Amerikai Magyar Szó, 1969. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-17 / 16. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 17, 1969. Ai ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Miami-i mozaik MIAMI, Fia. — Van itt egy nagytekintélyű és még nagyobb terjedelmű napilap, amely többek között tanácsadással is foglalkozik. Mindig szerettem a jó tanácsot elolvasni. Most arról irt, hogy miként lehet a nyugdíjasoknak a kevés nyugdíjból spórolni. Hát ez már igazán érdekelt. Ideirom, mert tu­dom, hogy a legtöbb nyugdíjas nemhogy spórolni tudna csekély nyugdijából, de az még a legszűkebb megélhetéshez is kevés. íme a tanács: A megszokott reggeli kávét úgy főzzük, hogy csak félannyi darált kávét használjunk, mint amennyit szoktunk. Igaz, hogy eleinte nem lesz jó ize, de majd megszokjuk... S ha eddig két piri- tóst ettünk, most érjük be eggyel és két tojás he­lyett csak egyet fogyasszunk. A szalonnát tojással felejtsük el, mert az úgysem öreg embernek való étel. Drága cipő helyett hordjunk szandált, vagyis magyarul bocskort ajánl a kedves újságíró. Azt gondolom, hogy ha betartjuk a tanácsát, 20 év alatt talán megspórolunk 20 dollárt, de hol le­szünk mi már akkor? Gajdos Mihály ték. A filmet érdemes megnézni mindenkinek, aki értékeli a komoly és mély gondolatokat a film­művészetben. Reich Klára Ovascink véleménye Rev. Gross könyvéről NORWALK, Conn. — Megkaptam Rev. Gross A. László szép könyvét, néhány cikket már el is ol­vastam belőle. Nagyon szép, érdekes Írások. Sze­retem. Küldök- érte öt dollárt. | Szarka Julia RHODE ISLAND, — Rev. Gross László váloga­tott írásait megkaptam és mellékelek érte tiz dol­lárt. Bár többet adhatnék, de a kis megtakarított pénzből és alacsony társadalombiztosításból nem telik. Fojthó József McKEESPORT, Pa. — Dicséretre méltó Rév. Gross A. László uj könyve, nagyszerű iró. Sok ilyen úttörő harcosra volna szükség, jó lenne, ha jutna belőlük az uj szocialista országokba is, hogy segédkezet nyújtanának felépíteni az uj társadal­mat. Megpróbálom terjeszteni ezt a nagyszerű könyvet. J. Pável • TEXAS. — Nagyon köszönöm a remek könyvet, Rev. Gross László válogatott Írásait. Nagy élve­zettel olvasom és próbálom lefordítani egyes feje­zeteit amerikai születésű férjemnek, neki is nagyon tetszik. Rövidesen készülünk hazai látogatásra és férjem már alig várja, hogy láthassa Budapestet, a Balatont, szereti és érdekli a magyar nemzet, hiszen magyar felesége van. A. B. • NIPAWIN, Canada. — Megkaptam Rev. Gross László könyvét, nagyon köszönöm, mivel én is na­gyon szeretem az írásait olvasni. Kérem küldjék meg a könyvet az óhazában élő unokaöcsémnek, küldök a könyvért $10-t, az újság támogatására szintén $10-t. J. M. Jancsó filmjéről NEW YORK, N. Y. — Megnéztem Jancsó Mik­lós “The Red and the White” (Csillagosok és kato­nák) c. filmjét a Fifth Avenue Cinemában. őszin­tén szólva attól féltem, hogy a film nem nyeri meg tetszésemet, mert többen megkritizálták. A filmet elejétől végig rendkívül izgalmasnak és érdekes­nek tartottam. A magyar és orosz színészek, ren­dezők, irók, tudásuk legjavát adják. Különösen megkapó volt részemre a nők alakítása. A felvéte­lek csodásak, az izgalmas jelenetek