Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-09-12 / 35. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 12, 1968 DEBRECENI KÖRKÉP Irta: Fodor Erna Újra Debrecenben vagyunk. Mindig szeretettel és különös jóérzéssel tekintek végig a régen Piac uteának nevezett, ma már Vörös Hadsereg utján. Az- Arany Bika előtt állunk. Balkéz felől a nagy kéttornyú református templom. Előtte az újonnan épült zenélő szökőkút. Ős magyarok városa ez, több mint 600 éve, hogy várossá alakult. Az Arany Bika sem valami bika bornyucska, az is elmúlt 300 esztendős; most ünnepelték az évfordulót nem ré­gen. Legutóbb Bus Dezsővel és feleségével, Elzi- vel, vacsoráztunk itt, azelőtt pedig az elhunyt ,Fischer László, temetésére, jöttünk le. A történelem azt tanítja, hogy 1211 óta áll fenn, több faluból nőtt össze. Már 1360-ban város volt. Jelentősége azóta állandóan emelkedett, nem tud­ni,', mikor volt nagyobb? Talán 1848-ban, mikor Kossuth Lajos a Nagytemplomban elmondott be­széde után az uj Nemzetgyűlés megszavazta a Füg­getlenségi Nyilatkozatot, vagy 1944 év vége felé? Debrecen környékén 1944 október közepén nagy ' csata fejlődött ki, amely a szovjet hadsereg győzel­emével végződött. Ennek eredményeképpen a város .1944 október 19-én felszabadult. A fasiszta bandi­tákat mérföldes csizmákkal szorították vissza és 1944 december 21-én itt ült össze a már felszaba­dult magyar területek képviselőiből az Ideiglenes Nemzetgyűlés és itt volt az ideiglenes kormány székhelye is. Sokáig mint a Kálvinista Róma volt nagy, ma egész Kelet-Magyarország kultur- és ipari központ­ja és a Szocialista Magyarország egyik szemefénye Ugylátszik Debrecen mindig nagy volt és továbbra is az marad. A 16—17-ik század török harcai környékét csak­nem teljesen elpusztították és a nagyalföldi sík­ságon portyázó török martalócok elől Debrecenbe menekült messze vidékek népe. Ez a magyarázata sajátságos kettős arculatának. A belváros modern, városias levegőt áraszt, pezsgő, eleven életet él, a környező peremkerületek pedig ma is az alföldi régimódi romantika hangulatát idézik s szinte be­leolvadnak a Debrecent körülvevő végtelen puszta­ságba. Egykor a magyar reformáció végvára volt. Falai között detronizálták 1849-ben a Habsburgokat. Itt öltött testet a szocializmus első ígérete, a földosz­tó törvény. Népe ma is szorgalmasan és eredmény­nyel építi a jövő útját, ezt bizonyítják uj lakóház­tömbjei, intézményei, gyárai, korszerűen gazdálko­dó mezőgazdasági szövetkezetei. Meg kell emlékeznünk Debrecen csodaszép uj vasútállomásáról, hiszen itt van a Tiszántúl vasúti csomópontja. E szép város kiemelkedő pontja a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Nagy Erdő kellős közepén. Van itt mezőgazdasági akadémia, tanítóképző intézet, zeneművészeti szakiskola, kli­nikák, hévíz strandfürdő, sportpályák. A Csokonai Színházat évente 200 ezren látogatják. Itt élt Cso­konai Vitéz Mihály, de van itt emlékmű Petőfiről is,, szobor és emléktábla a házon, amelyben 1849- ben lakott; Ady Endre és Krúdy Gyula. Fazekas Mihály és Tóth Árpád emlékműve is itt található. Nagyon érdekes a “Gályarabok emlékműve” a kál­vinista papokról, akiket gályarabságba vittek. Megnéztük még a szép Déry múzeumot is. Annak ellenére, hogy kánikulában és köznapon voltunk ott, meglepően sok látogatója volt. Előtte csodá­latosan szép park terül el, szobrokkal díszítve, va­lóságos kisebbméretü Versailles. Innen indultunk azután a hires magyar pusztára* a Hortobágyra. Schalk Gyula: Budapest - Katowice -- Krakkó (Lengyelországi jegyzetek) III. A planetáriumok történeti fejlődésének átte­kintése'után térjünk vissza a Katowicéi Planetá­rium kupolájába. Elsősorban a hangulatot szeret­ném félidézni a kedves olvasók előtt. A hangula­tot; amely egy ilyen műszer által vetített műsor •alatt ébred a látogatóban. Kis csoportunk kényel­mesen elhelyezkedik a bársonyszékben, és felcsem ‘ düljiek Liszt Magyar Rapszódiájának dallamai. A -.kupola nyugati peremén láthatár felé közeledik a . Nap tompafényü sárga korongja. Lassan, fokoza fosán sötétedik, fényességük és nagyságuk sor- .. rendjében tűnnek elő az égitestek, a távoli csilla­gok. Az alkonyati égbolt peremén felizzanak a művészi tökéllyel kialakított várospanoráma mil­lióm fényei. Sorra kigyulnak a Katowicéi Planetá­riumot övező települések kontúrjai, a jellemző 'épületcsoportok kicsinyített másának lámpái. Itt van Mislowice, amott Sosniwieg, távolabb Gorni- cza, Drabowa és végül Shorzöw fényei villannak fel; Mire teljesen ránkbörul a planetáriumi este felragyognak a csillagok, a hazai égbolttól csak kissé eltérő dél-lengyel égbolt áll felettünk. Vala­honnan már lengyel népdal hangjait hozza a tá­voli szellő. Kis figyelemmel könnyen megállapít­hat juk, hogy az égbolt nem mozdulatlan, hanem lassan elfordul körülöttünk, felettünk. Keleten újabb és újabb csillagcsoportok, Csillagképek emel­kednek a láthatár fölé, mig nyugaton napi útju­kat megtéve eltűnnek a láthatár alatt. A muzsika elhalkul. A hatás tökéletes. Valóban lehetetlen nem gondolni arra: vajon valami titok­zatos kéz nem húzta e szét felettünk a kupolát, és amit látunk az nem modell, hanem a valóságos égbolt. De figyeljünk csak: ünnepélyes hanghor­dozással megszólal az előadó. Ismerteti az égtája­kat, a környező városok távoli fényeit, felvillan a kupolán a Meridián vonala, és mindannyian köny- nyen tájékozódunk, amikor megtaláljuk a Sark- ; csillagot magasan a láthatár felett. Külön szer­kezet vetíti az egyes csillagképekhez tartozó, régi, figurális csillagrajzokat. Szó esik a hozzájuk fűződő ősi legendákról. Az égbolt igy nyitott ké­peskönyv, melyből évezredek elképzelései, szép- mesealakjai és mítoszai intenek felénk. Az egyko­ri népek legkedvesebb népi hősei, mondabeli alak­jai, és állatai, akiket és amelyeket tisztelettel he­lyeztek az égboltra, mint az emberiség legrégibb és legnagyobb hagyományait. Gondolatban vissza lépünk a múltba, Andromédát féltjük a gyönyörű mondakörből, akit Perseus szabadított meg szár­nyaslován a Pegazuson, és ott látjuk az örvende- ' ző szülőket is Cassiopeiát és Cefeuszt az egykori királyi házaspárt. Mind az égbolton foglalnak ma helyet. Herkules alakja az első mai értelemben fogalmazott népi hős, akit nem győz le a termé­szet, hanem a természetet legyőző ember első, ősi eszményeként ragyog felettünk a nagy H betűt formáló csillagkép alakjában. Ott vannak az egy­kori rajzok szerint a legkedvesebb vagy éppen a leginkább került állatok is: Az évezredek óta ki­rályi tartásu Oroszlán, a Kos, a Bika, a Kígyó, a Galamb, a Kutya, hogy a medvepárról a Nagy és Kis Medvéről ne is beszéljünk. De ott ragyog a minden gyermek álma: a Sárkány is. A nyári égbolt csillagképei és a téli égbolt csil­lagképei között derengő ezüstsávként húzódik a Tejut távoli, milliárd és milliárd csillagból álló sávja. Ehhez a hatalmas csillagrendszerhez tarto­zik a mi Napunk is, mely csillagtestvéreivel együtt kereken 210 millió év alatt tesz meg egy fordula­tot a Tejut központja körül. A Tejut távoli sávjá­rói hozzánk érkező fény már tízezer esztendeje száguld a tér végtelen mélységeiben, amig a. földi észlelő szeméhez érkezik. Csak távcsővel bontható egyes csillagaira. A planetáriumi égbolton hirtelen feltűnik egy halvány ködfolt, mely egyre növekszik, miközben lassú mozgással átúszik a kupolán a csillagok, hát­tere előtt. Egy üstökös. Az égitestek leglátváriyo- sabbika. Hosszan elnyúló csóvája sokszor több- százmillió kilométerre is kiterjedhet'pedig rend­kívüli ritka gázokból áll, és igaz az a mondás, hogy a legnagyobb üstökösök csóvája is elfér­ne egy jókora utazóbőröndben. Pár pillanat múl­tán meteorok hullása villan az égbolton. Ezek aa apró porszemnél is kisebb a világtér távoli mély­ségeiből hozzánkszármazott kis miniatűr égites­tek többnyire feldarabolódott üstökösök marad­ványai, csak a legnagyobbak érkezhetnek el za­vartalanul a Föld felszínére, a kisebbek elporlad­nak, elégnek a légkörben. A látványos “csillag- hullás” jelensége tehát ezzel magyarázható. A tá­voli csillagok sohasem “hullanak le” — hiszen, azok izzó gázgömbök némelyik többszázszor na­gyobb a mi Napunknál is. Sokuknak állandóan és periodikusan változik a fényessége is. Jól megfi­gyelhető ez a legfontosabb változófényü csillagok L'* ■■ Mi MB MIMMIBBMBBBMBMiMiMIMiMiMiMiMiMIMiMI M| 1 AMERIKAI MAGYAR SZÓ * 130 East 16th Straat | ! New York, N. Y. 10003 I | * Tisztelt Kiadóhivatal! | I Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve! I | küldök megújításra $..................-t. j Név: .........................................................................I 1 Cim: ...................................................................... I I I Város:.......................................... Állam:..........! I ■ Zip Code: . .......... ésetében itt a planetáriumi égbolton is. A fényváltozó csillagok olyanok az égbolton, mint a jól kalibrált világitótoronyok a tengerek szigetein. Segítségükkel távolságot mérnek a csil­lagászok. De nincs megnyugvás. Újabb jelenségekre fi­gyelhetünk fel. Feltűnnek a bolygók. Lassú moz­gással haladnak a csillagképek háttere előtt. Jól kirajzolódik nevezetes hurokmozgásuk. Ezt a jellegzetes mozgást semmiféle szemléltető eszköz­zel mással, mint a nagyplanetáriummal megértet­ni nem lehet. Itt bármelyik kisiskolás pillanatok alatt megérti, mi is tulajdonképpen a bolygók hu­rokmozgása, mely annyi gondot okozott a régiek­nek, akik még mozdudatlannak képzelték a Föl­det. Ezzel egyidejűleg a kupola déli részében nagy­méretű diapozitív képeken ott láthatjuk a szóban- forgó bolygókról a világ legnagyobb távcsöveivel készített feltételeket, szemléltető ábrákat és raj­zokat. Azután a déli égbolt csillagképei felé indulunk. Afrika felé tart a műszer segítségével a látogató. Végig az utón sokszínű népzene festi alá a már nálunk ismeretlen csillagos égbolt látványát. Az egyenlítőn állunk, ahol oldalt fektetett hordó bek ső felületére emlékeztet az égbolt. Az északi és a déli pólus éppen a láthatárunk vonalába esik. Fel­ragyognak a nálunk soha nem látott csillagképek, és objektumok. Megcsodálhatjuk a Dél Kereszt­jét, a Skorpió csillagkép teljes csavartvonal alak­ját, és feltűnnek a Magellán felhők jellegzetes fényfoltjai. Ezek Tejútrendszerünk kísérői. Amikor végetér az előadás, és a keleti égbolton láthatár fölé emelkedik a Nap tompafényü sárga korongja sokan ébrednek rá arra, hogy a valóságos égbolt alatt eddig csukott szemmel éltek. A hall­gatóság szinte döbbent csendben ül. Senki nem hitte volna, hogy az égbolt fölénkboruló kupolája ilyen szórakoztató, ilyen csodálatosan szép mesés­könyv, melynek lapjaiba belelapozva hosszú őrá- kat tölthetünk elmélyült gondolkodással és cso­dálkozással. Némelyek szeméből óhatatlanul elő­gördül egy-egy meghatott könnycsepp, és sokan, sietnek könyvtárakba, könyvesboltokba csillagá­szati tárgyú könyvekért. Élmény és gondolat egyesül az előadásokban. Számomra különösen nagy élményt jelentett, hogy látogatásunk második napján csoportunk részére a budapesti égbolt beállítása mellett az in­tézet munkatársai lehetővé tették, hogy a buda­pesti kisplanetáriumban megszokott formájú előa­dást tarthassak. Miközben a roppant vezérlőasztal egyes műszereit, az egyes kapcsolásokat a Kato­wicéi Planetárium munkatársa kezelte, addig én adhattam a megfelelő előadási anyagot, a szöve­get, Bizony még kisplanetáriumi előadó számára is megdöbbentő volt ennek az égboltnak a tökéle­tessége, mérete. Mindemellett cseppnyi előleget kaphattam abból az élményből, ami a hajdan meg­nyitandó budapesti nagyplanetáriumban tartandó előadásokkal járni fog. Mert a planetáriumi éj­szakák nemcsak a hallgatóság, de az előadó szá­mára is újra meg újra élményt jelentenek.

Next

/
Thumbnails
Contents