Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-19 / 25. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 19, 1969 NÖVEKSZIK A HABORUELLENES MOZGALOM A KATONÁK KÖZÖTT Egyre nagyobb aggodalmat okoz a katonaság vezetőségében a fiatal újoncok között terjedő há- boruellenes mozgalom. Washingtonban éppúgy, mint a kiképző táborokban a parancsnokoknak egyre gyakrabban gyűlik meg a baja az ellenálló katonákkal. Sokszor úgy érzik, ugyanolyan helyzetben vannak, mint az egyetemi vezetők, polgármesterek, rendőrfőnökök a zendülő fiatalsággal szemben. A Pentagon is beismeri, hogy “nem megy minden úgy a fegyelem terén, mint kellene.” A katonaságban a háboruellenes tiltakozásokat nem úgy kezelik, mint a polgári életben és legtöbbször súlyos fegyelmi eljárással néznek szembe azok, akik még szabad idejükben kimenőben is, háboruellenes agitációt fejtenek ki. Több példa van erre. Pl. a Fort Jackson-i nyolc katona és a San Francisco-i Presidio huszonhét bebörtönzött katonájának esete. De ezek csak a legkimagaslóbbak, számos más eljárás is folyamatban van. A katonaság szószólói elismerik, hogy az ellenállás büntetése még nagyobb elkeseredést és ellenállást vált ki az ujohcokból és azok is, akik beso- rozásuk idején nem foglaltak állást a vietnami háború ellen, most hangos tiltakozásnak adnak kifejezést. Az utóbbi hónapokban a hadsereg vezetői Washingtonban konferenciákat tartottak a kiképző táborok parancsnokaival, hogy előkészítsék őket a növekvő ellenállási mozgalomra. Nyomtatványokat is kiadtak, amelyben figyelmeztetnek egy szervezés alatt levő mozgalom kezdődő tüneteire. De a múlt nyár óta mégis egyre több háboruellenes_ szervezkedést lehet észlelni a fiatal katonák között. Egyelőre még csak szórványosan nyilvánul meg a háboruellenes szervezkedés, de már ez is elég ahhoz, hogy komoly gondot okozzon a katonaság “morál”-jának további fejleményére. Több helyen kávéházakat létesítettek polgári egyé nek, a katonai táborokhoz közel, ahol kedélyes társaság, zene és szórakozás mellett, komoly háboruellenes olvasnivalót is találnak a katonák és van, aki a háború okairól, ill. oktalanságáról elbeszélget velük. Nagyon népszerűek ezek a kávéházak a katonák között és a katonai vezetőség jogi szakértői azon gondolkoznak, milyen törvényes formát találjanak a betiltásukra. Három ilyen kávéháznak a vezetője Fred Garner, Harvard-ot végzett fiatalember. Egy interjúban többek között mondotta: “Az elmét átható igazság az — s ezt a katonaság is tudja —, hogy egyetlen épeszű pasas sincs Amerikában, aki félbe akarná szakítani az életét azért, hogy innen 10,000 mérföldre menjen és ott a dzsungelben megöljön valamilyen farmer fiút. És miért? Saját maguktól kellett volna ezt megkérdezni, mielőtt minket kértek, hogy ezt megtegyük.” A katonaszökevények száma is emelkedik. Már több szökevény van, mint a koreai háborúban volt és várható, hogy egyre többen szöknek meg a katonaságtól, ha csak módjuk van rá. Molioly-Nagy kiállítás Chicagóban A huszadik század egyik legnagyobb művésze, a magyar származású Moholy-Nagy László müveiből rendezett kiállítást Chicagóban a Museum of Contemporary Art. E sokoldalú művész, aki 1946- ben, 51 éves korában halt meg, hírneves festőművész, fényképész és filmes volt, azonkívül úgy Európában, mint Amerikában a legbefolyásosabb művészeti oktató. Müveinek kiállítása abban az épü letben van, amelyben 1938-ban saját festő- és rajziskoláját megalapította s amelyben haláláig lakása is volt. Moholy-Nagy Magyarországon született és a budapesti Tudomány Egyetemen ügyvédi diplomát szerzett. Az első világháború alatt az osztrák-magyar hadseregben szolgált és súlyosan megsebeA NATO (Észak-Atlanti Paktum) a hidegháború terméke. Az 1950-es években Churchill és Truman meggyőzte az Atlanti-óceánmenti országokat, valamint Olaszországot, Törökországot és Görögországot a szövetség megszervezésére a szocialista országok ellen. Ez a “szövetség” kezdettől fogva mesterségesen összetákolt szervezet volt, amelyet csupán az amerikai imperialisták állandó ösztökélésével és hatalmas katonai segítségével tartottak életben. A NATO születésétől fogva állandó válságban volt. A tagállamok között lévő ellentétek, a világpiacért folytatott állandó küzdelem egymással szembe helyezi a “szövetségeseket.” Pár évvel ezelőtt háborús helyzet volt Törökország és Görögország között. Később Anglia mindent elkövetett, hogy csatlakozzon a Közös Piac gazdasági egységéhez, de Franciaország magatartása lehetetlenné tette a terv kivitelezését. Az “egység” újabb bizonyítékát észleltük a NATO nemrég tartott brüsszeli értekezletén, ahol Leo A. J. Cadieux, Kanada hadügyminisztere kijelentette: “Kanada visszavonja csapatait Európából. Ez az elhatározásunk megmásíthatatlan.” Kanada e határozata villámcsapásként hatott a NATO hadügyminiszterekre. Nemcsak azért, mert visszavonja 10,000 főnyi csapatát, hanem főleg azért, mert a kanadai példa követésre találhat és azok az országok, amelyek amugyis csak vonakodva egyeztek bele, hogy nagyobb gazdasági terhet vállaljanak magukra a NATO fegyverkezési versenyének fokozására, látva az ottawai kezdeményezést, visszaléphetnek. Még az Egyesült Államokban is növekszik a lakosság körében az a követelés, hogy vonjuk visz- sza csapatainkat, vagy legalább is csökkentsük létszámukat Európában, főleg a Német Szövetségi Köztársaság területén. Mansfield szenátor, a demokrata szenátorok. többségi vezetője, javaslatot terjesztett be, melyben a nép e követelését óhajtja teljesíteni. sült. Hosszú lábadozása alatt kezdett művészettel foglalkozni, ami később egész életét betöltötte. A legmodernebb művészeti elméleteket dolgozta ki s mint kiváló teoretikus és alkotó művész a korszakalkotó weimari Bauhaus fakultásának lett tagja. Később, a nácik hatalomra jutásával Németországból kénytelen volt külföldre vándorolni. Először Németalföldön, majd Angliában dolgozott, azután Chicagóba ment, ahol iskolát alapított. A festményekből, grafikákból, rajzokból, szobrokból és más művészi munkákból álló kiállítás julius 13-ig marad ezen a helyen. Azután Kaliforniában és Seattleben mutatják be és jövő év februárjában a newyorki Guggenheim Múzeumban. Mindezek a tények bizonyítják, hogy a NATO szövetség időről időre felszínre veti a belső ellentéteket, viszályokat, széthúzásokat; a kapitalista országok ezen “egysége” visszatükrözi a tagállamok közt egyre jobban kiélesedő ellentéteket. Titokban tartják Az ország egyik legnagyobb hírnévnek örvendő gyógyszergyára, az Upjohn Vállalat 1958-ban piacra bocsátotta “PANALBA” néven antibiotikus gyógyszerét. Ezt a gyógyszert két különböző — tetracycline és novobiocin — gyógyszerből állítják elő. Az Országos Tudomány Egyetem Kutató Intézete jelentette az Élelmezési és Gyógyszer Adminisztráció Hivatalának (Food and Drug Administration), hogy a “Panalba” gyógyszer nem hatásosabb, mint a két gyógyszer bármelyike — és ezért javasolja a gyógyszereladás betiltását. A javaslatot azért tette a Kutató Intézet, mert bizonyos esetekben vagy az egyik, vagy a másik gyógyszernek rossz mellékhatása van. Az Élelmezési és Gyógyszer Hivatal a Kutató Intézet tanácsára elrendelte a “Panalba” gyógyszer eladásának beszüntetését. Azóta több mint egy év telt el és a gyógyszer még ma is kapható. Hogy mennyien használják a gyógyszert, arra legyen bizonyíték az, hogy évente 20 millió dollár ömlik a vállalat kasszájába. Az Upjohn vállalat képviselői ismételten kérvényezik a bíróságot, hogy függessze fel az Élelmezési és Gyógyszer Adminisztráció utasítását, mig további vizsgálat több fényt dérit a kérdésre. Az ország gyógyszergyárosai 47 különböző “ösz- szetett” gyógyszert gyártanak és hoznak foi’ga- lomba. A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáért! Nyomor a napsugár városában MIAMI BEACH, Fia. — A gazdagok itteni üdülőhelyén a luxusszállodák és fényűző villák között egyre .több a nyomorban élő, magányos öreg, akiknek alig van meg a napi ennivalójuk. Miamiban van az öregkoruak legnagyobb százaléka. (Az átlag életkor Miami Beachen 59 év.) Az öreg lakosok közül nagyon sokan éheznek és számtalannak nincs rendes hajléka sem. Mrs. Revy Wikler, a Dade County Senior Aides alkalmaztatási program vezetője mondotta, hogy vannak öregek, akik a szemétből szednek ki ételmaradékokat, hogy legyen betevő falatjuk. “Ezek a szerencsétlenek... az európai bevándorlás csúcspontján jöttek az Egyesült Államokba s miután egész életükben dolgoztak, Miami Beachre költöztek, hogy az északi telek szigora elől megmeneküljenek. Egy ideig elég volt a jövedelmük, de ez egyforma maradt, mig az árak emelkedtek. Most már sehogysem tudnak kijönni belőle.” Egyes jómódú lakosok élelmiszert gyűjtenek és kiosztják a szegény öregek között. De ez az alamizsna az öregek rendkívül tragikus problémáját nem oldja meg. Dermer polgármester az öregek problémáit igy ecsetelte: “Miami Beach szegényei azok a mamák és papák, akik ide jöttek, hogy öreg korukban a napsugár városában élhessenek. Ma már kis nyugdijukból nem tudnak megélni. A háztulajdonosok felemelték a házbérüket és ki akarják őket lakoltatni, hogy a tengerparton magas, luxusszállodákat építsenek a régi házak helyébe.” Tehetetlenségükben az öregek Amerika szegényeinek legkiszolgáltatottabb rétegét képezik. Ami javadalmazást a törvényhozók nekik megszavaznak, azt szűk marokkal és csak későn adják. A szakszervezeteknek erélyesebben kell küzdeni az öregek érdekeiért, amivel végeredményben saját érdeküket is védik. A szervezetlenek megszervezésével együtt szervezzék meg az öregeket is! Washington, D. C. — Hidegen fogadták a képviselők Nixon elnök kérését 2.6 milliárd dollár előirányzására a külföldi segítségre. Egyre több képviselő van azon véleményen, hogy elsőbbséget kell adnia a magyvárosok problémáinak megoldására. Előtérbe került ez a hangulat különösen azóta, amióta Nixon elnök megtámadta azokat, akik kérdőre merték vonni a nagy katonai költekezést. ■■■■■■■■■■■■HBHMMBHH A/WGRÍKAI Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- /s^pli?55$x.84 ba egy evre 12 dollar, felevre $6..)0 NATO: EGYSÉG, VAGY SZÉTHÚZÁS JELKÉPE?