egymást vál­togatják és a film művészi kivitele rendkívüli. A néző szinte ott érzi magát a csatatereken, a lovak patája alatt, a szuronyok és fegyverek célpontjá­ban. Olyan kritikát hallottam a filmről, hogy nem le­het tisztán megkülönböztetni, miért küzdenek a fe­hérek és miért a vörösök? Véleményem szerint ez a film, mely az orosz polgárháború egyik véres epizódját örökíti meg, érthető, ha ismerjük a tör­ténelmet és tudjuk, hogy a harcokból a Szovjet­unió megerősödve került ki. Polgárháborúban elke riilhetetlen a brutalitás. Orosz orosszal, magyar magyarral szemben harcolt. Emlékezzünk más pol­gárháborúkra, mint pl. az amerikaira, ahol ugyan­azon nép fiai harcoltak egymás ellen, miközben a polgári lakosság szenvedett talán a legtöbbet. De a végén azok győztek, akik a haladást képvisel­Ottawa. — A. Hamilton, aki a Dieffenbaker- kormány minisztere volt, 1964-ben Csu En Lai kí­nai miniszterelnök üzenetét vitte Washingtonba, amely szerint Kina .meg akart egyezni az U.S.-val; feltétleiül kötötte ki ama területek visszacsatolá­sát Kinához, amelyeket 1900 előtt vettek el tőle. Már 1961-ben Hamilton közölte Kennedy elnökkel, hogy Kina gabonát akar vásárolni az U.S.-tól; Ken­nedy ingyen akart küldeni, ha Kina ezt kéri; de Kina nem volt hajlandó a kérelemre. Párizs. — A magyar filmciklus keretében nagy sikerrel mutatták be Szabó István “Az apa” c. filmjét — amely New Yorkban is nagy tetszést aratott. Saigon. — A N. Y. Times szerint a párizsi fegy­verszüneti tárgyalásokat előbbre vinné, ha az U.S. végre beszüntetné a “search and destroy” (keresd és öld meg) akciókat, amiket nagyon felfokozott a tárgyalások kezdete óta; pedig — lap szerint — Hanoi már korábban megkezdte csapatai visszavo­nását Dél-Vietnamból; csak az U.S. és szövetsége­sei növekvő támadásaira kényszerült offenzivával válaszolni. (Sajnos, a “credibility gap”, az őszin­teség hiánya, amivel Johnsont és kormányát vá­dolták, nagyobb ma, mint volt, ha ez lehetséges. Az uj hadügyminiszter is az ellenkezőjét mondja a valóságnak, mikor Hanoit vádolja “eszkalálással.”) Accra. — Már megírtuk, hogy a ghanai ellen- forradalom, amely U.S. szimpátiát élvezve 3 éve megbuktatta az afrikai egység bajnokát, Nkrumát és amely azóta úgy gyalázza őt, mint a magyar el­lenforradalom Károlyi Mihályt, bajban van, min­den amerikai sajtótámogatás ellenére. Most kide­rült, amit mindenki sejtett, miért volt a puccs? Ankra tábornok, a katonai junta feje megbukott, miután nem titkolhatták tovább, hogy külföldi nagyvállalatok megvesztegették. Ő a “korrupció kiirtásának” programjával jött, akár Mussolini, Hitler, Franco, Ongania, Castelo Branco, Burn­ham. Stroessner, Batista, Trujillo, Castillo, Men- deres, Diem, Singmanrhee, Magsaysay, Csőmbe, Somoza, Jimenez és a “szabad világ” más bajno­kai. Prága. — A minapi zavargások után a csehszlo­vák kommunista párt elnöksége elhatározta, hogy megakadályozza a további uszítást a sajtóban, rá­dióban. Mi a sajtószabadság hívei vagyunk, ez ter­mészetes. Sajnálatos, ha ezt megnyirbálják. De en­nek amerikai védői mit szólnának ahhoz, ha pél­dául a New York Post — amely most bocsátotta el legkiválóbb publicistáját, Murray Kempton-t, mert túl baloldali volt a milliomos tulajdonos, Mrs. Schiff számára — felhatalmazná munkatársait, mindenki azt írja, amit akar, tekintet nélkül a lap programjára és ha a rádión, tv-n a bemondókra volna bízva a program és a szellem. Minden lap­nak, rádiónak, tv-nek van tulajdonosa: az állam, a város, egyházak, pártok, egyesületek, itt az U.S.- ban (egyes kis példányszámú hetilapok kivételével) a kapitalisták. Egyes újságírók, mint I. F. Stone, megcsinálhatják a maguk kis folyóiratát, de sehol a világon nincs az, hogy a munkatársak egyszerű­en kisajátítják pártjuk lapját, hogy a Free Europe rádió sugalmazására támadják annak politikáját. Róma. — A Vatikán újabb háborús külpolitikai iratokat publikált. Köztük vannak Roosevelt elnök kérései, hogy XII. Pius legyen megértőbb a Szov­jetunió iránt. Ugyanakkor az olasz kormány kérte a pápát, támogassa Hitler antibolsevik “keresztes hadjáratát.” A Vatikán államtitkára Rooseveltet azzal vádolta, hogy védőbeszédet tart a kommuniz­mus mellett. Végül azonban a Vitakin kijelentette, nem ítél el “az orosz népnek juttatott minden se­gélyt.” Lagos. — Prof. Ferguson fekete egyetemi ta­nár, akit Nixon a igériai háború tanulmányozá­sára küldött, beszámolt Biafra polgári lakosságá­nak kegyetlen bombázásáról. Vietnam. — Egy diákvezér jelenti, hogy pacifis­tákat és más politikai foglyokat ritkán kínoznak, ha az U.S. Central Intelligence Agency-je őket ki­hallgatja. De akiket azzal gyanúsítanak, hogy “peacenik”-ek (békebarátok), semlegesek, pro-kom- munisták, azokat a délvietnamiak villanyárammal, fejberugásokkal, gyomruk és mellük verésével, vizkurával vallatják. (Vajon ezek nem sirnak-e, mint a Pueblo parancsnoka, aki ugyan nem mond­ta, hogy bántották őt.) Genf. — Az Egyesült Nemzetek adatai szerint Kelet-Európa termelése 1968-ban 8%-kal nőtt, me­zőgazdaságé 3—5%-kal. Leggyorsabb volt Albánia iparának növekedése: 19%, és Romániáé: 11.6%. Csehszlovákiában a növés 5.2% volt, Magyarorszá­gon 4.9%. (Itt uj rendszert vezettek be, igy is na­gyobb volt az emelkedés, mint sok más országban. A csehszlovák adat cáfolja az ellenforradalmárok jajgatását a stagnálás miatt.) Athén. — Az Európa-tanács megbízottai beszün­tették a görög börtönök viszonyainak és a politi­kai foglyok helyzetének vizsgálatát, mert a görög kormány ezt számukra lehetetlenné tette. Bonn. — Régi német zsidó újságok kiállításán olvashatók a múlt századbeli cikkek, amelyek né­met hazafiságban, az uralkodó család tiszteletében — a szemlélők szerint — túltesznek a német sajtó leglelkesebb tirádáin. Vándor MEGJELENT Rev. Gross A. László történelmi jelentőségű könyve: “HANGFOGÓ NÉLKÜL” Huszonöt esztendő (1943—1968) alatt megjelent válogatott Írásaiból. 231 oldal Ára: $2.50 Rendelje meg azonnal az alábbi szelvényen AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Kérem küldjék meg részemre Rev. Gross A. László uj könyvét. Mellékelek érte $2.50-t Név: ............................................................. Cim: .................................................................. Város:..................................Állam:................ Zip Code:........... . JL viéág mfá^n-fiyáróP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents