Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-10 / 10. szám
Thursday, March 6, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Az első világjáró magyar színtársulat 1847-ben Havy Mihály és Szabó József szervezték meg a magyar művészek első külföldi útját. Az együttes azért alakult, hogy “messze, idegenben megismertesse a magyar lélekből fakadó bűvös-bájos népdalokat és a tüzes szilajságukban is kecses magyar táncokat.” Nagy sikerrel szerepeltek Bécsben, majd Németország, Hollandia és Skandinávia volt a turné útiránya. Onnan sok pénzzel megrakottan, szerencsésen hazatértek. A siker és főleg a könnyű pénzszerzés újabb útra ösztönözte Havy Mihályt. A szerződés ezúttal Párizsba szólitotta őket. Első párizsi fellépésük hatalmas sikerrel járt, de váratlanul közbeszólt az 1848-as februári forradalom. Éjjel mindenki a párizsi utcákon volt. Az emberek felszabadult boldogsággal ölelgették egymást, amikor váratlanul dobpergés hagzott fel és a király katonái minden oldalról előnyomultak, meglepve a párizsi forradalom büszke népét A tömegbe a világjáró magyar daltársulat egyik legnépszerűbb tagja, Fitos Sándor is belekerült. Fitos táncos volt, szerte a nagyvilágban mindenütt lelkesen ünnepelték. Táncát a párizsiak “tün- dérinek” mondották. A nevezetes éjjelen eldördült a királyi katonák első lövése. Erre aztán válaszképpen mintegy százezer francia polgár ajkáról hangzott el az “ellene”! kiáltás. A forradalmi sokaság felbőszültén rohant a katonák soraira. Fitos ekkor villámgyorsan a katonaság előtt termett. Mikor látta, hogy egy tüzértiszt a forradalmárokra készül lövetni, az égő ágyú torka elé vetette magát és igy kiáltott : — Szerencsétlen, megállj! Ne gyilkold le testvéreidet! Hirtelen csönd támadt a felzaklatott emberek soraiban és a következő percben a párizsi nép felhasználta a tűzszünetet. Elfoglalta az üteget és lefegyverezte a katonákat. Fitos Sándort a francia forradalmárok vállukra kapták és ujjongva, éljenezve járták vele végig a boulevardokat, mintegy ezzel is hangsúlyozva, hogy ezernyi becsületes francia munkás életét mentette meg a magyar táncművész. A párizsi forradalom következtében a magyar társulat kénytelen volt elindulni és sok izgalom, nélkülözés között jutottak el Svájcba, ahol “aranyeső hullott az ölükbe.” Mire hazatértek, magyar földön is feltámadt a tenger, elindult a forradalom vihara. Udvarhelyi, Havy, Szabó és Ilódv honvédnek csapott fel. Fitos Sándor pedig váratlanul megbetegedett és 1849 augusztusában tüdőbajban meghalt. (Révész Tibor (Zenei anekdoták) “Fütty és taps” cimü könyvéből.) KRUMPLI Ne haragudjanak a köznyelvi cimért, de ezt a táplálékom ma is jelentős részét képező gumós növényt sohasem tudtam burgonyának nevezni. Ma is szeretem a krumplilevest, a paprikás krumplit, a sültkrumplit és a krumplinudlit, a sülthushoz pedig (bocsánatot kérek előre Lőrincze tanár ur!) krumpligamérungot eszem. Mindezen ételeket burgonyából utálom! Gyermekkoromban három fajtáját ismertem meg a krumplinak: az Ellát, Giilbabát és a leg- jobbizü Rózsát. Lehet, hogy már akkor is volt több fajtája, de én ezekről nem hallottam. Sok-' szór került belőle asztalunkra, sőt a negyvenes években több is, mint kellett volna. De talán éppen azért szerettem meg ennyire, mert akkor is volt belőle, amikor a többi ennivalóból bizony nem sok akadt. 