Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-13 / 11. szám
Thursday, March 13, 1989. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Március Idusa és Sajtób/V. Ünnepi szónok: REV. GROSS A. LÁSZLÓ. — 1969 március 23-án, vasárnap délután 1 órakor, az Irving Plaza Hallban (15th Street és Irving Place). Részvételi dij: $2.50. Kitűnő ebéd. Szórakoztató műsor. I PAflL HflTHÉ BOVATft | Olvasás közben A nagy hóviharok, amelyek napokon keresztül lehetetlenné tették a repülőjáratok elindulását, azt eredményezték, hogy európai postám napokon keresztül New Yorkban hevert. Rendszerint két nap alatt kapom meg a budapesti napilapokat, többek között a Magyar Nemzet-et. Ezen a héten ez a kedves vendég egészen elmaradt. A levélkéz- besitő a “Jóistenhez” utasitott panaszra, aki a rengeteg havat leszórta New York városára. Miután a “Jóistenkéhez” nemigen fordulok, inkább elővettem a február 8-i Magyar Nemzet-et, melyben megjelöltem egy-két érdekes hirt, mely a mi olvasóinkat érdekli. Az “ellenfelek" Hát ezekből van bőven a mi lapunknak, úgy a jobboldalról, mint a baloldalról. Érdekes, hogy teljesen azonos okok miatt haragszanak ránk, nevezetesen azt nehézményezik, hogy lapunk szeretettel, megbecsüléssel ir Magyarországról és általában a szocialista országokról; nem átkozza a Szovjetuniót, mert jól tudja, hogy a szocialista és a felszabadulásért harcoló országok támogatója, a világbéke tekintélyes őrzője. Lássuk csak, miként zsákmányolja ki és nyomja el a szovjet a szocialista országokat? Mint tudjuk szülőhazánk nyersanyagban nagyon szegény. A trianoni “béke”-szerződés elvette a nyersanyagokat, a szenet, a vasércet, az erdőséget, de ott maradt az ipar a szükséges nyersanyag nélkül. Az lett ennek a következménye, hogy az ipar nem fejlődött. sőt visszaesett s ebből kifolyólag az ipari munkanélküliség Magyarországon volt a legmagasabb egész Európában a Horthy-éra alatt. Ma, 23 évvel a felszabadulás után, Magyarország nemcsak felépítette lebombázott városait, bennük számos, kifosztott gyárat, hanem uj gyárakat, egész gyárvárosokat épitett fel. Az ipari termelés megháromszorozódott. Nemhogy munka- nélküliség lenne, hanem állandó a munkaerőhiány, annak ellenére, hogy a termelés egész vonalán a legmodernebb gépekkel cserélték és cserélik ki az elavult termelő eszközöket. Mi tette ezt lehetővé? Jó példa erre Magyarország és a Szovjetunió között most kötött árucsereforgalmi megállapodás. A Szovjet szállitja a magyar gyárak üzemben tartásához szükséges nyersanyagok, mint a szén, a koksz, a vasérc és az energia hordozó olaj és gáz 70—80 százalékát. A megállapodás a következő nagyobb tételeket sorolja fel az 550 féle árucikkből, amit a Szovjet 1969-ben szállit: három és félmillió tonna nyersolaj, 500 ezer tonna koksz, 70 ezer tonna cellulóz, 48 ezer tonna papir, 400 ezer tonna cement, 10 ezer hűtőszekrény, 15 ezer porszívó, 200 ezer tranzisztoros rádió, 25 ezer kerékpár, 6,000 személyautó, többszáz faház, 1 millió rubel értékű bútor. Ezenkívül még rengeteg olyan árucikket is felsorol, amelyből a magyar ipar nem képes eleget gyártani, mint karórát, fényképező gépet. S hogy az állattenyésztés ne essen vissza a múlt évi aszály miatt, 200 ezer tonna takarmány- gabonát is szállit a Szovjetunió. Magyarország 250 féle árucikket szállit a Szovjetuniónak, melyekből legfontosabb: 2100 nagy autóbusz, 45 db négyrészes motoros vonat, 505 különféle nagy szerszámgép, nagyszámú hajó és más úszó jármű, híradástechnikai berendezések, élelmiszer- és vegyi-ipari gépek, műszerek és gyógy szerek. Az elszámolás alapja a szállított áruk világpiaci ára. Nem valutával, hanem az áruk kicserélésével történik az elszámolás. Hasonló csereáru megegyezést kötnek egymással a többi szocialista országok is, valammt azokkal a kapitalista országokkal, amelyek hajlandók ilyenfajta csere üzletekre. Ez nemcsak azt jelenti, hogy (Folytatás) Imperialista együttműködés Egy angol vállalat 1899-ben megvásárolta egy nagy, olajban gazdag perui terület altalaji jogát, ami ellentétben állt az ország altalaj-védelmi törvényével. Hosszú viták után egy angol befolyás alatt levő nemzetközi bíróság ezt a területet az angoloknak ítélte. Utána a kanadai International Petroleum tulajdonába került, melynek részvényeit a Jersey Standard vásárolta fel. Mikor a vállalat 1963-ban nem volt hajlandó a szerény adóemelést megfizetni, a perui kormány megsemmisítette az 1922-ben kötött egyezményt, a szenátus pedig megszavazta a birtok államosítását. Az angol kormány tiltakozott, azon a címen, hogy annakidején részese volt az egyezménynek, a kanadai kormány pedig azért, mert kanadai olajtársaságról volt szó. Az U.S. kormány a háttérben maradt, mondván: “elfogad bármilyen megoldást, mely a vállalatnak kedvező.” Most aztán Washington kezében maradt a labda. Azt állítja, hogy a kanadai átvételnek nincs jelentősége és az Egyesült Államok a sértett fél. Fél évszázados küzdelem Peruban majdnem 50 éven át belső viszályok dúltak a helyi zsarnokok és a hazafias erők között. A helyi zsarnokok többnyire olyan földbirtokosok voltak, akik az ország természeti kincseit amerikai imperialistáknak adták el. A kongresszus sokszor próbálta megvédeni az ország szuverénitását és megakadályozni a különböző elnökök és diktátorok részéről az értékes területek elkótyavetyélését. A viták 1947 óta különösen kiéleződtek, mikor a vizsgálatok azt mutatták, hogy a legnagyobb délamerikai olajrezervák a perui Amazon-medencében vannak. Az akkori perui kormány, a petróleum-kihasználási törvény kidolgozásával a Hoover, Curtis and Ruby céget bízta meg, melynek feje Hoover volt elnök fia volt. Ezek természetesen nagylelküek voltak az olajvállalatokkal szemben, de Peruval annál szűkkeblűbbek. A perui kongresszus leszavazta a törvényt, de a vállalat mégis, Magyarország megkapja az iparához és a fogyasztáshoz szükséges cikkeket, hanem ez a kölcsönös szerződés az ipar zavartalan termelését is biztosítja. Magyarország 83 országgal áll kereskedelmi ösz- szeköttetésben. Ez ellen nincs és nem is lehet kifogása a Szovjetuniónak, mert mindegyik szocialista ország szuverén állam és szabadon folytathat kereskedelmet bármely országgal. Természetes, hogy a szocialista országok sziveáebben kötnek egyezményt egymással, mivel egymásnak nem dollárban fizetnek és nem számítanak nagy vámokat, hanem áruért árut adnak. A Szovjetunió nem írja elő, hogy a szocialista országok milyen módon, vagy eszközökkel építsék saját országukban a szocializmust. Minden ország a saját adottsága' szerint, a testvérországok tapasztalatainak nem kötelező felhasználásával építi a szocializmust. A szocialista országok azt is jól tudják, hogy a különböző gazdasági és katonai szövetségekbe tömörült imperialista országok, hogy meggátolják a szocialista országok fejlődését és megbontsák köztük az egységet, különböző hazug jelszavak és főleg gazdasági segítség ígérgetésével — mint ’56- ban Magyarországon és legutóbb Csehszlovákiában — próbálják aláásni a rendszert. Ilyen esetben a többi szocialista ország, akár tetszik, akár nem, szerződési kötelezettségének eleget téve, az illető ország segítségére siet. Ez történt Csehszlovákiában. Hiába nyöszörögtek az imperialisták, limajdnem mindig, annak megfelelő jogokat élvezett. De az állandóan folyó viták és politikai ingadozások miatt az olajvállalatok ennek a gazdag területnek a teljes kifejlesztését visszatartották. Mikor 1956-ban a Jersey Standard 2 és fél millió acres koncessziót szerzett meg magának az Amazon felső folyásánál más cégek kisebb koncessziói szomszédságában. Az 1968-as hozam gyorsan emelkedni kezdett. Az 1963. évi választási kampányban Belaunde Terry hatásos akciót Ígért az olajtársaságokkal szemben. De már a kezdeti lépésnél az U.S. kormány pénzügyi nyomást gyakorolt reá és igy Terry meghátrált. — Az egyre növekvő politikai nyugtalanság 1968-ban mégis arra késztette, hogy újból előtérbe helyezze a legfontosabb kérdéseket, közöttük azokat az adókat, amelyekkel a Jersey Standard tartozott. Washington erre azonnal reagált. A U.S., valamint Anglia, az U.S. nyomására, nem adott el többé hadi repülőket Perunak. Franciaország továbbra is szállított Perunak Mirage jetrepülőket. Az U.S. megvonta a segélyt és olyan pénzügyi feltételeket szabott, amelyeket Peru kénytelen volt elutasítani. A tipikus “Szövetség a Haladásért” mintára a Perunak nyújtott “segítség” többnyire uj kölcsönökből állt, az amerikai bankároknak járó régi kölcsönök kamatos kamattal való visszafizetésére. Az infláció egyre növekedett és vele együtt a tömegek küzdelmei is kiéleződtek. Az U.S. “kényszertakarékossági” adó kivetését követelte, melyet a perui kongresszus nem volt hajlandó megszavazni. Mindezt a nagy nyomást Washington a Jersey Standarddal szembeni szerény perui követelés ellen alkalmazta. Végül Terry beadta a derekát és aláírta az egyezményt, amely elengedi a vállalat minden régi adótartozását. Emiatt aztán a militaristák megfosztották az elnökségtől. A Jersey Standard és Washington további makacs magatartása nem nyújtott más lehetőséget, mint vagy a megalkuvást, vagy a birtokok államosítását, amelyet most hajtottak végre. (Befejező közlemény jövő heti lapszámunkban) berális “széplelkek”-ből álló segédcsapataik és a rövidlátó un. “bal”-oldaliak. A szocialista ország fejlődését ideiglenesen megzavarták ugyan, de mégsem állíthatták meg s mint ’56-ban Magyarországon, a nyugalom helyreállása után gyors fejlődés következett, ez történik majd Csehszlovákiában is, a testvérországok hathatós segítségével. Ezen országok nem liberális értelmiségiekre s el- bolonditott diákokra alapozva építették rendszerüket, hanem a dolgozó munkásokra és a velük együttműködő értelmiségiekre. 20 millió Ha tanulni akarnának és tudnának, a múlt nyáron sokat tanulhattak volna azok, akik az európai (Folytatás a 4-ik oldalon) AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ire mellékelve küldök megújításra $ ..............-t. Név: ................................................................. Cim: ................................................................. Város: .................................... Állam: .......... Zip Code:................ Victor Perlő: OLAJ ÉS POLITIKA KÉT VILÁGRÉSZEN
