364 napot rögtön elengedett. Talán azt akarja ezzel jelenteni a Magyar Szó, hogy Rosenberg biró kesztyűs kézzel bánik a bűnösökkel? Mielőtt ilyet leír, jobban utána kellene néznie a dolgoknak. Itt van a N. Y. Times 1969 jan. 8-i száma, amely közli, hogy Thomas Ródd 19 éves pacifista fiú Pittsburghban el volt ítélve négy évre, mert nem akart bevonulni, de a büntetés leülésére 5 évi halasztást kapott. De a többi biró nem számolt Mr. Rosenberg hazafiságával; mikor az ügy eléje került, felfüggesztette a halasztást és intézkedett, hogy a 19 éves fiút azonnal a börtönbe vigyék. Vigyázzunk a vádakkal! P—s A striptease már nem az, ami volt A sex-filmek jobban érdeklik a közönséget Habár nincsen pontos kimutatás arról, hogy hány strip-tease művésznő volt az országban a régi időkben, szakavatott hozzáértőknek az a véleménye, hogy ennek az un. burleszk-ágnak úgy a minősége, mint a mennyisége hanyatlóban van. A leghíresebb amerikai strip-tease művésznő, aki a Tempest Storm (Viharkirálynő) színpadi néven szerepel, egy újságírónak úgy nyilatkozott, hogy a meztelenséget mutató filmek sokat ártottak a bur- leszk mutatványoknak. “Miért menjenek az emberek burleszket nézni, amikor többet láthatnak a moziban?”, mondotta. A közönség az “exotikus táncosnőket” erkölcstelennek tekinti. “Annyit mondhatok”, mondotta, “meg akartam nézni az T Am Curious (Yellow)’ filmet Atlantic Cityben, de szégyeltem egyedül bemenni. . . Úgy gondolom, az embernek minden ruháját levetni — én sohasem vetkőzöm le teljesen — nemcsak erkölcstelen, de unalmas is. A képzeletnek is kell hagyni valamit.” New Yorkban kb. 20 burleszk színház működött, mikor a harmincas évek elején La Guardia polgármester ezeket betiltotta. Ma már csak három van a Times Square vidékén, de ezeknek különböző meztelen, vagy pornográf filmekkel és más pikáns látványosságokkal kell versenyezniök. Tempest Storm a Mayfair Theater-ben szerepel. Miből áll az egézs napi program? Délelőtt 10- kor nyílik, egy 16 mm-es “felnőttek” számára való filmmel. Egy öregedő komikus öt lánnyal, egy férfi kísérővel és Miss Storm-mal 1 órakor, majd megint 3 órakor lép a színpadra. Utána megint mozi következik, majd 8-kor és 10-kor megint színpadi jelenet. Szombat éjjel díszelőadás van. A beléptidij mindig 4 dollár.. Ha a néző sem a strip-tease-el, sem a filmmel nincs megelégedve, bemehet a férfiak helyiségébe és 25 cent bedobása ellenében öt percnyi “Peep-Show”-ban is része- lehet. De ma már az ilyesminek egyre kevesebb néző- közönsége van. Hétköznaponként alig látogatják, legfeljebb a környéki városokból bejövő fiatalemberek, vagy néhány unatkozó üzletember, aki a nagy meleg elől a hütött levegőjű burleszk-szin- házba menekül. A strip-tease lányok is unják az egészet, csak a pénz miatt maradnak meg mellette. Vannak közöttük, akik nagy összegeket keresnek. Amint a jelek mutatják, a strip-tease nemsokára letűnik és majd csak egy letűnt korszak emlékeként emlegetik jelenlegi hívei. ©@®®®@®(Í)(§)(§)®(§)®®©(§)(§)(§)(§)(§)(§)(g)@@(§)(g)(§){g)(g)(g)!§)(g)(§)(§)(g)@(g)(g)(g)(g)(g) 1 SOBEL OVERSEAS CORP. i <§> ® (§) Ilf If A £ÄÜAVIIÄIf&FA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 © j® mftft i Útiul ROliaEU - TELEFON: (212) 535-6490 - © | UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I © © © SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS za ^ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK © jj| IKK A Magyarországra — TŰZ EX Csehszlovákiába J
