Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-10 / 10. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 6, 1969. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Továbbadja a naptárt és a lapot is KANADA. — A naptárt megkaptam, a tartalma gyönyörű, már el is olvastam és továbbadtam, hogy mások is élvezzék, mert sok tanulság van benne. Most pedig itt küldöm a lapra egy éves megújításomat, mint már megígértem, mert meg­szerettem a lap szellemét. Azt is továbbadom, ami­kor már minden betűjét kiolvastam. Remélem, hogy ha jó mag rossz földbe kerül, jó gyümölcsöt hoz. Akik mostanában jöttek, azokat kormányunk a keblére ölelte, de nem minket, akik a Horthy- rendszér elől menekültünk. Nagyon sok nélkülö­zést szenvedtünk át, kivált a ’30-as években. De ezek nem akarják azt elhinni, azt hiszik, hogy mi nem mondjuk meg az igazat. N. Cseh Nyílt levél Aragonhoz Csehszlovákiáról Anca Vrborska, kiváló amerikai írónő és költő, nyílt levelet intézett a hires francia költőhöz, Ara­gonhoz, az 1968 szept 2-i “Les Lettres Francaise” c. lapban (melynek Aragon a szerkesztője) megje­lent és a Szovjetuniót kritizáló cikkel kapcsolat­ban. A levél kivonatosan igy szól: Mint csehszlovákiai születésű, aki Masaryk és Benes uralma alatt is éltem, úgy érzem, hogy ön helytelen álláspontot foglalt el a szocialista orszá­gokkal, a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Ma­gyarországgal, Bulgáriával és a Német Demokrati­kus Köztársasággal szemben, melyek szükséges segítséget nyújtottak a szocializmus megmentésére szülőhazámban. Én nagyon jól ismerem Csehszlovákiát, értem ez alatt a népet, az egyszerű munkásokat, földműve­seket, intellektueleket, akik őszintén beszélnek ve­lem. Elsősorban ismertetni kívánom Önnel a régi időket, amit Ön kapitalista demokráciának nevez. Jól emlékszem a nagyfokú munkanélküliségre, in­flációra, amikor sokan kivándoroltak Németország­ba, Franciaországba és ha megkaphatták a beuta­zási engedélyt, Amerikába. Az ipari munkások, földművesek olyan alacsony bérért dolgoztak, amiből képtelenek voltak megél­ni. Azokban az években (1924—37) még az értel­miségiek is csak 1500 koronát kerestek havonta, ami már jó fizetésnek számított. Keresetükből a munkások legfeljebb ágyat bérelhettek, ami havi 500 koronába került. Tudom, mert anyám, mint más munkásasszonyok, kénytelen volt egy ágyat bérbe adni, hogy kiegészítse bevételét. A föld­művesek tíz koronát kerestek naponta, egy kiló kenyér ára 3—5 korona volt; tejre, tojásra, hús­ra nem igen telt és a család főleg krumplin, tész­tán élt. Egy pár cipő 150 koronába került. Volt ugyan szólásszabadság, de kommunista szó­nok részére rendőrbot és börtön várt, valamint a fekete lista az alkalmaztatásnál. Én magam hallottam, amikor egy özvegyasszony hat gyermekkel segítségért folyamodott és a bíró azt mondta neki, hogy vegye a kosarát és menjen koldulni. Nem voltak öreg-otthonok a nép részére, csak azoknak, akik jól meg tudták fizetni. Úgy Masaryk, mint Benes idején a társadalombiztosítás szép volt papíron, de nem a gyakorlatban. így fes­tett az úgynevezett demokrácia abban az időben. Legutóbbi látogatásom idején (1968 nyarán) meglepetten láttam a modernül berendezett laká­sokat, fürdőszobával, televízióval, rádióval, mosó­géppel, központi vízvezetékkel, sok-sok automo­bilt, stb. Nem láttam koldust az utcákon és cso­dálkoztam, hogyan tudták mindezt megcsinálni alig 20 évi szocialista uralom alatt, ön, M. Aragon, nehezen érti meg, miért vannak még, akik ellen­zik az oroszokat, és a marxizmust-leninizmust ál­talában? Gondolt-e arra, hogy még mindig vannak reakciós erők Csehszlovákiában, akik a szovjet se­gítséggel felépített gyárakat, óriási ipartelepeket, stb. valamilyen kifogással szeretnék ismét privát kezekben látni? Ugyanez áll a sikeres termelőszö­vetkezetekre, hotelekre, stb. Akárcsak más országok, Csehszlovákia sem ön­ellátó, szüksége van sokféle nyersanyagra, amit a Szovjetuniótól kap cserébe ipari termékeiért. Ha elszakadna az ország a szocialista tábortól, a nyugati kapitalista országokhoz kellene fordulnia kölcsönökért, nyersanyagért, valamint piacokért is. Amint tudjuk, az ilyen gazdasági és pénzügyi behatolást mindig politikai behatolás követi. Nem hrnném, hogy volna olyan szocialista, kommunista, vagy demokrata, aki szívesen látná a Kis-Entente felelevenítését, melyet Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország dominálna és melyet a szo­cialista országok ellen lehetne felhasználni. Vajon az irók, az intellektuelek elfelejtették már, hogy olyan úgynevezett demokratikus orszá­gok, mint a mai Nyugat-Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország, voltak azok, amelyek átnyújtották Csehszlovákiát a náciknak? Vagy hogy a szovjet hadsereg szabadította fel Csehszlo­vákiát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát a fa­siszta uralom alól? A szovjet győzelme nélkül ma nem volna Csehszlovákia, vagy csehszlovákok. Ön­nek el kellene mennie Csehszlovákiába, hogy sze­mélyesen lássa a szocializmus eredményét. Biztos vagyok benne, hogy a félrevezetett, rosszul infor­mált intellektuelek hamarosan meglátják a ténye­ket. Az “American Dialog” 1968—69-es számából át­dolgozta: Schubert József, Elsinore. Cal A zsebben hordott boldogság HOLLYWOOD, Fia. — Általános az a felfogás, hogy akinek sok pénze van, az boldog, akinek még több pénze van, az nagyon boldog. Ha a nagy bol­dogsághoz szükséges pénzből már annyi van, hogy több már nem fér a zsebbe — amit pedig nem vi­het magával, aki meghal — az ember mégis tovább törtet a határtalan meggazdagodás felé. Ha valakinek ez sikerül, azt mondjuk, szerencsés vagy Isten áldása érte. S mert ezt a szerencsét mindenkinek joga van megpróbálni, hát milliók megpróbálják, tekintet nélkül a pénz eredetére. A pénz nem válogatós, megszerzésénél az erkölcs­nek nincs szerepe. A legnépszerütlenebb pénzszerzési módszer a csalás, a lopás és az utonállás. Utána jönnek a ki- sebb-nagyobb törvénytelenségek, köztük a jogos munkabér megtagadása. Mi történik a szerencsések közül a legszerencsé­sebbekkel? Ezek gazdagságtik révén nagy tekin­télyre tesznek szert és bűnös érdekeik megvédé­sére egymással szövetkeznek. Pénzüket, nagy jö­vedelmüket bankba rakják, de nem elégszenek meg ezzel, hanem a bankot is kisajátítják. Egy­szóval nem elég nekik a zacskóban levő aprópénz, hanem a zacskót is akarják. Az utonállónak is min­den kell, amikor a szegényebb embert megtámad­ja. Ezek az úgynevezett legszerencsésebbek. A kevésbé szerencsések a rosszabb hírnevű uzsorával foglalkoznak, az erőszakkal bekollektált házkölcsöntől, a hetenként a gettókban bekollek­tált házbértől, a szándékosan megdrágított élelmi­szerekig. Ez is bűnösen szerzett pénz. amit a nép­től lopnak el. Az üzleti világ nem ismer kegyelmet, de talán nem is tehet másként. Ha valaki nem a legszerencsésebbek közé tartozik, maga is szoron­gatott helyzetbe kerül, ha nem nyer a lóverse­nyen, vagy a kártyán. A félszerencsések közül sok­nak beteges szenvedélye a tőzsde: ha nyer boldog, ha vészit csak erőszakkal lehet visszatartani az ön- gyilkosságtól. Tény, hogy vannak emberek, akik különös pénz- szerzési tehetséggel rendelkeznek. Például sok fiú és leány már kora ifjúságában a boldogító pénz hatása alatt árulja a “pot”-ot, az iskolában vagy az utcán. Ezeknek a fiataloknak meg van a szükséges kvalifikációjuk a meggazdagodáshoz. Az a véleményem, hogy a rengeteg bajnak, ami Földünkön van, többé-kevésbé a pénz az oka. So­kan tagadják ezt, úgy vélik, hogy a pénznek semmi köze ehhez. A municiógyárosok egy ostoba hábo­rúból pénzt csinálnak, ami nekik boldogságot, má­soknak halált és nyomort jelent. A pénztől, akár a bűntől, meg kellene szabadulni az emberiségnek. A békességes és jól kiegyensúlyozott élethez a Földön nem pénzre van szükség, mert az csak bajt csinál. Józan észre van inkább szükségünk, hogy megakadályozhassuk, hogy fiataljainkat “pot”-tal, pénzszerzési vággyal megmérgezzék. Meg kell ér­tetnünk velük, hogy ez gonosz ideológia, csak há­borúra vezet, ami már rég idejét múlta. Restelnünk kell, hogy a huszadik században az emberiség még mindig a csalásnak és gyilkolásnak a hive. Csak abban reménykedhetünk, hogy a jövő tár­sadalmi rendszerének háborumentes céljai lesznek, ahol egészséges, okos, előrelátó emberek intézik majd a világ sorsát. A fiatalság nem megy majd háborúkba elpusztulni, hanem modern műhelyek­be, ahol bőven, jót és tartósat termelnek, minden szükség kielégítésére. Bízzuk reájuk, ők megtalál­ják majd ennek a módját és akkor nemcsak egye­sek lesznek szerencsések, hanem minden ember. Kocsis Lajos Minarick Kálmán emlékére HOLLYWOOD, Fia. — Minarick munkástársat személyesen nem ismertem, csak írásaiból és egy testi-lelki jóbarátja által Chicagóban, aki jelenleg Michiganben lakik. Sokat emlegette nekem Mina- rickot vagy 35 éven keresztül. Itt küldök három dollárt Minarick Kálmán emlékére az ő szeretett lapjára. A. L. Kipróbált ember volt Bebrits Lajos CALGARY, Alta. — A Bebrits Lajos munkálko­dásáról és életének történetéről kiadott könyv el­olvasása után bátran mondhatjuk, hogy egy meg- rendithetetlen meggyőződésű, kipróbált, bátor, törhetetlen vezető egyéniséget veszített el benne négy ország dolgozó emberisége. De nemcsak négy országé, hanem az egész világ munkássága is. Ké- kesdi Gyula, a könyv szerzője is sok dicséretet ér­demel roppant gondossággal összeállított munkájá­ért, brilliáns Írásáért. B. Harsányt Hogy továbbra is olvashassák a lapot... ORANGE, Cal. — Küldünk tiz dollárt a kalifor­niai kvótára. A sok eső miatt nem tudtunk a Mun­kás Otthonba elmenni a sajtóünnepélyre és igy a mi részünket itt küldjük, hogy továbbra is ol­vashassuk lapunkat. Gizi és Joseph Bischof H. ROTH & SOR IMPORTERS As összes régi és teljesen oj magyar hangle­mezek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma­gyar népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik száma: 1001 AB Ar: $3.95 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 • “MAGYAR” IMPORTÁLT SZALÁMI • Hunyadi János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- eiéz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, darál­va, szitálva. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula darilva. Italizesitők. Likőrös csokoládék. Lek­várok és hecsedli, stb. Liptói túró (juhturó) — Rudas vanília. — Hímzett női blúzok és szegedi PAPUCSOK jutányos áron. — A legújabb sza­kácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben 1577 1st Ave (82. St. sarok) New York 28, N. Y. — jelent meg) dupla kötetben ...................... $5 50 Venész-féle budapesti szakácskönyv ......... $3 00 AMERIKAI NYELVMESTER ..................... . $2.50 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár---- $5.00 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár . . $12.50 Uj magyar-angol és angol-magyar zseb­szótár (kötetenként) ............... $2.50 Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag 85c Globus gyártmányú barack, meggy, földi eper, málna és fekete szeder-jam-ek. Globus féle mál­na és meggy-szörp, csalamádé és savanyított paprika. — Budapesti magyar libamáj. Telefon: REeent 4-1110 Kérje ingyenes árjegyzékünket!

Next

/
Thumbnails
Contents