Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-01 / 18. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May 1, 1969 Mi TönTéWK ÖhAzAbAN Gárdos Emil: Három elnök gyorsfényképe — Lőrinckátai jegyzetek — A járási tanács elnökéről már Írtam a március 19-i Gyetvai János emléktábla felavatásáról szóló beszámolóban. Keszi József középkorú, jólöltö­zött, kisportolt értelmiségire emlékeztet, amilye­nekkel mérnöki irodákban, kormányzati szervek­nél gyakran találkozunk. Néhány perc után azon­ban a meghatározás leszűkül: tárgyaláshoz, gyors helyzetfelméréshez, intézkedéshez szokott vezető­vel állunk szemben, aki a beszélgetés fonalát szív­ügyére, a járás problémáira tereli. Már pedig a nagykátai járásnak vannak problé­mái. Budapest közelsége és a mezőgazdaság gépe­sítése következtében — mint annyi más helyen — a foglalkoztatottság az elsők között áll. A hatvan­ötezernyi lakosból kb. tizenhatezren járnak a fő­városba dolgozni, mig a tizenhét termelőszövetke­zet tagsága tizenegyezer körül van. A termőföld jó, valamennyien igyekeznek — kezdve a legna- gyobbal, a nyolcezer holdas tápiószentgyörgyivel ■— belterjes, tehát munkaigényes gazdálkodásra áttérni, s közben a nagyobb ipari lehetőségeket megteremteni. Pár éve megkezdődött a járás iparosítása: a Gyárépitő Vállalat telepe négyszáz munkást al­kalmaz, a Kiima Kisipari Szövetkezet exportra is gyárt alkatrészeket, hűtőberendezéseket, mintegy 'kétezerötszáz a szövetkezetnél bedolgozó nő, a drága gobelin hímzéstől a ruházkodási ipar külön­böző ágáig — de ez csak a kezdet. S a fiatalok? “Már évekkel ezelőtt átléptük a Rubikont” — mondja. Ma már nem a gimnáziumi érettségivel járó Íróasztali munka a cél, hanem az ipar és a gépeket egyre inkább felhasználó és jól fizető mezőgazdaság. Önmagáról mit mondjon? Ekeszarva mellől vált kétkezi munkássá, sokat tanult a pártban, szak- érettségit tett, majd esti tanulással megszerezte a diplomát a Közgazdasági Egyetemen. Különbö­ző munkaköröket töltött be, mezőgazdaságban, pártfunkciókban, a Szövetkezetek Országos Szö­vetségében és pár éve végzi ezt a számára kije­lölt munkát — mondja a százhuszonnégy járási tanácselnök egyike: a negyvenhét esztendős, de jóval fiatalabbnak látszó Keszi József. • A termelőszövetkezeti elnök, a tárgyra szintén gyorsan rátérő, uj tipusu mezőgazdasági vezető. Kckai János 1959-ben az elsők között lépett be a “nagy” tsz-be, tizenkét jól fizető holdjával, de az övéhez viszonyítva mégegyszer annyit is behozó középparasztok is megtalálták számításukat. Jelenleg hétszáz tagja van a 2,200 holdnyi kö­zöst megművelő tagságnak, akikből azonban 180- 200 nyugdijas (értsd alkalmi munkát vállaló, háztájin dolgozgató állami és tsz juttatásban egy- arányt részesülő öreg). Az átlagkereset tagonként évi 17.000. — Ft., de 250 tag 20.000. — Ft-on felül keres. Egyébként kb. száz tagjuk 25 éven aluli, tehát valóban “át­lépték a Rubikont”. Felidézem a 6 év előtti, Gyetvai János által ren­dezett kirándulás emlékeit, a betakarítási ünne­pélyt, az akkori beszélgetéseket kertészeti ter­veikről és a szövetkezet jövőjéről. Büszkén számol be arról, hogy ma már a ker­tészet befutott és jól fizet, hála a fővárosi piac közelségének, amelyet öt teherautóuttal is elér­nek. 800 négyzetméter üvegház, 320 müanyagfóli- ás ágy és 6.000 melegágy biztosítja a húsz milliós