Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-09-12 / 35. szám
Thursday, September 12, 1968 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Rácz László: SZOCIALISTA VAGY POLGÁRI DEMOKRÁCIA? A marxista világszemlélet egyik megcáfolhatatlan megállapitása, hogy a történelemben még nem volt uralkodó osztály, mely előjogairól önként, erőszak nélkül, lemondott volna. Igazolása ennek, hogy a ma létező szocialista országokban, a közelmúltban, a proletariátus csak véres osztályharcok eredményeként jutott uralomra. A dolgozók a termelési eszközök társadalmi tulajdonba vételét s ma gát a szocialista termelést — átmenetileg — csak a proletárdiktatúra utján biztosithatják. A proletariátus élcsapatának — a kommunista pártoknak — a feladata odatörekedni, hogy a diktatúra helyes alkalmazásával a dolgozó osztályok a lehető legjobb életszinvonalat érjék el De ugyanakkor éberen őrködniök kell a felett is, hogy a kisajátított uralkodó osztályok még megmaradt rétegei — amennyiben nem tudnak, vagy nem akarnak beilleszkedni az uj társadalmi és gazdasági rendbe — ártalmatlanná váljanak, hogy kárt ne okozhassanak. A szocializmust építő, átmeneti korszakban, ennélfogva, a proletárdiktatúra kénytelen megszorító, óvó rendszabályokat alkalmazni az uj, szocialista rendszert fenyegető rétegekkel szemben. De ugyanekkor maguknak a dolgozó osztályoknak a legszélesebb szabadságjogokat kell, hogy biztosítsa. A munkához való jogon kívül, tanuláshoz-müve- lődéshez és az építő kritikához való jogokat. Mindezt gyűjtőnéven szocialista demokráciának nevezzük. Homlokegyenest ellenkezik ezzel a polgári demokrácia, mely az előrehaladott kapitalista államokban fennen hirdeti az 1789-es francia polgári forradalom jelszavait: szabadság, egyenlőség és testvériséget. Hogy ezek az üres és tudatosan meghamisított jelszavak az elmúlt majdnem 200 év során hogyan érvényesültek a gyakorlatban, arra nézve megelégszem a nagy francia iró: ANATOLE FRANCE klasszikus szavait idézni: “A törvény egyforma szigorral tiltja gazdagnak és szegénynek egyaránt, éjszaka a hid alatt hálást és a kény ér lopást.” Valójában, a kétszínű, hazug polgári demokrácia csak álcázza a tényleges valóságot és jogosulttá tenni igyekszik a mindenkori uralkodó osztályok féktelen gazdasági kizsákmányolását a proletariátus felett. A kapitalista rendszer és a polgári demokrácia elszánt védői ezzel a kézzelfogható igazsággal szemben évtizedek óta folyó hideg háborújukban a proletárdiktatúra időközben már átvészelt eltévelyedésére: a sztálinizmusra hivatkoznak. A szocialista demokrácia meghamisítására Sztálin idejében. Ez a korszak, mint a Szovjetunió kommunista pártjának XX. kongresszusa megbélyegezte, a személyi kultusz elharapozásával, törvénytelenségek halmazával éppen a proletár forradalom legjobb harcosai ellen, eltagadhatatlanul mérhetetlen károkat okozott a nemzetközi forradalmi mozgalmakban. De miután a proletár forradalmak állandóan csiszolják, javítják magukat, sikerült kiküszöbölni a sztálinista eltévelyedéseket. Nemcsak a Szovjetunióban, hanem világméretekben is. A kommunista pártok visszatértek a helyes marxista-leninista irányításhoz és helyesen értelmezik a proletárdiktatúrát, valamint a szocialista demokráciát. Bizonyíték erre, többek között, szülőhazánk is. Hol a Rákosi-éra alatt elkövetett törvénytelenségeket megszüntetve, az ’56-os ellenforradalom káros pusztításait alig egy évtized leforgása alatt sikerült jóvátenni. Napjainkban hasonló tisztitó folyamattal állunk szemben a csehszlovák kommunista pártban. Itt is megindult az egészséges tisztitó folyamat a sztálini törvénytelenségeket utánzó, elfajult proletárdiktatúra volt vezető rétegei ellen. Ezt a szükségszerű akciót — akárcsak ’56-ban szülőhazánkban — belső ellenforradalmi rétegek külföldi segéitséggel, az egész szocialista kormányrendszer megdöntésére óhajtották kihasználni. A proletárdiktatúra helyébe már jólismert hangzatos jelszavakkal, sajtó- és gyülekezési szabadságot, a kommunista párt vezető szerepének polgári politikai pártok alakitásának követelésével, való meggyöngitésével, végső következtetésben a régi kizsákmányoló, tőkés gazdasági rendszert akarták volna visszaállitani, mindezt a polgári demokrácia jegyében. Az ellenforradalmi mozgalmak az idők során sokat tanultak. Szülőhazánkban 12 évvel ezelőtt még nyílt sisakkal harcoltak a kommunista párt és a meglévő államrendszer ellen. Utcai harcokban, fegyveresen támadtak. Szószólóik, mint MIND- SZENTY bíboros, nyíltan követelte az egyház- és világi nagybirtok visszaállítását. A “szabadságharcosok”-nak nyíltan ígértek és adtak külföldről segítséget. De Csehszlovákiában —- már jóval óvatosabban készítették elő akciójukat. Kihasználva a kommunista pártban a tisztulási folyamatot, tényleges célkitűzéseiket ügyesen álcázva, a kommunista párt uj vezetősége mögött rejtőzködtek el. Nyílt fegyveres támadás helyett túllicitálva a kommunista párt uj vezetőségének szocialista demokráciát hirdető programját. “Szabadságjogokat” követeltek az egész csehszlovák nép, tehát a visszamaradt volt uralkodó osztály jelentős rétegei számára is. Ez szükségszerűen a régi kapitalista rendszer visszaállítását, a szocialista csehszlovák köztársaságnak a közép-európai szocialista tömbből való elszakadását jelentette volna. Csak a vak nem látta, hogy a “teljes felszabadulást és demokratizálást” hangoztató csoportok — főként értelmiségiek — szoros kapcsolatot tartottak fenn külföldi tőkés propaganda szervekkel. Elsősorban a szomszédos revansiszta nyugat-németMEGJEGYZÉSEK A VÁLSÁGHOZ GONDOLATSZABADSÁG A csehek gondolatszabadságát védi Johnson, Franco, Stroessner, Costa e Silva, Papadopulos és a pápa. Ugyanakkor sorra rendszabályozzák a katolikus papokat, akik nem hajlandók elfogadni a pápa abszurd tilalmát a fogamzás meggátlása ellen. CSEH INTEGRITÁS Kik védik legnagyobb hévvel Csehszlovákia sérthetetlenségét? Azok a nyugatnémetek, akik számára most is érvényes az országot megcsonkító, majd annak feloszlatására vezető müncheni egyezmény; ahol a szudétanémetek most tartották nagygyűlésüket a cseh határon, követelve az ország uj megcsonkítását. A magyar és szlovák fasiszta emigránsok, akik újra fel akarják “szabadítani” Szlovákiát és Ruszinszkót, hogy újra “rongyos gárdát” küldjenek be “rendet csinálni.” Csak a csehek őrizzék meg az ép eszüket és óvakodjanak az ilyen védőktől. ATOMBOMBA? Nem, csak szovjet ágyuk, tankok, páncélos kocsik, iszonyú füstfelhőben, mintha csak most adtak volna le egy szalvót a békés cseh polgárokra. Pedig ezek annyira békések, hogy nyugodtan sétálnak — a fényképek szerint — a felhőkben, még nevetgélnek is. Elment az eszük? Miért nem menekülnek inkább? Vagy csalárd fotómontázs az egész? IZRAEL már felajánlotta cseh menekülők befogadását. Csak kár, hogy húsz év óta nem ajánlotta fel annak az egymillió arabnak a visszafogadását, akiket ők űztek el ősi földjükről. SAJTÓSZABADSÁG Drukkolunk a cseh sajtószabadságnak, ugyanakkor amerikai és más nyugati újságírók és filmfelvevők nyugodtan vadásznak a cseh városokban “szovjet borzalmakra.” Képzeljük el, mi történt volna, ha szovjet és magyar újságírók és filmesek akarták volna felvenni a wattsi, selmái, little-rocki detroiti, harlemi, clevelanndi, newarki és chicagói eseményeket! Amikor még az amerikai sajtó embereit is sorra leütötték a rendőrök! Hja, más az, a cseh sajtószabadságért izgulni és más az, amikor olyan újságok és tv-k hírszerzői kapják a verést, amelyek mindig a rendőrök oldalán álltak a tömegek jogos követelései ellen. R. országi diplomáciával. Ez, mint az Egyesült Államok imperializmusának élcsapata, újabban megváltoztatva nyílt offenzív taktikáját, gazdasági előnyök ajánlásával, a diplomáciai viszonyok helyre- állitásával szocialista országokban, igyekszik eredményt elérni. A cél: a varsói védelmi szövetségben egyesült országok egymásközti kapcsolatának fellazítása. A neo-kolonializmus korszakában a varsói fegyveres védelmi szövetség ugyanis az a szikla, melyen az imperialista terjeszkedés megtörik. A belső válsággal elfoglalt csehszlovák kommunista párt uj vezetősége., nem látta elég világosan a mindjobban fenyegető veszélyt. Hiába figyelmeztették erre a testvéri szövetséges szocialista államok. Nem rendelkezett kellő éberséggel, hogy a készülő ellenforradalmat csirájában elfojtsa. Dacára a különböző szövetségközi értekezleteknek, nem sújtott le könyörtelenül a külső osztályellenség dróton rángatott tudatos, vagy öntudatlan belföldi ügynökeire. \ Okulva a magyar ellenforradalom példáján, gyors és energikus cselekvésre volt szükség. A varsói védő-szövetség szerződésének feljogosításával a testvéri szovjet-, lengyel-, magyar-, bolgár- és kelet-német fegyveres erők bevonultak Csehszlovákiába, hogy ilymódon lehetetlenné tegyenek minden “befejezett tényt”-t. Fegyveresen védik a csehszlovák proletárdiktatúrát, mig az uj kommunista pártvezetőség és a dolgozók maradék nélkül teljesíthetik feladatukat. A varsói paktumban egyesült szocialista országok nem nézhették ölhetett kézzel, mint kerül egy testvéri ország — melynek felszabadításáért 150 ezer szovjet katona halt hősi halált — álcázott mesterkedésekkel újra tőkés uralom alá. Érthető a felhorkanás a nagy polgári világsajtóban. De megvilágítja egyidejűleg a háttérben bujkáló imperialista körök törekvéseit is. Ugyanekkor elködösiteni akarják az amerikai imperializfnus piszkos háborúját Vietnamban, a Dominikai Köztársaság lerohanását és a Koreában folytatott háborút. Mert az eddigi taktika a szocialista Csehszlovákia megszerzésére nem vált be, most már rfyilt sisakkal provokálnak. Miután a CIA segítségével megkörnyékeztek egy cseh vezérkari generálist és birtokukba került a varsói védelmi szervezet több titkos katonai adata, hirtelen átcsoportosítani fogják a NATO nyugati szervezetét. Nyugat-Németor- szág kormánya máris bejelentette a hadiköltségvetésnek 100 millió márkával való emelését. Mindez bizonyítéka részben annak, hogy a gyors és energikus intézkedés a szocialista országok részéről telibe talált. De a külföldi polgári sajtó pergőtüzén kívül, vannak külföldi kommunista pártok is, melyek “szépséghibának” Ítélték és sajnálatosnak tartják az öt szocialista ország fegyveres beavatkozását. (Mint annak idején az ’56-os magyar ellenforradar lom idején is egyes baloldali körök állástfoglaltak a szovjet csapatok mozgósítása ellen szülőhazánkban.) Jóhiszemű kommunista pártok arra is gondoltak, hogy újraéled a sztálinizmus és a Prágába bevonult fegyveres csapatok csak a régi, szektás cseh kommunista párti vezetőket akarják menteni és visszahelyezni pozícióikba. De ma már meggyőződhettek, hogy a varsói paktumban egyesült szocialista államok, csak az uj. megtisztult Svoboda és Dubcek vezetése alatt álló proletárdiktatúra kormányának adtak teljes támogatást. Ha Csehszlovákiában még nem is szűnt meg a külföldről szított provokáció a megszálló szocialista csapatok ellen, ha — bár elenyésző számban — még mindig vannak áldozatok, letagadhatatlan, hogy a gyors fegyveres beavatkozás csirájában fojtotta meg a készülő ellenforradalmat. A modern orvostudomány a “prevenció”: a megelőzés elvét sokkal többre becsüli és alkalmazza, mint a már beállott betegség utólagos gyógyítását. Ezt az elvet alkalmazta a varsói paktumban egyesült szocialista államok diplomáciája is. Minden remény megvan arra, hogy ez teljesen sikerült is. Ha az ellenséges avagy megtévesztett közvélemény és sajtópropaganda “testvérharcról”, a demokrácia eltiprásáról jajveszékel, megdönthetetlen igazság marad, hogy a gyors beavatkozás a forradalmi proletárszolidaritás tényeként testvéri segítség volt a csehszlovák dolgozók érdekében. A szocialista demokrácia győzelme, a hazug és kétszínű polgári demokrácia felett. IMMVWUWUUtfUVUlMIMMMVI/WWMWIMAIMIMmM ^ A Magyar Szó harcol az igazságért, a dolgozók javáé’ t!
