Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-08 / 19. szám
Thursday, May 8, 1969. AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Gárdos Emil: Karcolat a nemzedékekről — Lőrinckátai jegyzetek — Nagy fába vágom a fejszét, amikor futó benyomásaimra támaszkodva foglalkozni kívánok a társadalom egyik égető (mondhatni örök) problémájával: a nemzedékek egymáshoz való viszonyával. Még nem is gyorsfényképre törekszem, csupán benyomásokra alapozott és később talán részletesebb megvitatást érdemlő karcolatra. Mit észleltem a korosztályok szempontjából Gyetvai János szülőfalujában? Elsősorban igen sok idős személlyel találkoztam, ami csak részben tudható be annak, hogy a kétezer lakosból ők állnak legközelebb Gyetvaihoz és a történelmi múlthoz. Valóban sok az öreg, hála az átöröklött adottságoknak, a nyugodt életnek, az emelkedő életszínvonalnak, a gyermekekben és unokákban rejlő büszkeségnek. A tiszta feketébe öltözött idős asszonyok és a padsor más részein elhelyezkedő élettársaik talán nem értenek meg mindent, de világosan emlékeznek kiscselédi, mezítlábas,iskolázatlan gyerekkorukra. A középkorú és fiatalabb korosztály már — talán szubjektív okokból is — nem hivta fel annyira a figyelmemet, ők képezték az ünneplők zömét, jó öltözetben, jó hangulatban. A TSZ gyarapszik, gyermekeik előtt szép jövő áll, a közhangulat jó, értelmi és érzelmi szinten haladnak előre és jól élnek, — talán túl jól is. (Eszembe jut a föorvosnő rövid, de velős megjegyzése az emésztőszervi megbetegedésekről: “neuróz eset nincs, de annál több az ethyl.”) A legfiatalabb 15—25-ös korosztály már előző megjegyzésekben is szerepelt. Egyre többen térnek vissza a városból, ahol egyébként magukkal hozott jótulajdonságaikkal szintén kedvező befolyást gyakoroltak. Nincs itt “beat” frizura, a századforduló előtti időkre emlékeztető oldalszakál, sem modorosság; az övéké a jövő, az ország, amelynek megvédését katonai szolgálatuk betöltése után is magukénak tekintik. A leányokról, menyecskékről csak annyit, hogy szépek, ünnepi, sőt hétköznapi megjelenésükben nem térnek el a városiaktól és nagyon-nagyon szép gyermekeknek adnak életet. És most rátérünk a szülőknek és nagyszülőknek (hozzátehetjük, dédszülőknek) legkedvesebb témájára, a gyermekekre. Kétszázhetvenen tanulnak 14 lelkes pedagógus vezetése alatt a nyolc osztályos iskolában, egyik szebb, egészségesebb a másiknál. A műsoron körülbelül egyharmaduk szerepelt, pötömnyi első osztályosoktól, a testileg és szellemileg meglepően fejlett felsősökig. Érdemes lenne egyenként foglalkozni a müsorsza- mokkal, amelyeknek betanítása, rendezése, esetenként megírása a pedagógusok magas színvonalát is dicséri. Különösen szembeötlő az a természetes, higgadt, lámpalázmentes magatartás, amely vala- mennviüket jellemzi. Ez a már óvodában kezdődő kollektiv nevelésnek és a kiegyensúlyozott, káros külső befolyásoktól mentes életviszonyoknak tudható be. A, közösségi érzet túllép a tanulás, ill. alkalmi mükedvelés keretein. Az ünnepélyek előkészítése is ezt mutatja. Az iskola vezetése nagyon helyesen a gyermekeket vonta be a kiállítás megszervezésébe. A VI. osztály irt a Magyar Szónak emléktárgyakért, az idősebb gyermekek interjúvolták meg a vendégeket magnetofonon — természetesen a tanító diszkrét, de határozott jelenlétében. Az iskola azonban munkára is tanít. Már