Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-08 / 19. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 8, 1969. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Törvényes zsebmetszés Olvastam a lapban a Hasznos Tudnivalók fejeim alatt, hogy ha nincs szerződés, nincs kötelezettség. Pedig dehogy is nincs, hiszen a dolgozó nép soha­sem irt alá semmiféle szerződést sem az öreg Sa­mu bácsival, sem az egyes államok kormányzójá­val, vagy a többi politikussal és mégis olyan sok­féle adót rónak ki reánk! Senki sem rendeli Samu bácsitól az adóivet és ő mégis elküldi nekünk. A szabadság nevében kezük a dolgozó nép zse­bében van (ezt lehet törvényes zsebmetszésnek is nevezni). A honatyák azt harsogják, hogy “légy ha­zafi és halj meg a szabadságért”, de ugyan kiknek van az a nagy szabadságuk? A munkásosztálynak szabad fizetnie, mert ha nem fizeti ki az adót, ak­kor vége a szabadságának, viszik a dutyiba. A tör­vényhozók egy-kettőre olyan fizetést szavaznak meg maguknak, amilyet akarnak, de hát miért ne? Hiszen ők ülnek a kásás fazék mellett. A saját fi­zetésüket több ezer dollárral emelik, de a nyugdi- jasokét csak centeket, s afelett is egy évig tár­gyalnak. A saját fizetésüket 3 nap alatt felemel­ték. • Szeretném még megjegyezni, hogy a Csirkepap­rikásról szóló c. az április 3-i lapban szerintem nem való a Tisztelt Szerkesztőség rovatba, sem a lap többi részébe. Mert a cikk nem közérdekű. Senki nem törődik azzal, hogy én mit eszem, és engem sem érdekel, hogy más mit kap a vendég­ségben. Szarka János Szeretnék olvasni híreket szülővárosunkról WINDSOR, Ont. — ígéretemhez híven küldök néhány eimet, hogy mutatványszámmal keressék fel őket. Remélem, lesz eredmény. Most pedig sze­retnék hallani a vidékemről, Hajdu-Bihar megyé­ről, milyen ott a szövetkezeti mozgalom és Debre­cent iparositják-e? Már régen nem hallottunk róla, bár vannak itt többen arról a vidékről, akik em­lítették. nekem, hogy szeretnének több hirt hallani Nagylétáról, Berettyóújfaluról, Bihar Derecskéről. Vannak-e felső iskolák ezekben á mezővárosokban? Kívánságunk nem nagy, de jól fogjuk érezni ma­gunkat, ha olvashatunk híreket a vidékünkről. E. Irinyi Szerk. megjegyzése: Átírunk magyarországi tu­dósitónknak és megkérjük, látogasson el a fentne- vezett városokba és küldjön tudósítást a Magyar Szó részére. Vigyázni a számokkal! Azt irta a Magyar Szó, hogy a Szovjetunió egy­negyeddel kevesebbet költ katonai célokra, mint az U.S. Ha ez igy volna, akkor a Szovjet nemzeti jövedelmének nagyobb százalékát költené a kato­naságra, mint az U.S., mert ez a nemzeti jövede­lem kevesebb, mint háromnegyed része az U.S.- énak. A valóság az, hogy a Szovjetunió csak egy negyed részét költi e célra annak, amit az U.S. költ, 18 milliárd (billió) rubelt, szemben 80 billió U.S. dollárral. Lehet, hogy a Szovjetunió is rejt AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 i Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellé­kelve küldök megújításra $..............-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: .................................... Állam: ..___ Zip Code:.............. más tételek alá katonai kiadásokat, mint az U.S. — de ez a viszonyt lényegesen nem változtatja meg. Matematikus Rév. Gross könyvéről NEW YORK, N. Y. — Itt küldöm a pénzt a Rév. Gross könyvért. Minden sora kitűnő és igaz, senki jobban nem Írhatta volna meg a 25 éves múltat. Hiszen magam is átéltem és nem tudnék mást hozzátenni. F. Rottmar» • NEW BRUNSWICK, N. J. — A hozzám küldött könyv (Rev. Gross könyve) annyira érdekes, hogy alig lehet abbahagyni az olvasását. Pedig én leg­először azt nézem meg a lapban, hogy kik távoztak el közülünk és utána rögtön Rev. Gross “Hétvégi Levelét” olvasom el. Mégis igy csoporba téve, még érdekesebb olvasmány. Máris bebizonyult, hogy a könyvet okos volt kiadni. Coleman Bagó • NIAGARA FALLS, Ont. — Köszönettel vettem úgy Rev. Gross, mint Kékesdi Gyula könyvét (Négy ország viharaiban). Nagy élvezettel olvastam mind­kettőt és ajánlom mindenkinek a két könyv elol­vasását. Rose Baranyi HÍREK AZ AUTÓVÁROSBÓL A Chrysler Co. Sterling Heights-i Stamping Plant-jének munkásai sztrájkolnak a veszélyes munkakörülmények ellen. Az U.S.W. Chrysler fiókjának feje, Douglas A. Frazer, visszaparan­csolta munkába a sztrájkolókat azzal az ígérettel, hogy a vezetőség orvosolni fogja a bajokat. De a munkások nem mentek vissza, mert korábbi pa­naszaikat sem hallgatták meg. A sztrájkoló munkások segítségére ment a Students for a Democratic Society diákszervezet, mert mint mondják, ők is az igazságért és a jobb életért harcolnak. Ezek az egyetemi hallgatók a fizikai munkásokkal együtt akarnak egy uj vilá­got teremteni. Milyen szép dolog ez ! • Az egyetemi hallgatók a szegény lakók házbér­emelési sztrájkjában is részt vettek s meg is nyer­ték a sztrájkot: a házbért nem emelték fel. A se­gélyen lévő anyák téli ruha követelményeit is tá­mogatták, szintén sikeresen. A SDS segítségével a leromlott bérházak lakói elérték, hogy egyezmény jött létre: a házigazda rendbehozza a lakásokat, vagy a lakók nem fizet­nek házbért és ebből javíttatják meg, amit kell. De még mást is nyertek. Jónéhány ház kezelését a háztulajdonos átadta a lakóknak. Úgy tudom, 16 ilyen házból csak kettőnek a kezelése nem járt sikerrel, a többi mind bevált. Talán ez adta az ötletet a több házzal rendelke­ző Mr. Charles C. Costa-nak, hogy valami újat próbáljon, ő maga szervezte meg lakóit, hogy ön­kéntes próbálkozással jobb lakásban és a házigaz­dával barátságosabb viszonyban éljenek. A lakókkal megegyezett, hogy ők maguk tart­ják karban a házat, a festéket és más anyagot a háziúr szolgáltatja. A lakók maguk közül választa­nak őrt a rend és tisztaság fenntartására, s ma­guk határozzák el, hogy kitegyenek-e valakit, vagy bírságot szabjanak ki rá, a szabályok meg­szegéséért. Ez az első ilyen kisérlet. Costa nem tudja, beválik-e, az is lehet, hogy az ingét is elve­szíti, de úgy gondolja, érdemes megpróbálni. Cos­ta nem tesz megkülönböztetést fehérek vagy fe­keték között. Az október 10-én megkezdett egyez­mény szerint majdnem mindenki rendszeresen megfizeti a házbért. Az egyik lakóházban könyv­tár is van és minden emeleten játszószoba a gyer­mekeknek, önkéntes felügyelővel. Nem megy min­den simán, mert nem könnyű önkéntes segítséget kapni. A háziúr a lakók szövetségével kötött formális szerződést, mely kimondja, hogy ha a sürgős, fon­tos előálló javításokat nem csináltatja meg, ak­kor a lakók jogosan visszatarthatják a házbért, sőt be is perelhetik, ha nem tartja a legjobb álla­potban az épületet. Ha a háztulajdonos házbér­emelést kér, a lakóknak jogukban áll az üzleti könyveit megvizsgálni és csak velük határozhat­ja el a házbéremelést. A lakók szövetsége havi 8 dollár bírságot szabott azokra, akik bepiszkolják a folyosókat, vagy megrongálják az épületet. Külön bankbetétje is van a lakók szövetségének és ha valamilyen oknál fogva valaki nem tud házbért fizetni, ezt a bankbetétből kifizetik s a megszo­rult helyzetben levőket is ebből segítik ki. A bank­betéthez maga Mr. Costa adta az első 100 dollárt. A kölcsönös panaszokat öttagú bizottság vizsgál­ja ki. Mr. Costa nagyon elégedett az eddigi ered­ménnyel. A lakások 95 százalékát kiadta s igy nincs gondja a sok üres lakással. Hetenkint 1,000 dollárt költ a lakások rendbehozatalára. Próbált másokat is bevonni, de senki sem akart kockáza­tot vállalni. Bár sokan bolondnak tartják, üzlet­társai rosszalják, hogy a profit nagy részét a há­zak javítására költi, Costa régi álmát kívánja megvalósítani azzal, hogy Detroit szegényeinek rendes, tiszta, egészséges lakást juttat, és meg­mutatja, hogy ezzel még hasznot is lehet csi­nálni. Az egyezmény értelmében kétszer egy évben a lakók gyermekeit saját otthonába viszi szüleikkel együtt, egész napos kirándulásra, ahol a kert­ben, mint az ő vendégei piknikeznek, a gyerme­kek pónilovon lovagolhatnak és kellemes napot tölthetnek. Lehet, hogy nagyon naiv Costa elképzelése, de úgy neki, mint lakóinak sok szerencsét kívánok e szép kisérlet sikeréhez. Rose Pavloff Szigorítják a hirdetéseket A Federal Trade Commission rendszabályt bo­csátott ki, amely korlátozza, hogy hirdetésekben és katalógusokban mikor lehet a “sale”, ill. kiáru­sítás megnevezést alkalmazni. “A nem leszállított áru cikkeket külön kell megjelölni és a sale meg­jelöléshez hozzá kell tenni, hogy nem minden hir­detett árura vonatkozik”. Jacob Beam, az Egyesült Államok uj moszkvai nagykövete a Kremlben átnyújtotta megbízóleve­lét Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. • Washington, De. C. — Nixon elnök a Kereske­delmi Kamara ülésén tartott beszédében hatásos fellépésre sürgette az egyetemek vezetőségét a lá­zongó diákok ellen. MEGJELENT Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott Írásaiból. 231 '-oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16fh Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..................................Állam:................. Zip Code:..............

Next

/
Thumbnails
Contents