évi jövedelemnek több mint egyharmadát. A nö­vénytermelésből, amelyet 25 traktor, sok munka­gép és műtrágya mellett folytatnak, 9 millió fo­rint a jövedelem. A többi a még továbbfejlesz­tésre váró állattenyésztésből ered. Az egykori középparaszt vezető különös büsz­keséggel beszél a tanulásról. Három érettségizet­tel kezdték; a tagság túlnyomó része nem jutott tovább 6 eleminél. A felnőtt oktatás teljes erővel beindult, befejezték a 8 osztályt és mintegy 50 tag tovább folytatta tanulmányait a váci mezőgazda- sági technikum által kihelyezett esti tanfolyamon. Ezek már leérettségiztek és a legidősebb köztük 35 éves. • A volt tanácselnökkel való beszélgetésem a leg­mélyebb benyomást keltette. Punyi József tiz éven át volt a községi tanács elnöke és szivtrombozisa miatt fel kellett adni hivatalát. Azelőtt öt évig az öntudatos szegényparasztok által 1949-ben meg­alakított “kis” tsz-t vezette. A pártba hivatalosan 1945-ben lépett, de forradalmár volt jóval azelőtt. Ezt már az ünnepi műsor folyamán tett megjegy­zései, magyarázatai is bizonyítják. Néhány körü­löttünk ülő öreg harcosra mutatott, köztük az 1919-es direktórium két tagjára, a szeme csillo­gott az iskolások műsorának magyarázása közben: “Az a szőke leány olyan szegény családból való, hogy sokszor napokig egy szelet kenyér sem volt a háznál. .. Az a szépen szavaló fekete hajú le­ányka cigány származású, apja most az útfenn­tartó vállalatnál dolgozik... A szereplő gyerme­kek közül öten vörös katonák unokái...” — mond­ta büszkeséggel. Magáról már szűkszavú. Tizenketten voltak testvérek és ha egymagának több inge van, mint valamikor az egész családnak. .. Két felnőtt leá­nya nem a faluban lakik, s fontos munkakört tölt be. . . Ami a nyugdijasságot illeti, sokat nem nyughat, van elég elfoglaltsága. Mint megállapít­hattam, rá még mindig mint a község egyik első emberére tekintenek. Kérésemre összehozott Gyetvai néhány kortár­sával. Egy volt iskolatársa 81-ik életévében csak a tétlenség miatt panaszkodik, de szeme felra­gyog, mikor Punyi a két unokáját említi. A másik 86 éves, rendjellel a mellén és megilletődöttségtől elhomályosult szemmel. De mégis hol az az ember, aki a község nagy fiára emlékeztet? Jól ránézek Punyira. Negyed­századdal később született, mint János, de ugyan­az a lelkesedés a közért, a pártnak való dedikáció, a saját személyi problémáinak hátterébe szorítá­sa, ugyanaz a nem-paraszti idegfeszültség, állan­dó nyüzsgés-mozgás, ami egyik okozója lehetett trombózisának is. Punyi egyik vezetője annak a 80 kommunista parasztnak, akik még a felszabadulás előtt is dol­goztak az újjászületésért, a földosztás után rövi­desen létrehozták a termelőszövetkezetet, meg­győzték jómódban élő paraszttársaikat a nagy tsz-be való belépésre, és amikor az egyébként hoz­záértő volt tsz elnök túlzásba vitte a kiskirályko- dást, úgy kiseperték, mintha nem is lettek volna érdemei vagy támogatói! Egyébként Punyi elvtárs még megjelenésében is emlékeztet boldogult barátunkra. Szélesvállu, zömök, hasonló tekintetű, mint az az ember volt, akinek emlékét nemcsak az önéletrajzi regényé­ben megírt “Boldogkáta” lakói hordják szivük­ben, hanem a tengerentúli magyarok ezrei is. Klapka György unokája történelmi dokumentumokat adott át a magyar államnak Felbecsülhetetlen értékű történelmi dokumen­tumok átadására került sor a Magyar Népköztár­saság párizsi nagykövetségén. Masselin de Klap­ka asszony, a legendás hirü Klapka György ma­gyar szabadságharcos tábornok unokája, a Ma­gyar Népköztársaságnak ajándékozta a birtoká­ban levő Klapka-hagyatékot; a szabadságharc­nak azokat a katonai dokumentumait, amelyeket Klapka őrzött, valamint Klapka franciaországi emigrációjában folytatott levelezését Kossuth Lajossal, Görgeyvel, Teleki Lászlóval, Garibaldi­val és másokkal. Az értékes dokumentumokért Mód Péter, Magyarország párizsi nagykövete mondott köszönetét. HŰTŐSZEKRÉNYEK EXPORTRA A hazai piac ellátása mellett több nyugati országba is exportál hűtőgépeket a jászberényi Lehel hűtőgép­gyár. Termékeik közül Ausztriában az 1.000 literes hűtőgépeket, Hollandiában pedig a hűtő vitrineket * kedvelik Képünk a hűtő vitrinek műszeres ellenőrzéséről készült KéfmiEíé fölé nőtt Budapest lakossága Budapest lakóinak száma 1968. január 1-én 1,990,000 volt. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint, becsült adatok alapján, Bu­dapest lakóinak száma azóta 2,010,000-re nőtt. A népmozgalom 1968-ban országosan is kedve­ző változást hozott. A születések aránya 1968-ban — az 1962-es 12,9 ezrelékes mélypontról — 15 ez­relékre emelkedett. (1963-ban, 1964-ben, 1965- ben 13,1 ezrelék, 1966-ban 13,6 ezrelék, 1967-ben 14,6 ezrelék volt a születések száma.) Betegségellenőrző készülék a klnikákon A magyar MEDICOR Müvek is megkezdte az önműködő betegség-ellenőrző készülék gyártását, amely egyszerre hat beteg hőmérsékletét, érveré­sét és légzésszámát ellenőrzi és regisztrálja. Ha valamelyik figyelt életműködés eltér a megenge­dettől, a készülék fény — vagy hangjelzéssel hív­ja fel rá az orvos, az ápoló figyelmét. A berende­zés az úgynevezett őrzőszobákban és az intenzív terápiás osztályokon megkönnyíti a súlyos bete­gek folyamatos figyelését, továbbá az ápoló sze­mélyzet munkáját. Ugyancsak a MEDICOR-gyár készítette azt az ujrendszerü vérnyomásmérő készüléket, amely nemcsak önműködően méri a beteg vérnyomását és feljegyzi a mért értéket, hanem megadott idő­közönként (például 2 percenként) meg is ismétli a mérést. Műtétek, súlyos balesetek után erre rendkívül nagy szükség van és ez a feladat jelen­leg egy embert teljesen a beteg mellé köt. Az uj készülék, ha nincs már szükség az ilyen gyakori mérésekre, távirányítással is működtethető. Az önműködő vérnyomásmérő szükség esetén össze­köthető az automatikus betegellenőrző berende­zéssel is. | ! — Könyvajándék külföldi iskoláknak. Minden évben értékes könyvajándékokat, tájékoztató ki­adványokat, fotóalbumokat, lemezeket küld a Ma­gyar UNESCO Bizottság azoknak a külföldi isko­láknak, melyeknek növendékei Magyarországot kívánják tanulmányozni. Tavaly például többek között a Szovjetunióba, Angliába, Franciaország­ba, Japánba, Kanadába, Lengyelországba és a Malgas Köztársaságba juttattak el ilyen anya­gokat. e-*J — Marina Vlady Budapesten. A magyar fővá­rosban járt az ünnepelt francia színésznő, Marina Vlady. Az orosz származású művésznő Jancsó Miklós uj filmjében, a magyar-francia koproduk­cióban készülő “Sirokko“-ban vállalt jelentős sze­repet. — A pesterzsébeti Klapka téri református gyü­lekezet templomát kivül-belül fehijitják. A mun­kával nyár derekára készülnek el. _8_____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents