Amerikai Magyar Szó, 1969. július-december (23. évfolyam, 27-49. szám)

1969-09-18 / 36. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sept. 18, 1969.-----------------------------------------------------------------\ Könyvekről k______________________f . ‘ jvóqf Paul G. Chevigny: Police Power (New York.) A szerző, a newyorki “Civil Liberties Union” rend­őrséget vizsgáló osztályának vezetője, kimutatja, milyen lehetetlenül bánik az igazságszolgáltatás a szegényekkel, mennyire kétértelműek a törvé­nyek és milyen a közvélemény magatartása ezek­kel a kérdésekkel szemben; de a legaggasztóbb- nak tartja a rendőri mentalitást. Amikor a rend­őrök kényszerítő eszközöket alkalmaznak, az sok­szor forrófejű reakció valami képzelt inzultus el­len. Közrejátszik ebben az, hogy a rendőrség a hatóság akaratának végrehajtója és az is, hogy hosszú- tradíciója van e rendőr magatartásnak. Maga a rendszer — mondja a szerző — garantál­ja, hogy n rendőrök állandóan megsértik a tör­vényt és sértik a polgárok egyéni jogait. A rend­őr felháborodik a hippik rendetlenségén, de nem a nagypolgárokén; előállítja a banjot játszó fiút, de nem a közerkölcsöt sértő elegáns urat. Asze­rint hogy valaki a “Hay boy” vidéken, vagy a “Sir”-ek vidékén lakik. (Ez igaz, de nincs benne a lényeg: a rendőröket viszonylag jól fizetik, hogy védjék az osztálytársadalmat.) L. H. Whittemore: Cop (New York). Történe­tek a rendőrök működéséről: a detroiti rendőrt felmentették, noha bizonyítva volt — hamis val­lomása dacára — hogy az Algiers motelben meg­gyilkolt egy néger fiút. “Most megyek imádkoz­ni” — mondotta. A hallgatók tapsoltak, amikor a chicagói biró felmentett három rendőrt, kik a demokrata kon­venció alatt megvertek egy újságírót. Egy korábban haladó demokrata városban olyan rendőidi sztet választottak polgármesternek, aki­nek nem volt más programja, mint “law and or­der” (a színesek ellen). “Ez az ország öt év alatt rendőrállam lesz” — mondta a szerzőnek egy rendőr a San Francisco-i hippie-vidéken. Milovan Djilas: The Unperfect Society (New York). A Nyugaton dicsőített eretnek jugoszláv kommunista (egyébként kitűnő iró ha nem poli­tikáról beszél) rendszerint olyat ir, amit otthon nem adnak ki, csak Nyugaton, mert a kommunis­tákat támadja. Itt például teljesen elveti Marxot és Engelst, és attól várja a kibontakozást, hogy a munkások irányítsák az üzemeket és a “függet­len” specialisták — művészek, mérnökök, taná­rok, menedzserek teremtsék meg a demokrata társadalmat. Most Gandhi az ideálja és “prakti­kus exisztenciális humanizmus” utján akar egy jobb társadalmat elérni. (Ezek praktikus képte­lenségek, hiszen az üzemek nem függetlenek, ha­nem összefüggő nemzetgazdaság alkatrészei és a “specialisták”, a legmagasabb álllásokban sem függetlenek, hanem azoknak a végrehajtói, akiké a gazdasági-politikai hatalom). (Mindez egyéb­ként a “technokrácia” jelszavának uj leöntése.) Robert M. Cipes: The Crime War. (Háború a bűn elten., New York.) Azt mondja: a legsúlyo­sabb atrocitásokat a közbiztonság nevében kö- vé'tik el; nem pedig ellene. Goldwater elnöki kam­pány^ fújta fel a “bűnözés elleni harc” problémá­ját és John Edgar Hoover adatai túlzottak. Az igazi veszély a “szervezett erőszak”, polgárok fasiszta csoportjaié és a rögtön a fegyverhez nyuló rendőröké. . Harry Magdoff: The Age of Imperialism (New York). Kifejti, hogy az U.S., mint a legfejlettebb kapitalista állam, az imperializmus góca, ennek szolgálatában áll külpolitikája is. Alfred A. Hasler: The Lifeboat Is Full. (A mentőcsónak megtelt, New York.) A világhábo­rúban a svájci kormány és hivatalnokai, a Parla­ment ellenére, kizárták az életüket menteni kívá­nó zsidókat. 300,000 menekült volt ott, de az anti­szemiták a zsidókat nem engedték be. Már 1933- ban, amikor Hitler hatalomra jutott, szervezked­tek a “nem-keresztény, más gondolkodású” ele­mek távoltartására. 26,000 menekülőt visszaküld­ték Németországba, hogy ott megöljék őket. LABOR DAY, 1969. Elmondotta Präger Jenő a Miami-i Kultur Klub rádió-óráján 1894 junius 28-án az Egyesült Államok kong­resszusa Labor Day néven a fizikai munkának di­csőítésére nemzeti ünnepet iktatott törvénybe, mellyel elismerni kívánta, hogy az ipari munkás­ságnak honépitő szerepe van ebben az országban. Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig szeptem­ber első hétfőjén minden munka szünetel. Az ün­nepi csend kifejezi azt a tényt, hogy munkások és munka nélkül megállna az élet az egész országban. Ne higyje azonban senki, hogy a társadalom ön­ként ismerte el a munkásság érdemeit és saját jó­szívűségéből emelt Labor Day néven a testi mun­ka fogalmának törvényes ünnepet. Nem! A társa­dalom ezzel a nemzeti ünneppel a saját lelkiisme­retét igyekezett megnyugtatni, melyet akkor már sok száz munkás halála terhelt. Baltimore, Cum­berland, Reading, Pittsburgh és Chicago városok munkásharcaiban, a chicagói McCormic s a homes- steadi Carnegie Steel acélüzemek sztrájkharcai­ban nagyon sok munkás veszítette életét. A Labor Day-nek — a munkásszolidaritás nagy ünnepének — ugyanúgy, mint a május elsejének, harcos múltja van. Egyes feljegyzések szerint böl­csője a kanadai Torontóban ringott. Az Egyesült Államokban a Central Labor Union 1882-ben ren­dezte meg az első Labor Day-t, amelynek szószó­lója és vezére a fiatal Peter McGuire volt. Több mint 35,000 munkás vonult fel a newyorki utcá­kon, akik emberi bánásmódot, szociális védelmet és szervezkedési szabadságot követeltek. Az öntudatos amerikai munkásosztály ma már egy magasabbrendü élet lehetőségét és a tartós béke biztosítását tekinti legfontosabb célkitűzésé­nek, amely felszabadítja a munkást a nincstelen- ségtől való félelem lealacsonyító érzésétől, a mun­kanélküliségtől, a háború borzalmaitól. Ha ez megvalósul, akkor lesz igazán Labor Day a munkásság ünnepe. Ehhéz a gondolathoz szegő­dik a közelmúltban elhunyt modern iró, költő és festőművész, Kassák Lajos alkalmi verse, melyet Márki Kálmán előadásában fogunk hallani. Mesteremberek Irta: KASSÁK LAJOS Mi nem vagyunk tudósok, sem méla, aranyszáju papok és hősök sem vagyunk, kiket vad csinnadratta kisért a csatába s akik most ájultan hevernek a tenger fenekén, napos hegyeken, és a ménkővert mezőkön, szerte, szerte az egész világban. A kék firmamentum alatt most bitang vérben fürdenek az órák... De mi már távol vagyunk mindentől. Ülünk a sötét bérkaszárnyák alján: szótlanul és teljesen, mint maga a megbontatlan anyag. Tegnap még sirtunk s holnap, holnap talán a mi dolgunkat csodálja a század. Igen. Mert a mi csúnya tömpe ujjainkból már zendül a friss erő, s holnap már áldomást tartunk az uj falakon. Holnap aszbesztből, vasból és roppant gránitból életet dobunk a romokra . ; , s félre az államdekorációkkal, a holdvilággal és. az . orfeumokkal. Hatalmas felhőkarcolókat építünk majd- és. játéknak az Eiffel torony mását, Bazalt talpú hidakat A terekre uj jeleket zengő acélból s a döglött sínekre üvöltő, tüzes lokomotivokat lökünk, hogy ragyogjanak és fussák be a pályát, mint az ég szédületes meteorjai. Uj színeket keverünk s a tenger alá uj kábeleket huzunk és megejtjük az érett pártalan asszonyokat, hogy uj fajtát dajkáljon a föld. s örüljenek az uj költők, akik az idő uj arcát éneklik előttünk, az egész világon. A KISKERESETŰ MEGYEI ALKALMAZOTTAK NYOMORSEGÉLYT KAPHATNAK FLORIDÁBAN Dade megye sok alkalmazottjának olyan ala­csony a fizetése, hogy a megyei közjóléti hivatal­tól külön élelmiszersegélyre jogosultak. Sokan él­nek is ezzel a joggal, de sokan vannak, akik nem tudják, hogy ilyen segélyt kaphatnak. Ezek az al­kalmazottak havi 300—350 dollárt, keresnek. A nyomorsegély program szabályai szerint, ha egy négytagú család netto keresete 305 dolláron alul van, külön élelmiszer kiutalást kaphat. Ebbe a ke­reseti osztályba tartoznak a kezdőfizetésü parking- meter leolvasók, cimfestő segédek, szakácsok és iskolai gondnokok. Háromgyermekes elvált asszonyok is jogosultak, ha havi keresetük nem több mint 250 dollár. A megyei hivatalnokok, háztartási alkalmazottak és segédápolónők is ebbe a kategóriába tartoznak. A Fort Lauderdale városi és a megyei alkalma­zottak fizetései közötti különbség a következőkép­pen oszlik meg: $16 havi különbség a házfelügye­lők, $100 a csatornatisztitó munkások és $314 a hivatalfőnökök fizetésében; minden esetben a vá­rosi alkalmazottak kapják a magasabb fizetést. A megyei népjóléti hivatal alkalmazottai még más megyei alkalmazottaknál is kevesebbet ke­Against the Crime of Silence. A Bertrand Rus­sell Nemzetközi Háborús Bűnök Törvényszéke jegyzőkönyve, Flanders, N. J. Az 1967-es stock­holmi tárgyalások beszámolója, szavahihető ta­nuk vallomásai alapján, mint Gabriel Kolko egye­temi tanár, Stanley Faulkner, a polgári jogok ügyvédje, Wilfred Burchett, Dave Dellinger stb. Mindezek az Lr-S-t Vietnam ellen elkövetett nép­irtással vádolják. .. .- yV. resnek. Egyes megyei vezetők mondták, hogy a megye uj alkalmazottait a személyzeti osztálynak próbálja “eladni”, hogy engedélyt kaphasson másod- és harmadfokú fizetésű alkalmazottak fel­vételére. A megye fizetésemelésekben is messze mögötte marad a városoknak. A havi kereseti különbségek különösen kirívók a következő kategóriákban: ház­tartási alkalmazottak, Hollywoodban $389, a me­gyében $292; kezdő hivatalnokok, Fort Lauder- daleben $326, a megyében $266; tervezési vezető, Fort Lauderdaleben $1298, a megyében $1040; uszodai életmentők Hollywoodban $470, a megyé­ben $322 dollárt keresnek. Lima. — Peru kormánya véglegesen átvette a Standard Oil leányvállalatát, az International Pet­roleum vállalatot és a tulajdonnak egy részét ár­verés utján adja el, a vállalat adóhátralékának fe­dezésére. A/YNGRIKAI ^ w Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. £nt. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ba p?v erre 12 dollar, felevre $6.50

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents