Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-13 / 11. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 13, 1969 formán gyűlölik mindkét tábort és élvezik a küz­delmet. A polgárjogi harcok hajója veszélyes vizekre ér­kezett, jó lesz felfigyelni és a jó irányt betartani. S. Z. Ollózás közben Kép a régi Budapestről MONROE, Mich. — Amikor felvittek Budapest­re 1928-ban, 14 éves leányka voltam. Április volt, remek tavaszi nap. Legemlékezetesebb számomra, hogy édesanyám és egy nagynéném kíséretében Budának legszebb helyén, a Szt. Vincéről elneve­zett Irgalmas Nővérek kastélyszerü intézetébe mentünk. Először a gyönyörű, nagy templomba tértünk be, amely lélekemelő látványt nyújtott. Azután a fo­gadó-szobába mentünk, ahol egy halkszavu nővér hideg citromos teával kínált bennünket. Mód felett ízlett nekem, hiszen izgalmamban — hogy mit ha­tároznak felettem —, oly melegem volt, hogy jobb hűsítőt nem találhattak volna részemre. Hogy a Főnöknővel mit tárgyaltak, nem is igen figyeltem, mert tudtam, hogy szüleimtől, testvé­reimtől hosszú időre el kell szakadnom. Átvittek Pestre, a IX. kerületbe, a Gyep utca és Vendel utca sarkán levő Ranolder János intézetbe. Fáradt voltam és ágyba vezérelt egy “kedves nővér.” Azzal a gyermeki ábránddal aludtam el: mily jó lenne, ha nekem is lehetne szép sötétkék berakott szoknyám, fehér matróz-blúzzal. Nehéz napok következtek számomra. Az apáca- növendékek közé kerültem, ahol mindenki jó volt hozzám, de a lelkem semmiképpen sem tudott megnyugodni. Szülőfalumban, Endrődön csak 6 elemit végez­tem s igy különbözeti vizsga után kerültem a pol­gári iskola III. osztályába.Közepes tanuló voltam. Soha nem felejtem el Elsesser Katalint, aki szám­tanban kitűnő volt, vagy Ebner Terézt, aki majd kicsattant az egészségtől. Ők segítettek nekem “puskázni” a német dolgozatot, vagy megoldani a számomra érthetetlen algebra feladatokat. De bizony rajzolni, énekelni én tudtam legjob­ban az osztályban. így a rajzaikat én csináltam meg viszonzásul. Nagyon szerettem az énekórákat. He­tenként egyházi énekeket tanultunk, gyakoroltunk; nagy kórusunknak én is tagja voltam. Akkor tan­tárgyként Kodály-gyüjtötte népdalokat is tanul­tunk, de a zene-elmélettel nehezen barátkoztam meg. Később, mint első éves tanítóképzős, szívesen gyakoroltam a hálószobánkban levő kis harmóniu- mon. De az csak napi fél óra volt. Mire belemé­lyedtem volna, már abba kellett hagyni, mert jött a következő “kedves-jelölt” gyakorolni. Az egész zárdában minden hálószobában volt zongora, vagy harmonium. Voltunk vagy százan bennlakók, csak úgy zsongott az egész épület délutánonkint a ze­negyakorlatoktól. Keserves évek voltak ezek, mert nem éreztem hivatást arra, hogy “kedves nővér” legyek. De ki kérdezte tőlem, hogy egyáltalán mit akarok? Szüleim szegény emberek voltak, öten voltunk testvérek, a legkisebb 2 éves. Nehéz idők jöttek, valamit tenni kellett, hogy enyhüljön a család helyzete. Nevelőapám húga “irgalmas nővér” volt, ő egyengette részemre az utat oda, ahová kerül­tem és “kedves nővér” Róza nevelőnk irgalmába. Ő igen szigorú rendet tartott köztünk, apácajelöl­tek között. De sok emlék rohan meg olykor-olykor ottani életemből! 1932 tavaszán, egy magánbeszélgetés során meg­mondtam Róza nővérnek, hogy nem akarok apáca lenni. Sok kérdezgetés után nem azt mondta: “ha nem akar nővér lenni, azért a tanitóképzőt elvé­gezheti iskolánkban, mint hadiárva és szegénysor - su leány; ennyit megteszünk, hogy boldoguljon az életben.” Ó, nem! Csak annyit mondott, hogy vizsgázzak le a tanítóképző II. osztályából, aztán hagyjam el az intézetet. Pedig én “felszabadult lélekkel” bol­dogan és szivvel-lélekkel tanultam volna. Minden bizonnyal jó tanítónő lett volna belőlem. így mint 18 éves, “jólnevelt” leány, roppant nehézségekkel kellett megküzdenem, hogy becsületesen fenntart­sam magam. Soha nem bocsátottam meg az “irgalmas” nő­vérnek, hogy csak azon a címen adtak segítséget egy sokgyermekes szülőnek, hogy “kedves nővér” lesz a lányuk. Szid! Veszélyes vizeken BOOOKLYN, N. Y. — Az iskolák decentralizá­ciós kísérleteivel kapcsolatban előbb csak lappang­va, később egyre nyersebben és brutálisabban lob­bantak fel a fajgyűlölet és az ezzel járó anti­szemitizmus lángjai. A véletlen, hogy a Tanítók Szakszervezetének elnöke a zsidó felekezet tagja és nem mint zsidó, hanem mint szakszervezeti funkcionárius állott szemközt a decentralizált is­kolaszékkel, nem ok arra, hogy a feketék akármi­ilyen kis töredéke, vagy rétege, antiszemita meg­nyilvánulásokat tanúsítson. Mert tagadhatatlan^ hogy voltak és vannak ilyen megnyilvánulások! A WBAI-FM rádió-leadása továbbította Leslie Camp­bell, az Ocean Hill—Brownsville iskolakerület egyik tanítója által elmondott antiszemita költe­ményt és hozzá kellett tenni, hogy a néger hallgató ság egy része helyeselte és egyetértett vele. Már most felmerül a kérdés, hogyan lehet ha­tásos polgárjogi harcot folytatni a bigottság, a faj­gyűlölet kinövéseivel szemben, ha a jogokért har­coló tömeg megtűri, hogy soraiban fekete szin alatt olyanok húzódjanak meg, akik ellen a harcot folytatják. És ennek a harcnak már eddig is meny­nyi sok áldozata volt! Az áldozatok megoszlása nem szin és felekezet alapján történt. A veszély másik oldala a zsidó tömegek érzé­keny, talán túlzott reakciója ezekkel a megnyilvá­nulásokkal szemben. Az érzékenység és félelem érthető, hiszen a véres sötét hitlerizmus árnyéka még mindig itt lebeg, de egyetérteni a reakcióval és megtagadni saját múltjukat, felcsapni a néger- gyűlölők táborába, az már nemcsak nevetséges, de tragikus. Micsoda kegyetlen paródia az egész. Mintha ör­dögi kezek tervezték volna! A színpad előterében az emberi jogokért harcoló fekete tömegek harc­ban állnak egy másik kisebbséggel, amely saját bőrén tanulta meg fés milyen keserű lecke aránk hogy mit jelent jogfosztottnak lenni. Hátul pedig ördögi vigyorral ülnek Hitler követői, akik egy­TORONTO, Ont. — Olvastam egy torontói angol újságban feb. 8-án, hogy a Canadian Press tudó­sítóját, Peter Buckley-t kiutasították Moszkvából, mert becsmérlő módon beszélt az ottani iskola- rendszerről egy ott látogató kanadai tanitó-igazga- tó csoportnak. Sok lenne leírni ennek a hosszú cikknek minden gúnyolódását, csak néhányat emlí­tek meg. Például azt Írja, hogy a szovjet iskolákat rosszul építették, felszerelésük hiányos. A tanuló­kat még a középiskolákban sem nevelik önálló gondolkodásra, hanem csak elismétlik, amit a ta­nító mond. Szerinte legalább 25 évvel maradtak el az amerikai tanítási módszertől, stb. Ugyanebben az újságban láttam egy rövidebb cikket, amely a feb. 7-én Torontóban tartott felső- iskolai tanítók értekezletéről számolt be, melyen 2,500-an vettek részt. John A. Young iskolaigaz­gató jelentette, hogy többek között a kanadai isko­lák másodrendüek, mert hiányosan vannak felsze­relve és nincs elég tanító. Oktatásra a kanadai állam jövedelemnek csak 7 és fél százalékát költik. Azt mondta, a kanadaiak többet költenek dohány­ra, alkoholra, mint az iskolákra. Eszembe jutott, hogy a cári Oroszországban 1H százalékot költöttek iskolákra, a szovjet kormány pedig erre 25 százalékot költ. Egy kanadai farmer Soltra rendőr Emlékszem rá, 1919 őszén, amikor Magyaror­szágban gyilkoltak és kinoztak a tiszti és altiszti különítmények, a