évek óta létrehoztak egy “háztájit”, amelyet a gyermekek müveinek meg. A tízezer forintra rugó évi jövedelem az övék, amelyet közös (beleértve külföldi) kirándulásokra és hasonló célokra használnak fel. Gyetvai sok büszkeséggel beszélt erről; miközben az élményeikre alapozott ifjúsági regény megírásával foglalkozott. Nem tudni, menynyire jutott vele, de irodalmi hagyatékából rövidesen megjelenik “Az én falum” cimü könyv, amely minden bizonnyal hozzá annyira közelálló legfiatalabb nemzedékkel méltón foglalkozik. Bizony sokat haladtunk a régi rossz idők óta. A Fegyverek és Emberek önéletrajzi regény kezdetén a “boldogkátai” iskola tanítója nagyon igyekszik rávenni Kollár szegényparaszt bognárt, hogy tehetséges Jani fiát tovább taníttassa. Mennyi áldozatot, erőfeszítést jelentett a jászvárosi gimnáziumban való tanulás, — és milyen dúsan fizetődött vissza a szegény szülők áldozata az egész emberiség javára! • Gyér jegyzetfüzetem alapján készültek el ezek a még riportnak — és még kevésbé szociológiai tanulmánynak — tekinthető karcolatok, amelyek szubjektív hangvételben képet igyekeznek adni Gyetvai János szülőfalujáról és arról a nagy átalakulásról, amely magában hordja nemcsak egy falu vagy ország, hanem az egész emberiség jövőjét. .Jó lenne, ha minél több hazalátogató időt találna ahhoz, hogy lehetőleg csoportosan kiránduljon Szentlőrinckátára, megtekintse a Gyetvai múzeumot, a róla elnevezett parkosított teret és azt a valóban boldog Kátát, amelyet ő annyira szivén hordott. Az első magyar nyelvű sportújság Magyarországon nemcsak a sportnak van nagy hagyománya, hanem a sport újságírásnak is. Kevesen tudják, hogy 112 évvel ezelőtt, 1857 január 15-én jelent meg az első magyar nyelvű sporthir- lap Lapok a lovászat és a vadászat köréből címmel. Figyelemre méltó a megjelenés dátuma: a szabadságharc leverését követő Bach-korszak legsötétebb időszaka ez, amelyben csak a felszín alatt pislákolhatott az önálló magyar szellemi élet. Ám ugyanilyen figyelemre méltó a lap szerkesztőjének személye: Bérczy Károly, a kor kiváló írója 1848 előtt Petőfi egyik közeli barátja, a Pilvax-beli Tizek Társaságának tagja volt. Nevét különösen műfordításai tették naggyá, s azok közül is elsősorban Puskin Anyeginjének örökbecsű magyarra ültetése. Lapja — címével ellentétben — nemcsak vadász- és lóverseny-híreket közölt, hanem érdekes útleírásokat, tárcákat, tanulmányokat is. Jelszava ez volt: Fortes creantur fortibus (vagyis bátrak teremtik a bátrakat), amivel arra utalt, hogy a testnevelés ügyének szolgálatán keresztül “a nemzet megerősödését kívánta előmozditani”. Már a hatvanas években rendszeresen közölte Bérczy lapja az evezősport, a balatoni és dunai vitorlázás hireit. Majd mind több helyet kapott hasábjain a lövészet, az ökölvívás, a korcsolyázás és az atlétika. Nagy érdeme volt a magyar sportkifejezések megalkotásában, a sportszókincs gazdagításában is. A lapnak kezdetben 325 előfizetője volt, ez a szám később 500-ra gyarapodott. Gazdag tartalma a határokon túl is érdeklődést keltett: Bér- czynek felajánlották, hogy németül is jelentesse meg lapját, ő azonban ezt az ajánlatot visszautasította. A lap cime később Vadász- és Versenvlap-ra változott, s e cim alatt egészen 1918-ig jelent meg rendszeresen. Bérczy 1867-ben bekövetkezett halála után másök vették át örökét, majd a nyolcvanas évektől kezdve, amikor újabb magyarnyelvű sportlapok tűntek fel, a Vadász- és Versenylap fokozatosan átalakult: ettől fogva kizárólag ló- sporttal foglalkozott. — Alakulásának 250. évfordulóját ünnepelte a békéscsabai evangélikus gyülekezet. Az ünnepségen Káldy Zoltán püspök hirdetett igét, a jubileum alkalmából fogadás volt a békéscsabai Városi Tanácsnál. Befejezés előtt a Deák-téri mozgólépcső épitése Jó ütemben haladnak a Földalatti Vasút építői a munkálatokkal. A Deák tér alatt befejezéshez közeledik a csaknem 60 méter hosszú, 3 lépcsősoros nagy- mozgólépcső szerelése. A Deák téri állomás érdekessége, hogy a felszínre igyekvő utasoknak két mozgólépcső áll majd rendelkezésükre. Az állomásperonról a nagymozgólépcső kövei a kis földalatti szintjéig szállítja az utasokat, s innen egy 20 méter hosszú “mini” mozgólépcsőn juthatnak az utasok a szabadba. Képünkön: A nagymozgólépcső látképe a föld felszín felől Magyar ösztöndíjasok pápai egyetemeken A római Magyar Pápai Intézet ösztöndíjasai különféle pápai egyetemeken kezdték meg, illetve folytatják tanulmányaikat. Magyar hallgatója van például a Gregoriánénak, a Szent Hanzelm egyetemnek, az Accademia Alfonsianak, az Insti- tuto Orientalenak, és a laterani egyetemnek. Az újonnan érkezett ösztöndíjasok a Dante Intézetben kezdték meg az olasz nyelv tanulását. Magyar antológia kapta az első arab könyv-dijat Az egyiptomi könyvkiadásban először történt, hogy díjjal tüntettek ki egy megjelent müvet. Az első arab könyvdijat a néhány hónapja napvilágot látott “Szabadság, szerelem” cimü magyar lírai antológia nyerte el. A versgyűjtemény — amely a kairói “Arab író” könyvkiadónál látott napvilágot — 350 oldalon 78 magyar verset közöl és1 a Magyar UNESCO Bizottság, valamint a magyar Corvina Kiadó segitégével került kiadásra. Svéd-magyar részvénytársaság alakul A svéd AB Bygging céggel kötött nemzetközi megállapodás alapján a 31. Épitőipari Vállalat Magyarországon próbál ki egy újfajta csuszózsa- lus szerkezetet a svéd Sven Erik Svensson és a magyar Thoma József mérnök közös találmányát. Ez a szerkezet a változó keresztmetszetű magas építmények: tévétornyok, kémények építését gyor sitja. Nemrégiben kezdték meg az előkészületeket Európa legnagyobb hűtőtornyának, a gyöngyös- visontai Gagarin Hőerőmű száz méter átmérőjű és 116 méter magas hűtőtornyának csuszózsalus betonozására. A svéd-magyar találmány az eddigi próbákon igazolta a. hozzá fűzött reményeket. Nemrég Stockholmban a 31. vállalat küldöttsége szerződést kötött a svéd céggel svéd-magyar részvény- társaság megalapításáról a csuszózsalus találmány felhasználására. A különböző ügyrendi formaságok elintézése után rövidesen hivatalosan is sor kerülhet az első svéd-magyar részvénytársaság, az AB Bvgging-31 Firma Részvénytársaság megalapítására. • Befejeződött a vita: marad az érettségi. A magyar közvéleményt az elmúlt években sűrűn foglalkoztatta a kérdés: szükséges-e az érettségi, töröljék-e el, vagy maradjon? A több év óta tartó vitát most a Művelődésügyi Minsztérium vezető testületé elvi döntésével zárta le: marad az érettségi. A döntés indokolása az érettségi vizsgát közoktatáspolitikai, pedagógiai és pszichológiai szempontból egyaránt fontosnak tartja, ugyanakkor azonban az érettségi lebonyolításának továbbfejlesztését, javítását, finomítását tartja szükségesnek. I :