1946 táján arról értesültem, hogy kedvelt ételemet súlyos orvtámadás érte az Egyesült Államok részéről a kolorádóbogár által, s ez az ostrom sajnos, még ma is tart. Megindult a védekezés különböző vegyszerek hadbavonulásával, nem is eredménytelenül. Sőt, megindult a krumpli különböző ellenállóbb, jobbantermő fajtáinak kikísérletezése is — mint hallom, szintén eredményesen. Csakhogy ettől kezdve valami mellékiz kezdett belopózni a krumpliba, s ma már csukott szemmel nem is tudnám megmondani, hogy mit is eszem tulajdonképpen a krumpli helyett. Persze, nincs az megírva seholsem, hogy a krumplinak krump- liizünek kell lenni! Pesten a víznek régen nincs vizize, mégis mindenki megissza! Meg lehet mindkettőt szokni, csupán egy kis önfegyelem kell hozzá. A szombati bevásárlások nős korom óta engem terhelnek, s büszkén vallhatom, hogy ilyenkor csak az állami kereskedelem forgalmát gyarapítóm becsületesen megkeresett forintjaimmaLSőt, most a mechanizmusban is hűséges maradtam, amikor lassan több lesz a maszek eladó, mint a vásárló. Legutóbb azonban az állami zöldségboltom “leltár miatt zárva” volt, igy kénytelen voltam Szto- janovics Jordán zöldségesmaszeknél vásárolni. Háromfajta krumpli volt kirakva: Rózsa, Ella és Gülbaba, régi gyermekkori ismerőseim. Üsse kő! Ha lúd, legyen kövér: kérek három kiló Rózsát! Hogy mennyit fizettem, le sem merem imi, de higgyék el, megérte! A vasárnapi krumpligamá- rungnak — ha hiszik, ha nem — krumpliize volt!!! Én nem tudom, hol tartogatta ez a Jordán 25 évig a Rózsakrumplit, de ez az volt! A feleségem nem hitt a szemének, a gyermekeim pedig azt kérdezték: mi ez, amit eszünk? Kérem az agronómusokat és valamennyi ezzel foglalkozó illetékest, sürgősen magyarázzák meg nekem e hihetetlennek tűnő jelenség okát. Zeke Gyula A BELVÁROS Több mint egymilliárd forintot szavaztak meg Budapest belvárosának rendezésére. Ebből az ösz- szegből teljesen átalakítják Pest e jellegzetes negyedét. A belvárosnak sajátos a helyzete. Mindössze 67,000 lakosa van, de több mint 110,000-en dolgoznak itt s naponta félmillióan keresik fel a hivatalokat és üzleteket. A program szerint először a belváros központját, a Vörösmarty-tér, Martinelli-tér, Városház utca, Petőfi Sándor utca, Apáczai Csere János utca, Március 15-e tér és ezeknek környékét újítják fel, s itt kereskedelmi városnegyedet alakítanak ki. A Váci utcában 8 méter magas hid köti majd össze az utca két oldalán épülő “Ádám” és “Éva” divatházakat. A tervezők vigyáznak arra, hogy megőrizzék a belváros régi hangulatát is, ezért a Pesti Barnabás utcában például Antik-udvart létesítenek, ahol ipar művészeti üzletek nyíltak, s régi magyar mesterségek, — gyertyaöntők, ostyaöntők, mézeskalá- csosok, ötvös mesterek — kapnak műhelyt. Uj telefonközpontot építenek a Martinéin téren s a Postapalotában mintegy 40,000 állomás befogadására alkalmas centrumot, valamint nemzetközi központot alakítanak ki. Nagy közmüvesitési munkák is indulnak a belvárosban, s fokozatosan — 1972-ig' teljes egészében — az egész V. kerületben gázfűtésre térnek át, megtiltják a levegőt szennyező széntüzelést. A Tanács körúton, a tanácsháza mai földszintes épülete helyén Nagyáruházát emelnek. A jövő évre fejezik be a 380 szobás Duna-Intercontinen- tál Szálló építését a Duna parton, s az újabb határozatok szerint mellette további két nagy szálloda épül. A fent említett munkák 1973-ig tartanak. • David Ojsztrah a budapesti Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára lett. A főiskola csaknem 100 éves fennállása óta 20 kiváló müvész- egvéniség — köztük Pablo Casals, Sibelius, Richard Strauss és Toscanini — kapta meg e kitüntető cimet. David Ojsztrah egyébként 20 évvel ezelőtt, 1948-ban ismerkedett meg személyesen is a magyar közönséggel. Azóta mindig szívesen látott, melegen ünnepelt művész-vendége Magyar- országnak. , , il • • Budapesten aláírták az 1969. évi magyar- NDK árucsereforgalmi egyezményt. A