Teréz-köruton — valószinüleg az ott tanyázó Britanniás tisztek (ez volt a szállo­dájuk neve) egy utcai csetepatéban lelőtték Soltra rendőrt. A kurzus-sajtó rögtön kitalálta, hogy csak a zsidók ölhették meg és attól kezdve heteken át a szegény rendőrt siratták és állítólag gyilkosait átkozták, amig vagy semmit sem szóltak az ezer­nyi ártatlan halálra kínzásáról, vagy éppen ünne­pelték ezt. Mi változott 50 év után? Ezernyi ezre­ket bombáznak, napalmoznak, gázositanak, kiéhez­tetnek, megcsonkítanak Vietnamban, Biafrában, Indonéziában, Loaszban, Dél-Afrikában, Guatema­lában, Brazíliában, Szudánban, ártatlanul bebör­tönöznek és kínoznak Spanyolországban, Görög­országban, Mexikóban — de az újságok csak Pa­ladiót, a megégett cseh diákot siratják. Nem ja­vult a vüág 50 év óta. S. M.( Detroit, Mich. Teljes csőd és fejellenség LONG ISLAND CITY, N. Y. — A feb. 20-i Ma­gyar Szóban olvastam a “Teljes csőd és fejetlen­ség” cimü cikket. Ebben önök a vezetőséget okol­ják. Az igazság az, hogy aki nagyon szeretett volna résztvenni a hóeltakaritásban, az sem volt képes. Odament, ahol felveszik az embereket, persze ez nem olyan egyszerű dolog. Regisztrálni kell, fény­kép kell, nem is egy, hanem kettő. Amikor ez meg volt, akkor azt mondták, MA nem is kell több ember. Ez február 11-én volt, kedden, amikor az utcákon hasig érő hó volt. Felvettek vagy 6 em­bert reggel 6.30-kor. önök azt is megemlítették, hogy a köztisztasági hivatal munkásai kivétel nélkül a hó eltakarításán dolgoztak. Senki sem látott egyet sem. Hogy hol voltak, azt se tudta senki. Több mint valószínű, hogy a Városháza kiutalt nagyobb összeget erre a rendkívüli alkalomra, de mint ahogy mindenütt van, ezek is igy csinálnak külön pénzt. Elég baj. hogy ilyen esetben sem néznek a szegény idősebb beteg emberekre. Ezeket mint a társadalom ellen­ségeit kezelik. Csak a pénz számit. Az ilyenek sem­milyen lelkifurdalást nem éreznek. Nagyon szép volt az Önök cikke. De nem árt tudni, hogy aki akart segíteni, azt sem engedték. Steve Balogh MimnWUVWUVVMIlWWMMUUVVtniUMMMVMAMMI Párizs. — Az arany piaci ára ounceonként 43 dollárra emelkedett. A “hivatalos” ár 35 dollár. Újabb pénzügyi válság kitörésétől tartanak. H. ROTH & SON IMPORTERS EiiÄS? Az összes régi és teljesen uj magyar hangle- jelent meg) dupla kötetben ...................... $5 50 wwzek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma- Venész-féle budapesti szakácskönyv .......... $3 00 gyár népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik AMERIKAI NYELVMESTER ........ $2.50 száma: 1001 AB Ár: $3.95 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár .... $5.00 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár .. $12.50 • “MAGYAR” IMPORTALT SZALÁMI • Uj magyar-angol és angol-magyar zseb ­Hunyadi János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- szótár (kötetenként) ................................. $2.50 méz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, darál- Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag 85c va, szitálva. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula . . , . , , darílva. Italizesitők. Likőrös csokoládék. Lek- Glóbus gyártmányú barack meggy fold. eper, váruk és hecsedli, stb. Liptói túró (juhturó) - malna eS fekete szeder-jam-ek: Globus fele ™a 7 Rudas vanília. - Hímzett női blúzok és szegedi na “ me^zorp’ ^amade és savanyított PAPUCSOK jutányos áron. - A legújabb sza- papnka' ~ Budapestl ma^ar llbamaJ- kácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben Telefon: REgent 4-1110 Kérje ingyenes árjegyzékünket! J5____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents