Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-01 / 18. szám

12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 1, 1969 Schalk Gyula: ÚTBAN A VÉNUSZ BOLYGÓ FELÉ A világűr kutatásának egyre gyorsuló ütemét jelzi az a tény, hogy az uj esztendő ötödik napján máris sor került az 1969-es év első kozmikus ese­ményére: 1969 január 5.-én moszkvai idő szerint 9 óra 28 perckor útnak indították a VÉNUSZ-5 automatikus űrállomást, amely ezév májusában a titokzatos bolygó közelébe érkezve remélhetően értékes adatokkal fogja kiegészíteni a Föld Nővé­rének is nevezett bolygószomszédunkra vonatko­zó ismereteinket. Ehhez azonban még mintegy 250 millió (!) ki­lóméteres utat kell megtennie az űrállomásnak. A Földünkkel és a Marssal együtt a Nap úgyneve­zett életzónájában keringő égitestet mostanában az esti nyugati égbolton figyelhetjük meg. Rend­kívül nagy fényességével figyelemre méltó égi­test a téli esték égboltján. Mint ismeretes a bolygók irányába csak meg­határozott időközönként indíthatunk a Földről űrállomásokat, illetve űrrakétákat. Legutóbb 1965 decemberében volt a Föld és a Vénusz olyan kedvező helyzetben, hogy feléje ür- laboratóriumot inditsanak. Ezt követően 1967 júniusában indították a Vénusz-4-et, amely né­hány hónap elteltével leereszkedett a Vénusz fel­színére. Most ismét “nyitva vannak az ablakok” a bolygó felé. (Itt említem meg, hogy ugyancsak ezévben kedvező a helyzet a Mars elérésére is.) Az említett ablakok azokat a kedvező időszako­kat jelölik, amikor az érintett égitestek minimális távolságra kerülnek egymástól. A berendezést ter­mészetesen korábban indítják, úgy hogy akkor érkezzék a bolygó közelébe, amikor a legkedve­zőbb helyzet bekövetkezik. Az APOLLO-8 sikeres küldetése után, amikor a világ" televizió nézőinek alkalmuk volt a Földet, mint kicsiny korongot látni a Hold távolságából, már nem eshet nehezére senkinek az esti égbolt fényes “csillagát” mint sürü, áthatolhatatlan fel­hőtakaróval-borított távoli bolygót elképzelni. Tá­voli bolygót, mely a Holddal ellentétben nem né­hány napi, hanem néhány hónapi “járásra” ke­ring tőlünk. Évezredekkel ezelőtt, amikor az esti és a hajna­li égbolton váltakozva megjelenő bolygóra tekin­tettek, még azt hitték, két különböző égitestet látnak. Később kiderült: egyazon bolygót látják, csak mivel a Naphoz közelebbi pályán, gyorsab­ban kering Földünknél, a látszat csalt. Szinte már közhely tudományos előadások so­rán arra hivatkozni, hogy ma sem tudunk többet a Vénuszról, mint amennyit az égitestet még két különböző objektumnak tekintő görögök. Sajnos igaz is ez a megállapítás. Igaz, mert “szűk” földi környezetünk levegőtengerének mélyéről még1 csak mostanában emelkedhetünk ki, és ezideig nem volt lehetőségünk másra, mint a Földön fel­állított távcsövekkel való észlelésre. A távcső azonban nem hatol át a bolygó sürü, átlátszatlan légkörén, és nem fedi fel égitestszomszédunk tit­kát. Pedig éppen, mert a Nap környezetének még az élet szempontjából alkalmasnak tiinő zóná.já­eSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfc SOBEL OVERSEAS CORF. 1 INKA FŐÜGYNÖKSÉG, U. S. A. \ 210 East 8óth Street, New York, N. Y. 10028 h » (Second és Third Avenuek között) I Telefon: 212-535-6490. I Vámmentes küldemények és gyógyszerek | Imagyarországra I CSEHSZLOVÁKIÁBAp IKKA-TUZEX | IBUSZ hivatalos képviselete $ SZÁLLODÁK FOGLALÁSA — FORINT | I UTALVÁNYOK, VÍZUMOK MEGSZERZÉSE $ I LÁTOGATÓK KIHOZATALA | ban kering, — meglehet valamiféle életre is buk­kanhatnánk felszínén. És amig napjainkban már nem titkolt reménységgel fordulunk idegen csil­lagok idegen bolygóin esetleg felkutatható életek és élőlények felé, meglehet, hogy csupán négy hó­napi “járásra” tőlünk szinte kezünk ügyében ta­lálhatnánk meg a Földön kívüli élet első nyomát. Mindezek alapján a Vénusz felszíni viszonyait illetően semmiféle konkrét ismeretünk nincs. Csu­pán elméleti meggondolások adnak némi támpon­tot. Arra vonatkozóan azonban, hogy összefüggő viztengerek, esetleges más anyagokból álló tenge­rek, vagy éppen a földi szárazföldekhez hasonló alakzatok vannak-e rajta, semmit se tudunk. — A légkör áthatolhatatlansága pedig mindenféle el­méleti meggondolásnak határt szab és a feltevések mindaddig feltevések maradnak, amig akár a je­lenlegi, akár a későbbiek során indítandó ürlabo- ratóriumok pontosabb adatokkal nem szolgálnak. Azonban ami késik nem múlik, és mint a Hold felé, úgy a Vénusz felé is megtettük az első lépé­seket. Ma még csak automatikus űrrakéták, ké­sőbb talán egy-két évtized múltán majd maga az ember is megindulhat, hogy a Föld—Hold távol­ság után áthidalja a Föld—Vénusz távolságot is. Ekkor azonban egy esetleg a Vénusz körzetéig el­jutó és azt pár ezer kilométer távolságban megke­rülő űrhajó ablakából a Föld felé tekintve, a mi hazánkat már éppen úgy fényes csillagszerű égi­testnek fogják látni a jövő űrhajósai, mint ahogy mi is annak látjuk a Vénuszt. Ha meggondoljuk, hogy egy ilyen vállalkozáshoz csaknem teljes ma­gányban, százmillió kilométerekre a Földtől, állan­dó életveszélyben hosszú hónapokat kell eltölteni az embereknek, akkor azt kell mondanunk, erre még a közeljövőben aligha kerülhet sor. JÖN A KÁNIKULA­A SZERVEZET ALKALMAZKODIK? Testünket legerőteljesebben és leggyorsabban a Nap sugarai melegítik fel. Erről leginkább ta­vasszal szerezhetünk bizonyságot, amikor a leve­gő még hűvös. Ilyenkor akár fázhatunk is, ami­kor azonban kibújik a Nap, annyira melegünk le­het, hogy egy-egy ruharéteget nyugodtan le is ve­hetünk. A rekkenő nyári hőségben nemcsak a fű­ző Nap melegít, hanem a sugárzástól felmelege­dett levegő is. Ez nemcsak bőrünket hevíti, ha­nem tüdőnkbe belélegezve, szinte közvetlenül a vérünket) is. A túlzott felmelegedés komoly terhet ró testünk hőszabályozására, s ez — bizonyos ha­táron túl — komoly mértékben veszélyezteti egészségünket. Az egészséges fiatal vagy felnőtt szervezet hő­szabályozó képessége rendkívül rugalmas. Akkor is megbirkózik a rekkenő hőséggel, ha közben megerőltető fizikai munkát végez, tehát az izom- munkához szükséges kémiai hő belülről még kü­lön is melegiti. Sajnos, nem igy van a csecsemők, valamint a betegek — különösen a szívbetegek —• és az idős emberek esetében. A csecsemőknél még nem fejlődött ki a hőszabályozás, ezért könnyen tulmelegszenek. Nagy gonddal kell tehát ügyel­nünk arra, hogy véletlenül se felejtsük a csecse­mőt kint a szabadban úgy, hogy az árnyék köz­ben elvonuljon felette, és közvetlenül érje a tűző napfény. A hűtéshez szükséges munkatöbblet kü­lön terhet ró a beteg szivü és az idős emberre egyaránt. Ezért vigyázzunk, hogy ne tegyük ki őket közvetlenül tartósan tiiző napsütésnek. Ha forró, déli napsütésben kényszerülünk nehéz- fizikai munka végzésére, védjük magunkat a közvetlen napsugárzástól. Ezt széles karimáju, lyukacsos kalap és fehér vagy világos szinü ing, valamint hosszú szárú nadrág viselésével érhetjük el. Ne dolgozzunk ilyenkor meztelen felsőtesttel vagy sorknadrágban, mert igy csaknem egész tes­tünket kitesszük a tűző napsugárnak. A másik lényeges dolog, hogy a verejtékezéssel vesztett vizet szervezetünk újra megkapja. Erről általában szomjúságérzetünk gondoskodik. Gyak­ran hallhatjuk, hogy forró vagy legalábbis meleg teával nem terheljük meg hőszabályozásunkat, tehát kánikulában inkább meleg italt fogyasz- szunk. Ez a megállapítás azonban valószínűleg elméleti emberektől származik, akik egyáltalán nem vagy ritkán sóvárognak rekkenő hőségben egy korty hüs italra. Az egészséges szervezet könnyen elviseli azt a hőszabályozási többletet, amit néhány korty hüs italért teljesítenie kell. Természetesen, akinek jólesik a langyos viz, azt is ihatja. (Megjegyezzük, hogy hőségben a szív­beteg is valamivel több folyadékot fogyaszthat, mint amennyit az orvos engedélyezett, mert ilyenkor sok vizet vészit, és a kínzó szomjúság károsabb, mint az orvosi előírás “megszegése.”) Vannak betegségek, amelyeknél, az év minden szakában indokolt a fénykerülés. Aki ilyenben szenved, azt az orvos úgyis figyelmezteti, a nap­fény esetleges károsító hatására. Az időskori ma­gas vérnyomáshoz társuló érelmeszedésben és a pajzsmirigy-tulmüködésben szenvedőket arra is intenünk kell, hogy kerüljék a napfény és a káni kula okozna túlzott felmelegedést. Éppen ezért le­hetőleg sohase tartózkodjanak közvetlen nap­fényben, s ha mégis elkerülhetetlen lenne, tegyék! azt reggel és este, amikor a napfény ereje gyen­gébb, és a levegő is hűvösebb. Ha napközben szenvednének a hőségtől, vizes szivaccsal vagy tusolással hüthetik szervezetüket. Dr. Szendéi Ádám... „ ny. belklinikái adjunktus PAÁL MÁTHÉ ROVATA (Folytatás az 5-ik oldalról) Ezeknek érdekük, hogy egyre újabb gyilkoló eszközöket találjanak fel. A tudomány szégyene, hogy akadnak Teller-féle tudósok, akik nem az em­beriség javára használják fel képességeiket, ha­nem minél tökéletesebb gyilkoló eszközök feltalá­lására. Csak az fontos nekik, hogy ezért megkapják; a vérdijat, Ugyanúgy, mint azok a politikusok-, szerkesztők, rádió—tv állomás tulajdonosok, akik szintén megkapják a maguk hányadát abból a kor­látlan profitból, ami a hadiüzemek igazgatóinak zsebébe megy. Ha azokat a mérhetetlen milliókat, amiket a gyilkoló eszközök tökéletesítésére fordítanak, a rákbetegség elleni kutatásokra használnák fel, hogy véget vessenek ennek a betegségnek, akkor áldássá válna az adófizetők pénze. De igy átokká válik mindaddig, amig az amerikai nép tűri a kor­mány háborús lépéseit. Ha az amerikai nép igazi népuralmat teremt, akkor ez az ország és népe, fejlett technikájával, természeti kincseivel, a világ népeinek boldogsá­gát segíthető elő és megbecsülését érdemelheti ki. Ma, sajnos, csak. a megvetését és gyűlöletét vált­ja ki. Ujahb fasiszta provokációk Olaszországban Padovában újfasiszták egy csoportja robbanó­fegyverekkel, vasrudakkal, benzinespalackokkal támadt a városi tanács épülete előtt őrködő kom­munistákra, diákokra. A rendőrség, amely csak később avatkozott be, este behatolt a fasiszta párt székházába, ahol robbanóanyagokat és más fegyve­reket talált. Harmincöt fasisztát, köztük a párt egyik helyi vezetőjét letartóztatták. Az incidens­nek öt sebesültje van. A catanai egyetemen is bomba robbant. A fa­siszta merénylőt, a 20 éves Rosario Spinát, aki sa­ját bombájától sebesült meg, és apját, aki tettes­társa volt, letartóztatták. ■.... RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar­Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva

Next

/
Thumbnails
Contents