VIDÉK KULTURÁLIS ÉLETE Írja: Domán István (Folytatás) A színházak Vidéken a következő helyeken működnek színházak: Győrben, Veszprémben, Kaposvárott éa Pécsett a Dunántúlon; Kecskeméten, Szegeden éa Szolnokon a Duna-Tisza közén; Egerben, Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán a Tiszántúlon éa az ország többi részében. Mindezekben a városokban állandó jelleggel működő színtársulatok vannak. Ezekhez kapcsolódik még a Déryné színtársulat, amelynek tagjai rendszeresen járják.az ország különböző vidékeit és g legeldugottabb falvakba is ellátogatnak, hogy elvigyék hozzájuk a kultúra világosságát érdekes, szórakozást nyújtó, előadások keretében. De az említett városok társulatai is állandóan járják a környezetükbe tartozó kisebb városokat és falvakat. Mindegyikül« népes szinészgárdát foglalkoztat. így legalább kefe társulat is működik a kereteik között: egyik a központban, a színház állandó jellegű épületében tartja előadását, mig a másik “tájol” (igy neve* zik a vidéket járókat). Nagy buszok szállítják a színészeket a falvakba, ahol a művelődési házakban, vagy a mozi helyiségében rendezik meg a:$ előadásaikat. Ám nem csak az előadások száma és helyének változatossága, elterjedése a lényeges. Forradalmi szakítást jelent a múlttal minősége is. Ezt legjobban a bemutatott darabok színvonalán, irodalmi, drámai értékein mérhetjük le. Nézzük meg tehát, hogy milyen darabokat játszottak a vidéki színházak? Szinháztudományi Intézet A színházak műsorának az összeállításában nagy segítségükre van a Színházi Eseménynaptár, amelyet a Szinháztudományi Intézet Országos Színházi Propaganda szolgálata ad ki. És ha már megemlítettük a Szinháztudományi Intézetet, akkor feltétlen kell szólni róla néhány szót. Talán sehol a világon nem hoztak létre még egy ilyen intézetet, amelynek céljai közé tartozik a színházak múltjának, történetének megörökítése, feltárása. De nem hanyagolja el a jelent sem, ismerteti a bemutatásra kerülő darabokat, kritikai szemmel figyeli művészi színvonalukat. Érdekes, amerikai vonatkozását is megemlítem. Még a New York Times-ban olvastam róla, amikor ott éltem New Yorkban. A nagy világlap Európában utazgató színikritikusa is felfigyelt rá éa meglátogatta a régi Buda egyik forgalmas utján, a Krisztina kőrúton helyet kapott intézetet, A cikk valamikor 62-ben jelenhetett meg az akkor még egészen uj vállalkozásról. A tudósitó megnézte a hatalmas anyagot, amelyet összegyűjtöttek, és interjút közölt vezetőjéről, Hont Ferencről. Elismeréssel irt az igazgató hatalmas tárgyi tudásáról, széleskörű ismeretéről. Bámulatba ejtette ,hogy még az Újvilágban bemutatott dara? bokát, előadásokat is mennyire figyelemmel kisérte és ismeri. A régi épület első emeletén elhelyezkedő intézetet a közelmúltban végre magam is felkereshettem. Élvezettel néztem folyosóján a régi színházt plakátokat, színészi arcképeket. Ismét amerikai vonatkozása miatt említem meg, hogy itt láttam Beregi Oszkárnak, a Californiában nemrég elhunyt nagy művésznek hatalmas, csaknem élet- nagyságú festményét, ha jól emlékszem Hamlet jelmezben. Jóleső érzés volt arra gondolni, hogyha ott, Los Angelesben, a rohanó élet embert éa emlékeket tipró lázában már elfelejtették is azt, akinek tehetsége méltó lett volna a megörökités- re, itt szülőhazájában gondolnak rá. . . — Folytatjuk — • “Politische Dichtung in Österreich 1830-48’”. — Német nyelven ezzel a címmel jelenteti meg dr. Mádl Antalnak, a budapesti Tudomány-egyetem professzorának müvét a Magyar Tudományos Akadémia kiadója. A mű az osztrák irodalom nagy korszakának politikai költészetét marxista szemlélettel elemzi. i
