Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-08 / 19. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 8, 1969. Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Törvényes zsebmetszés Olvastam a lapban a Hasznos Tudnivalók fejeim alatt, hogy ha nincs szerződés, nincs kötelezettség. Pedig dehogy is nincs, hiszen a dolgozó nép sohasem irt alá semmiféle szerződést sem az öreg Samu bácsival, sem az egyes államok kormányzójával, vagy a többi politikussal és mégis olyan sokféle adót rónak ki reánk! Senki sem rendeli Samu bácsitól az adóivet és ő mégis elküldi nekünk. A szabadság nevében kezük a dolgozó nép zsebében van (ezt lehet törvényes zsebmetszésnek is nevezni). A honatyák azt harsogják, hogy “légy hazafi és halj meg a szabadságért”, de ugyan kiknek van az a nagy szabadságuk? A munkásosztálynak szabad fizetnie, mert ha nem fizeti ki az adót, akkor vége a szabadságának, viszik a dutyiba. A törvényhozók egy-kettőre olyan fizetést szavaznak meg maguknak, amilyet akarnak, de hát miért ne? Hiszen ők ülnek a kásás fazék mellett. A saját fizetésüket több ezer dollárral emelik, de a nyugdi- jasokét csak centeket, s afelett is egy évig tárgyalnak. A saját fizetésüket 3 nap alatt felemelték. • Szeretném még megjegyezni, hogy a Csirkepaprikásról szóló c. az április 3-i lapban szerintem nem való a Tisztelt Szerkesztőség rovatba, sem a lap többi részébe. Mert a cikk nem közérdekű. Senki nem törődik azzal, hogy én mit eszem, és engem sem érdekel, hogy más mit kap a vendégségben. Szarka János Szeretnék olvasni híreket szülővárosunkról WINDSOR, Ont. — ígéretemhez híven küldök néhány eimet, hogy mutatványszámmal keressék fel őket. Remélem, lesz eredmény. Most pedig szeretnék hallani a vidékemről, Hajdu-Bihar megyéről, milyen ott a szövetkezeti mozgalom és Debrecent iparositják-e? Már régen nem hallottunk róla, bár vannak itt többen arról a vidékről, akik említették. nekem, hogy szeretnének több hirt hallani Nagylétáról, Berettyóújfaluról, Bihar Derecskéről. Vannak-e felső iskolák ezekben á mezővárosokban? Kívánságunk nem nagy, de jól fogjuk érezni magunkat, ha olvashatunk híreket a vidékünkről. E. Irinyi Szerk. megjegyzése: Átírunk magyarországi tudósitónknak és megkérjük, látogasson el a fentne- vezett városokba és küldjön tudósítást a Magyar Szó részére. Vigyázni a számokkal! Azt irta a Magyar Szó, hogy a Szovjetunió egynegyeddel kevesebbet költ katonai célokra, mint az U.S. Ha ez igy volna, akkor a Szovjet nemzeti jövedelmének nagyobb százalékát költené a katonaságra, mint az U.S., mert ez a nemzeti jövedelem kevesebb, mint háromnegyed része az U.S.- énak. A valóság az, hogy a Szovjetunió csak egy negyed részét költi e célra annak, amit az U.S. költ, 18 milliárd (billió) rubelt, szemben 80 billió U.S. dollárral. Lehet, hogy a Szovjetunió is rejt AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 i Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve küldök megújításra $..............-t. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város: .................................... Állam: ..___ Zip Code:.............. más tételek alá katonai kiadásokat, mint az U.S. — de ez a viszonyt lényegesen nem változtatja meg. Matematikus Rév. Gross könyvéről NEW YORK, N. Y. — Itt küldöm a pénzt a Rév. Gross könyvért. Minden sora kitűnő és igaz, senki jobban nem Írhatta volna meg a 25 éves múltat. Hiszen magam is átéltem és nem tudnék mást hozzátenni. F. Rottmar» • NEW BRUNSWICK, N. J. — A hozzám küldött könyv (Rev. Gross könyve) annyira érdekes, hogy alig lehet abbahagyni az olvasását. Pedig én legelőször azt nézem meg a lapban, hogy kik távoztak el közülünk és utána rögtön Rev. Gross “Hétvégi Levelét” olvasom el. Mégis igy csoporba téve, még érdekesebb olvasmány. Máris bebizonyult, hogy a könyvet okos volt kiadni. Coleman Bagó • NIAGARA FALLS, Ont. — Köszönettel vettem úgy Rev. Gross, mint Kékesdi Gyula könyvét (Négy ország viharaiban). Nagy élvezettel olvastam mindkettőt és ajánlom mindenkinek a két könyv elolvasását. Rose Baranyi HÍREK AZ AUTÓVÁROSBÓL A Chrysler Co. Sterling Heights-i Stamping Plant-jének munkásai sztrájkolnak a veszélyes munkakörülmények ellen. Az U.S.W. Chrysler fiókjának feje, Douglas A. Frazer, visszaparancsolta munkába a sztrájkolókat azzal az ígérettel, hogy a vezetőség orvosolni fogja a bajokat. De a munkások nem mentek vissza, mert korábbi panaszaikat sem hallgatták meg. A sztrájkoló munkások segítségére ment a Students for a Democratic Society diákszervezet, mert mint mondják, ők is az igazságért és a jobb életért harcolnak. Ezek az egyetemi hallgatók a fizikai munkásokkal együtt akarnak egy uj világot teremteni. Milyen szép dolog ez ! • Az egyetemi hallgatók a szegény lakók házbéremelési sztrájkjában is részt vettek s meg is nyerték a sztrájkot: a házbért nem emelték fel. A segélyen lévő anyák téli ruha követelményeit is támogatták, szintén sikeresen. A SDS segítségével a leromlott bérházak lakói elérték, hogy egyezmény jött létre: a házigazda rendbehozza a lakásokat, vagy a lakók nem fizetnek házbért és ebből javíttatják meg, amit kell. De még mást is nyertek. Jónéhány ház kezelését a háztulajdonos átadta a lakóknak. Úgy tudom, 16 ilyen házból csak kettőnek a kezelése nem járt sikerrel, a többi mind bevált. Talán ez adta az ötletet a több házzal rendelkező Mr. Charles C. Costa-nak, hogy valami újat próbáljon, ő maga szervezte meg lakóit, hogy önkéntes próbálkozással jobb lakásban és a házigazdával barátságosabb viszonyban éljenek. A lakókkal megegyezett, hogy ők maguk tartják karban a házat, a festéket és más anyagot a háziúr szolgáltatja. A lakók maguk közül választanak őrt a rend és tisztaság fenntartására, s maguk határozzák el, hogy kitegyenek-e valakit, vagy bírságot szabjanak ki rá, a szabályok megszegéséért. Ez az első ilyen kisérlet. Costa nem tudja, beválik-e, az is lehet, hogy az ingét is elveszíti, de úgy gondolja, érdemes megpróbálni. Costa nem tesz megkülönböztetést fehérek vagy feketék között. Az október 10-én megkezdett egyezmény szerint majdnem mindenki rendszeresen megfizeti a házbért. Az egyik lakóházban könyvtár is van és minden emeleten játszószoba a gyermekeknek, önkéntes felügyelővel. Nem megy minden simán, mert nem könnyű önkéntes segítséget kapni. A háziúr a lakók szövetségével kötött formális szerződést, mely kimondja, hogy ha a sürgős, fontos előálló javításokat nem csináltatja meg, akkor a lakók jogosan visszatarthatják a házbért, sőt be is perelhetik, ha nem tartja a legjobb állapotban az épületet. Ha a háztulajdonos házbéremelést kér, a lakóknak jogukban áll az üzleti könyveit megvizsgálni és csak velük határozhatja el a házbéremelést. A lakók szövetsége havi 8 dollár bírságot szabott azokra, akik bepiszkolják a folyosókat, vagy megrongálják az épületet. Külön bankbetétje is van a lakók szövetségének és ha valamilyen oknál fogva valaki nem tud házbért fizetni, ezt a bankbetétből kifizetik s a megszorult helyzetben levőket is ebből segítik ki. A bankbetéthez maga Mr. Costa adta az első 100 dollárt. A kölcsönös panaszokat öttagú bizottság vizsgálja ki. Mr. Costa nagyon elégedett az eddigi eredménnyel. A lakások 95 százalékát kiadta s igy nincs gondja a sok üres lakással. Hetenkint 1,000 dollárt költ a lakások rendbehozatalára. Próbált másokat is bevonni, de senki sem akart kockázatot vállalni. Bár sokan bolondnak tartják, üzlettársai rosszalják, hogy a profit nagy részét a házak javítására költi, Costa régi álmát kívánja megvalósítani azzal, hogy Detroit szegényeinek rendes, tiszta, egészséges lakást juttat, és megmutatja, hogy ezzel még hasznot is lehet csinálni. Az egyezmény értelmében kétszer egy évben a lakók gyermekeit saját otthonába viszi szüleikkel együtt, egész napos kirándulásra, ahol a kertben, mint az ő vendégei piknikeznek, a gyermekek pónilovon lovagolhatnak és kellemes napot tölthetnek. Lehet, hogy nagyon naiv Costa elképzelése, de úgy neki, mint lakóinak sok szerencsét kívánok e szép kisérlet sikeréhez. Rose Pavloff Szigorítják a hirdetéseket A Federal Trade Commission rendszabályt bocsátott ki, amely korlátozza, hogy hirdetésekben és katalógusokban mikor lehet a “sale”, ill. kiárusítás megnevezést alkalmazni. “A nem leszállított áru cikkeket külön kell megjelölni és a sale megjelöléshez hozzá kell tenni, hogy nem minden hirdetett árura vonatkozik”. Jacob Beam, az Egyesült Államok uj moszkvai nagykövete a Kremlben átnyújtotta megbízólevelét Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének. • Washington, De. C. — Nixon elnök a Kereskedelmi Kamara ülésén tartott beszédében hatásos fellépésre sürgette az egyetemek vezetőségét a lázongó diákok ellen. MEGJELENT Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott Írásaiból. 231 '-oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16fh Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:..................................Állam:................. Zip Code:..............
