Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-09-18 / 36. szám

Thursday, Sept. 18, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZO — HUNGARIAN WORD 2 SÍRJUNK, vagy NEVESSÜNK? Ezerötszáz newyorki férfiruha szabó tette le a szerszámot és a szakszervezet tanácsára a város legnagyobb áruháza (Macy) elé vonult. A munká­sok plakátokat vittek ilyen feliratokkal: “Ne vásá­roljatok külföldről behozott férfiruhákat”. “A sza­bók nem akarnak közsegélyen élni, dolgozni akar­nak.” Louis Hollander, az Amalgamated Clothing Workers Union országos alelnöke megmagyarázta az újságíróknak: “Amerikai kereskedők, Macy-vel az élükön, az elmúlt esztendőben több mint két­ezermillió dollár értékű férfiruhát hoztak be Dél- Koreából, Taiwanból, Hong Kongból és Japánból. Dél-Koreában és Taiwanban nyolc centes órabért kapnak a férfiszabók. Az amerikai kereskedők ki­veszik az amerikai férfiszabók családjának szájá­ból a kenyeret, amikor az éhbér ellenében készí­tett férfiruhákat árusítják.” A Macy képviselője ezt mondta: “Mi kereskedők vagyunk. Feladatunk: jó árut adni a vevőnek a lehető legalacsonyabb áron. Kül­földi kereskedelmünket kormányunk által meg­szabott törvények alapján bonyolítjuk le.” Egy régi jó barátom szűcs. Meglátogatott a mi­nap. Ezt mondotta: “Befellegzett a szűcsöknek. Évről évre csökken a munkások száma. Ha elvesztem a munkámat, képtelen leszek uj munkát kapni.” Kérdeztem, mi az oka a szücsipar válságának? Ezt mondta: “A Német Szövetségi Köztársaság­ból kész szőrmekabátokat hoznak be, fele annyi­ért, amennyibe gyártásuk itt kerül. Harcolunk a behozatal ellen, de eredménytelenül. A szücsmes- terség halott.” Egy másik ismerősöm cipőmunkás. Elmondtam neki, amit a szűcs barátomtól hallottam. Keserves mosolyra torzult ajka és elmondta, hogy a cipőiparban már sokkal előrehaladottabb a helyzet. Legtöbb amerikai cipőgyár régen lezárt, mert képtelen felvenni a versenyt az angol, olasz és spanyol cipőbehozatallal. C+J> A múlt hét keddjén az utóbbii hetekhez hason­ló jeleket láthattak azok, akik a newyorki tőzsde aktivitását figyelték: a papírok ára lefelé ment, de csak déli tizenkét óráig. Akkor jött a hir Wash­ingtonból, hogy Nixon elnök legfontosabb tanács­adóit rendkívüli gyűlésre hívta péntekre, a viet­nami kérdés tüzetes megtárgyalására. A Wall Street-i tőzsdések úgy vélték, hogy Nixon e lépése a béke irányába halad és egyszerre megváltozott a helyzet: a részvények ára emelkedni kezdett. Ma már a tőzsdések is jó üzletnek tartják a bé­ke helyreállítását. i 9- e­New York, N. Y. — Ismét összeütközésre került sor a közsegély csökkentése ellen tüntetők és a rendőrség között. A tüntetők követelik, hogy Rockefeller kormányzó rendelje el az állami tör­vényhozó testület rendkívüli ülését és szavazzanak kellő összeget, melyből minden segélyre szoruló gyermek ruházására 100 dollárt folyósítsanak. Hogyan szerezhetjük meg az amerikai polgárlevelet? A külföldön született amerikai lakosok legna­gyobb része igyekszik polgárlevelét hamarosan megszerezni, hogy az azzal járó előjogokat mielőbb élvezhesse. Az American Council for Nationalities Service tájékoztató könyvecskét adott ki erre néz­ve, amelynek cime: How to Become a Citizen of the United States. A 120 oldalas könyv ismerteti a polgárjog meg­szerzéséhez szükséges előfeltételeket és az eljárás minden egyes mozzanatát. Az amerikai alkotmány és a Függetlenségi Nyilatkozat szövege is bennfog- laltatik a munkában, továbbá 130 olyan kérdés, amelyet a polgárvizsgán feltehetnek, a felelettel együtt. Ha a How to Become a Citizen of the United States cimü könyvet olvasgatjuk (csak angol nyel­vein jelent meg, mert a polgárvizsgát — igen ke­Rócz László: Zsákutcában a Tegnap délben megrázó, de ugyanekkor a több- százfőnyi közönség örömujjongását kiváltó ese­mény játszódott le Mexikó nemzetközi repülőterén. Egy hatalmas — az Egyesült Államokban gyártott —bombázó repülő érkezett Brazíliából. A várako­zók — nagyrészben brazil politikai emigránsok — türelmetlenül várták, kiket rejt az ablaktalan, zárt légi erődítmény. Rádiójelentésekből már tudták, hogy 15, évek óta bebörtönzött, vérig kinzott po­litikai fogoly fog Mexikó szabad földjére juthatni. Ujjongva ismételgették a távirati jelentéseket. Ezek részletesen beszámoltak arról, mint sikerült Rio-ban egy forradalmi szervezetnek matematikai pontossággal megszervezett akcióval foglyul ejte­ni és napokig túszként tartani az Egyesült Álla­mok brazíliai nagykövetét: Charles Burke Elbrick et. Azzal a közhírré tett ultimátummal, hogy a túszt csak az esetben hagyják életben, ha a katonai diktatúra kiszabadit 15 névszerint megnevezett és évek óta börtönökben senyvedő politikai foglyot. Biztosítékként követelték, hogy a kiszabadulandó foglyokat azonnal Mexikóba szállítsák. Mihelyt Mexikóból hivatalosan jelentik majd, hogy a kisza­badult foglyok épségben megérkeztek s menedék­jogot kaptak, véget vetnek majd az amerikai nagy­követ fogságának. A véreskezü gorillák kutyaszorítóba kerültek. Mert ezek az államhatalmat 1964-ben katonai pucs- csal, az Egyesült Államok letagadhatatlan segítse* gével kaparintották kézbe. így hát a generálisok­nak nem volt más lehetőségük, mint engedni a for­radalmi szervezetek feltételeinek, hiszen gazdájuk életéről volt szó. Fogcsikorgatva egy hadirepülőre rakták a jegyzékben felsorolt és még a bombázó repülőn is kezükön-lábukon megbilincselt politikai foglyokat. Annak utána, Rio-ban sürgönyileg meg­kapták a demokratikus mexikói kormány válaszát, mely menedékjogot biztosított a 15 politikai fogoly nak. Miután a televízión is megjelent a mexikói repülőtérre érkezett foglyok képe, a forradalmi szervezet állta a szavát. Kisvártatva a riói ameri­kai nagykövet épségben hazatért palotájába. A megfizetett polgári sajtó, itt is, ott is “forra­dalmi terrorról” és az “ártatlan“ amerikai nagykö­vet megpróbáltatásáról kesereg. De aki látta a re­pülőtéren a kiszabadult politikai foglyokat, köz­tük az idős paraszti kommunista vezetőt: Grego­rio Bezerrat, volt képviselőt, a csontig lesoványo­dott fiatal munkásokat és diákokat, köztük egy 19 éves fiatal asszonyt is, az csak elismeréssel és Örömmel nyugtathatja ennek az egyéni akciónak a sikerét. Mert ha a börtönben senyvedő tízezreknek csak parányi része szabadult is ki a brazíliai po­kolból, ez csak kezdete, előjele, forradalmi tömeg- akcióknak. A szabad földre érkezett áldozatok el­mondották mit jelent a katonai diktatúra Brazíliá­ban. Csak a 25 év előtti jólismert német náci rém­uralommal hasonlítható ez össze. Nem is véletlen, hogy a hadirepülőgépből elsőnek kiszállt parancs­nok: Reinisch nevű, kétségtelenül német szárma­zású. A várakozó közönségből egy brazíliai politi­kai menekült odakiáltotta neki: "Jól nézzétek meg, vés kivétellel — angolul kell letenni), eloszlik az aggodalom, amit sokan éreznek a vizsga előtt. Ha azonban valaki már több mint 33 éve lakik az Egyesült Államokban és elmúlt 63 éves, magyarul is leteheti a vizsgát, ha úgy kívánja. Idegenek, akik engedély nélkül tartózkodnak az országban, szintén húzódoznak a vizsgától, pedig a könyv megmagyarázza, hogy az uj bevándorlási törvény szerint, amely 1965 edecember 1-én lépett életbe, aki törvénytelenül tartózkodik az Egyesült Államokban, de már 1948 junius 30 előtt érkezett ide, állandó tartózkodási engedélyt nyerhet és igy megszerezheti a polgárlevelet is. A HOW TO BECOME A CITIZEN OF THE UNTED STATES az egyetlen hiteles kiadvány ezen a téren és 1 dollár beküldése ellenében, akár ma­gyar levélben is megrendelhető a következő cí­men: American Council for Nationalities Service, 20 West 40 Street New York, N. Y. 10018. brazil gorillák ez is egy a gorillák közül, kik nekem harapófogó­val rántották le körmeimet kezeimről és lábaim­ról." De megkérdezhetné valaki, mi köze van a bes­tiális katonai diktatúra letagadhatatlan terrorjá­hoz a jelenlegi amerikai nagykövetnek? Miért kel­lett őt lefogni, hogy ezen az áron egy parányi ré­sze kiszabadulhasson a vérig kinzott brazíliai po­litikai foglyoknak? Az 1964-es katonai puccs elő­készítője és támogatója letagadhatatlanul a wash­ingtoni diplomácia: névszerint az Egyesült Álla­mok akkori követe: Lincoln Gordon volt. Ezt a tényt a polgári liberális The Nation folyóirat (1969 V. 26.) cikke is teljesen igazolja. Az amerikai im­perializmus hathatós katonai- és pénzügyi támoga­tásával sikerült a generálisoktól vezérelt katonai puccsal az alkotmányosan megválasztott GOU- LART-kormányt megdönteni. Mert ez a maga mér­sékelt reform-politikájával (agrár-reform és az amerikai trösztök kezeiben levő ipari üzemek el­lenőrzési kísérletével) veszélyeztette a féktelen amerikai kizsákmányolást. Tény, hogy az akkori John$on-kormány a puccsista CASTELO BRANCO generális kormányát azonnal elismerte és több száz millió dolláros kölcsönnel segítette. Ilymódon újabb határtalan lehetőségeket biztosított a Beth­lehem Steel, valamint a Rockefeller-tröszt kezében levő Standard Oil-nak még busásabb profitra. (Lásd cikkemet: “Brazília az imperializmus karmában”, 1965 II. 23). Egyéni terror-akciókkal, marxista-leninista el­méleti beállítottság szerint, a dolgozó osztályok nem szabadulhatnak fel a tőkés kizsákmányolás­ból, de még csak a gyarmati igából sem. De a riói forradalmi szervezet akciója, csattanós pofont je­lentett mindenképpen a náci-fasiszta brazíliai ka­tonai diktatúrának. Megmutatta a tömegeknek, hogy ha szervezetten lépnek fel elnyomóik ellen, amerikai “gazdájuk” támogatásával, hitleri ter­rorral és túlzsúfolt börtönökkel sem tudják meg­akadályozni a milliós dolgozó tömegek felszabadu­lását j ROMÁNIAI HÍREK NEMRÉGEN ünnepelte az aradi készruhagyár fennállásának 10. évfordulóját. Ezalatt az idő alatt a szétszórt kis műhelyek helyett 13 millió lej ér­tékű beruházással modern üzemmé fejlődött a készruhagyár, amelynek termékeit külföldön is ismerik. • PETŐFI SÁNDOR halálának 120. évfordulója alkalmával Marosvásárhelyen emlékünnepséget rendeztek. Bözödi György bevezetőjét követően a Szentgyörgyi István színművészeti intézet diák­jai Benjámin László, Mihai Beniuc, Illyés Gyula, Németh László és Aurel Rau müveiből adtak elő, majd a nagy költő verseit tolmácsolták. • BEKÖLTÖZTEK AZ ELSŐ LAKÓK azokba a négy- és tízemeletes tömbházakba, amelyeket most adtak át 300 lakással Marosvásárhely legújabb la­kónegyedében, az Egyetemi és az Ady Endre ne­gyedben. Ebben az évben eddig 800 család jutott igy kényelmes otthonhoz a megyében, 200-al több mint amennyit a tervek erre az időszakra előirá­nyoztak. • A SZILÁGY MEGYEI begyűjtési és felvásárlási vállalat julius második feléig 438,000 kiló gyapjút vásárolt fel a könnyűipar részére. A mennyiség felét a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szol­gáltatták. • ÉRTÉKES NÉPVÁNDORLÁS-KORI LELETTEL gazdagodott a kolozsvári Történelmi Muzeum. Apa- liida határában egy távvezeték építése közben V. századbeli sírra bukkantak. A szakemberek véle­ménye szerint a feltárt sir egy gót vezető emberé lehetett, a sírban talált arany rozettákat, csatokat, edényeket és kisebb szobrokat drágakövek díszí­tik. A lelet egyike a leggazdagabbaknak azok kö­zül, amelyeket hazai területen eddig találtak.

Next

/
Thumbnails
Contents