Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-15 / 20. szám

Thursday, May 15, 1969. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Mt TökTtMK ** Óh Az Ab an időszerű vámtájékoztató Május 15-én megkezdődött az idegenforgalmi szezon Magyarországon. Értesüléseink alapján tá­jékoztatásul közöljük a legfontosabb tudnivalókat a vámszabályokról. Magyarországra vámmentesen hozhatja be az utas minden személyes holmiját, s ezenkivül bi­zonyos mennyiségű élelmiszert, italt és cigaret­tát. Nem kell vámot fizetni például 250 darab ci­garetta, 2 liter bor és 1 liter égetett szeszesital után. Négyezer forint magyarországi forgalmi érté­kig ugyancsak vámmentesen hozhatja magával az utas a rokonainak, barátainak szánt .ajándéktár­gyakat. További négyezer forint érték után már vámot kell fizetnie. Az az áru viszont, amely a megengedett mennyiséget már meghaladja, nem vámkezelhető; az ilyen árut az utas az ország el­hagyásakor — visszaviheti magával vagy pedig felajánlhatja — térítés mellett — az arra illeté­kes magyar szakvállalatnak. Illetékes helyen hangoztatták: ajánlatos az or­szágba behozott értékesebb személyes holmikról belépésnél igazolást kérni a vámhivataltól, igy a kiutazáskor nem okozhat problémát például ér­tékesebb fényképezőgép, aranytárgy, magnetofon stb. kivitele. A vámmentes, illetve vám alá eső árukról az utas az országba lépésekor nyilatkoza­tot tölt ki. Helyes, ha még a kitöltés előtt tájé­kozódik az utastarifa feltételeiről s amennyiben valamit nem ért, a vámtisztviselők a helyszínen szívesen felvilágosítást adnak. Az idén kiadott uj rendelkezés szerint elkoboz­zák annak a gépkocsiját, aki azt arra a célra ala­kítja át, hogy titkos vám alá eső árut csempésszen be az országba, illetve ki az országból. A rendelkezés abból az elvből indul ki, hogy ha valaki autóval utazik, s ugyanakkor vám alá eső holmit is csempész, megbüntetendő ugyan, de gépkocsiját elkobozni nem lehet. Ha viszont a gépkocsit külön e célra alakítja át, akkor az autót már nyilvánvalóan nem eredeti rendeltetése sze­rint használja az utas; csempészni, visszaélni akar vele. Az országba bármely valuta — készpénzben, csekkben, utazási csekkben, utalványon — behoz­ható, de szigorúan tilos 200 forintnál nagyobb összegű forint behozatala. A rokonlátogató vagy turista az ország elha­gyásakor a Magyarországon vásárolt ajándék- és egyéb tárgyakat, amelyekhez nem szükséges kü­lön kiviteli engedély, minden akadály nélkül ma­gával viheti. A KONSUMTURIST üzleteiben a konvertibilis valutáért vásárolt műtárgyakról az üzlet számlát ad, s ez egyben kiviteli engedélyül is szolgál. A Magyarországon kapott — tehát nem vásá­rolt — ajándéktárgyak együttes értéke legfel­jebb ezer forint lehet. Az iparművészeti, képző­művészeti alkotások és tartós használati tárgyak egyedi értéke nem haladhatja meg az 500 forintot. Korábban kezdődik az idegenforgalmi idény Tavaly — az átutazókkal együtt — csaknem 4,5 millió külföldi kereste fel Magyarországot, s idén az előzetes turakötések, illetve piackutatások alapján a szocialista országokból érkező turisták száma várhatóan 5—7 százalékkal emelkedik, a nyugati országokból pedig körülbelül 7—9 száza­lékkal több turista érkezésével számolnak. A múlt évben csaknem egymillió magyar állampolgár lá­togatott külföldre. Az idén az előző éveknél ko­rábban, már május 15-én megkezdődött az idegen- forgalmi szezon Magyarországon. 160,000 tonna aluminium! A Magyar Alumíniumipari Tröszt értékelése szerint Magyarországon rendelkezésre álló alumi­nium mennyisége tavaly két és félszerese volt az 1962. évinek és összsúlya elérte a 160,000 tonnát. A nagymértékű növekedést jórészt az tette lehe­tővé, hogy a magyar-szovjet timföld-aluminium egyezmény alapján 1968-ban már 70,000 tonna alumínium érkezett a Szovjetunióból, amelyet ott magyar timföldből állítottak elő. Konzervipar a Himaláján - magyar receptre A Himalája hegyláncaitól övezett Kasmírból és Jammuból nemrég tért vissza az a magyar élelme­zésügyi szakemberekből álló csoport, melynek tagjai három hónapot töltöttek Indiában. Látoga­tásuk célja az volt, hogy szakmai segítséget nyújt­sanak a helyi iparnak. A magyar szakemberek javaslatokat dolgoztak ki a kasmiri és a jammui konzervipar és gyü­mölcstermesztés fejlesztésére. Kasmírban évről- évre gazdag az almatermés, de a tartósítóipar fej­letlen. A magyar szakemberek javasolták, hogy építsenek egy pektin gyárat. Ehhez tapasztala­taikat és tényleges segítségüket is felajánlották. Javasolták azt is, hogy a két indiai államban vezessék be az ipari méretű napszáritást, igy ol­csón, aszalva tartósíthatják a gyümölcsöket. A magyar szakemberek javaslatot dolgoztak ki egy uj indiai konzervgyár építésére és egy konzerv­ipari kutatóintézet alapítására is. A nemzetiségek ügye A Magyarországon élő mintegy 450,000 nemze­tiségi lakos helyzetéről, problémáiról, a jelenlegi magyar nemzetiségi politikáról tartottak tájékoz­tatót a Művelődésügyi Minisztériumban. Elmon­dották, hogy Magyarország nemzetiségi lakossága az összlakosságnak csupán 4—4,5 százaéka, túlsá­gosan feszitő nemzetiségi problémák tehát nin­csenek az országban. Azt állítani azonban, hogy a nemzetiségi probléma már a múlté, ugyancsak túlzás lenne. 220,000 német, 110,000 szlovák, 100,000 délszláv és 25,000 román nemzetiségű lakosa van jelenleg Magyarországnak. Közülük sokan tiszta magyar községekben laknak, vegyes házasságban élnek, ugyanakkor igénylik nemze­tiségi kultúrájuk ápolását, s gyermekeiket nem­zetiségi iskolába járatják. E sajátos helyzet meg­értéséhez — a többi között — tudni kell, hogy a Magyarország területén élő nemzetiségi csoportok (kevés kivételtől eltekintve) évszázadokkal ezelőtt elveszítették a közvetlen kapcsolatot anyanemze­tükkel, annak nemzeti fejlődésével. Az utóbbi év­tizedekben pedig — a felszabadulás utáni kitele­pítésekkel, annak nemzeti fejlődésével. Az utóbbi évtizedekben pedig —- a felszabadulás utáni kite­lepítésekkel, áttelepülésekkel, majd a falusi lakos­ság városba tömörülésével — megbomlott a nem­zetiségi települések zártsága. A viszonylag kis létszámú nemzetiségi csopor­tok Magyarország területén szétszórtan élnek. A nemzetiségek zöme még mindig falusi, mezőgaz­dasági foglalkozású, noha az utóbbi időben nő az iparban és a bányászatban elhelyezkedők száma. Élet- és munkakörülményeik tehát mindinkább magyar környezetbe helyeződnek át. A nem ma­gyar lakosság nemzetiségi igényei jelenleg: az egész magyarországi lakosságéval azonos politi­kai és gazdasági jogok, illetve lehetőségek, továb­bá a határon túl élő rokonaikkal való szabad kap­csolatok fenntartása, nyelvük, kultúrájuk, ha­gyományaik megőrzése, ápolása. Ehhez szeretne a jelenlegi magyar nemzetiségi politika a korábbinál komolyabb segítséget nyúj­tani. Egyre nagyobb szükség van például a nem­zetiségi iskolákban végzett diákokra, a szomszé­dos népek nyelvét jól beszélő szakemberekre. Szüle ség van rá, hogy az itt élő nemzetiségi lakosság valóban a barátság hidját jelentse a szomszédos or szágokkal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokhoz. A Magyarországon működő nemzetiségi szövet­ségek egyébként tavasszal rendezik meg kongresz- sziusaikat. Ezeken a tanácskozásokon felmérik a szövetségekben tömörülő nemzetiségi dolgozók helyét a magyar társadalmi életben és részvéte­lét az ország szocialista építésében. • Magyarország is tagja a brüsszeli váni- együttmüködési tanácsnak. A Magyar Közlöny is­mertette a vámegyüttmüködési tanács létrehozási ról szóló nemzetközi egyezményt, egyben közli, hogy Magyarország is belépett a vámegyüttmü­ködési tanácsba. Az uj magyar vámtarifa kidol­gozásánál már a vámegyüttmüködési tanács név­jegyzékét vették figyelembe. Az uj vámtari­fa bevezetése egyébként lehetővé teszi, hogy a magyar külkereskedelem is viszonozza a legna­gyobb kedvezményes vámelbánást azoknak az or­szágoknak, amelyek ezt számára nyújtják. • Nemzetközi autós találkozó Kőszegen és Szombathelyen. A Magyar Autóklub idén is meg­szervezi a hagyományos húsvéti nemzetközi autós1 találkozót Kőszegen és Szombathelyen. Az autós ügyességi versenyen kívül Szombathelyen go carfc versenyt bonvolitanak le. Ugyancsak nemzetközi ügyességi versenyt rendeznek Sárvárott és Kör­menden is. • Szegedi fűszerpaprika. — 4,600 hektáron. A világhírű szegedi fűszerpaprikát idén 4,600 hek­táron termesztik. A legnagyobb termesztő a sze­gedi Uj Élet mezőgazdasági termelőszövetkezet, amely több mint 400 hektárra szerződött. Ekkora területen a vidéken eddig még egyetlen gazdaság sem termesztett fűszerpaprikát. Egyébként a ma­gyar külkereskedelem a szegedi paprikát mintegy húsz országba exportálja. • Magyar baromfiexport-rekord. — Az elmúlt év a magyar baromfiexportban rekordot hozott. Az 1967. évi 39,000 tonna helyett 48,000 tonna baromfit értékesített a magyar külkereskedelem külföldi piacokon. Különösen jelentős volt a nyu­gati export növekedése; tízezer tonnával haladta meg az 1967. évit és elérte a 25,000 tonnát. A ja­pán piacra a múlt évben indultak meg a szállítá­sok, s az első évben máris mintegy 1,500 tonna magyar baromfit szállítottak a távolkeleti part­nernek. ÓRAMUZEUM BUDAPESTEN, A JÓKAI UTCÁBAN Mintegy negyven esztendős gyűjtő munka eredményeként több mint háromszáz óra tu­lajdonosa Magyar Ferenc, VI. Jókai utcai nyugdíjas. Gyűj­teményében a legrégibb óra az 1500-as évekből számazik. Különlegessége, hogy tojás alakú. A szenvedélyes óra- gyűjtőt gyakran felkeresik a külföldi érdeklődők, hogy megtekintsék értékes múzeu­mát. Képünkön Magyar Ferenc és gyűjteménye.

Next

/
Thumbnails
Contents