Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-09-12 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 12, 1968 Most vizsgálják ezt az ügyet és próbálnak rá vala­milyen megoldást találni. Rose Pavloff Sztrájkra készülnek a tanítók országszerte WASHINGTON, D. C. — A Közoktatásügyi Mi­nisztérium arról jelent, hogy a tanitók tizezrei készülnek a sztrájkra az ország különböző váro­saiban. Ezek a városok: Philadelphia, Pittsburgh, Toledo, O., Duluth, Minn., New York, N. Y., vala­mint Massachusetts, Connecticut és Florida külön­böző városai. A tanitók ezrei csatlakoznak a szakszervezet­hez. Hasonló jelek mutatkoznak a városi, megyei, ál­lami és szövetségi alkalmazottak soraiban. A Mun­kaügyi Hivatal jelenti, hogy naponta 1,000 közal­kalmazott csatlakozik a szakszervezethez. 900 munkás elveszti munkáját BRIDGEPORT, Conn. — Az International Har­vester vállalat tulajdonosai elhatározták, hogy le­zárják a Bridgeport, Conn.-i üzemet és a munkát áthelyezik a Springfield, O.-i üzembe. E határozat 900 munkást foszt meg munkájától. A munkások szakszervezete (UAW) az 50. életévü­ket betöltő munkások nyugdíjazását javasolta. A vállalat vezetői ezt nem fogadták el és igy az idős munkások nagy nélkülözés elé néznek. Az International Harvester az 1968-as üzleti év első 9 hónapjában $834,387,000 bevételről számol be, melyből $46,637,000 volt a profit. Eszerint a részvénytulajdonosoknak van mit a tejbe aprítani. De mi lesz a munkásokkal, akik el­vesztették munkájukat? HÍREK AZ AUTÓVAROSBáL Detroitban és környékén is nemsokára megnyíl­nak az iskolák, de lehet, hogy 200 iskola tanárai sztrájkba lépnek, mielőtt az iskolák megnyílnak. Az egész nyáron át tartó tárgyalások nem vezettek eredményre és 150 iskolának nincs szerződése. , Inkster, Mich, rendőrségén kitört a “kék in­fluenza”. A rendőrök tömegesen beteget jelentet­tek és haza mentek, ők is, mint a tanárok, maga­sabb fizetést kérnek. Lincoln Parkban a rendőrök megnyerték a sztrájkot és azt mondják, hogy Ink­ster is meg tudja adni a nagyobb fizetést. Több szerszámkészítő van munka nélkül Detroit­ban, mint bármikor máskor, a harmincas évek ki­vételével. Azt mondják, ennek oka, hogy a nagy gyárak a termelés berendezését és megszervezését állandóan javítják és nincs szükségük több szer­számkészítőre. Ezelőtt sok kisebb gyár dolgozott a nagy gyáraknak, ahol a szerszámkészítők is töb­bet kerestek. Most a nagy gyárak nem adják ki többé a munkát, hanem maguk készítik a gépszer­számokat. Sok kis gyár bezárt, a szerszámkészítők pedig sztrájkra készülnek, ami az egész várost megbéníthatja. • A komputerek segítségével összeállított szerke­zetű autókba öt év múlva 25 százalékkal kevesebb alkatrész kell. Az autóipar annyira előrehaladt, hogy ritkábban lesz szükség uj modellek kidolgo­zására, ezért kevesebb gépszerszámra lesz szükség. A Michigan Egyetemen tanulmányozzák ezt a kér­dést és jelentik, hogy 14 hónapba telik a teljes uj program kidolgozása. így a szerszámkészítő gyárak xer'-vkára tönkre mennek, vagy más termelésre l-.e” áttérniük. A szakszer vezetek felkészülnek, hogy megaka­dályozzák .a felesleges munkások elbocsátását és fHc.iiani akarják, hogy másutt adjanak nekik munkát. • Az autómunkások szakszervezetének elnöke Wal­ter P. Reuther, már régen harcol azért, hogy ta­nítsanak az egyetemeken munkástörténelmet. Most három egyetem ezt tantervébe vette és okleveles szakosztályt állit fel, amelyen tanítanak szakszer­vezeti vezetést, szerződés tárgyalását és minden mást, ami a munkások és a gyárvezetőség között szükséges, össze! nyilik ilyen tanfolyam Detroit környékén, a Highland Park College-ban, Macomb County-ban a Community College-ban és Wayne Countyban a Schoolcraft College-ban. A negyedik a Flint Community Junior College-ban rövidesen megnyílik és más kollégiumok is nagy érdeklődés­sel figyelik ezt az első kísérletet. Épp ezen a nyáron tűnt ki, hogy milyen nagy szükség van arra, hogy az ifjúság ismerje a mun­kástörténelmet és megértse, miért van szükség a szakszervezetre. Az ifjú munkások, akik csak a nyári vakáció alatt dolgoznak a gyárban, azt mondták, nekik nem kell a szakszervezet, mert csak ideiglenes munkások. Nem akarták megfizetni a tagdijat. Nem értették meg, hogy 4 évi egyetemi tanulmá­nyuk alatt négyszer lesz nyári vakációjuk, amikor dolgozhatnak. Szakszervezeti fizetéssel hamarabb megkereshetik maguknak a tandijat. Azt is tud- niok kell, hogy szüleik, nagyszüleik is a szakszer­vezeteknek köszönhetik a nyugdijat, a munkanél­küli- és betegsegélyt és más vívmányokat, magát a társadalombiztosítást is. Vannak sokan a fiatalok között, akik szeretnének a szakszervezet vezetésé­ben részt venni és ismerni akarják a munkásvédel­mi törvényeket. • A Huber öntöde 900 munkása szombatonként ügyeletes orvos nélkül dolgozik. Ha valaki a mun­kában megsérül, nincs segítség a közelben. Pedig olyan gyorsan dolgoznak, a munkavezetők úgy hajtják őket, hogy tultermelnek és ezért minden második nap hazaküldik őket, mert kifogy a munka. Wayne County-ban ápolónő- és orvoshiány, va­lamint pénzhiány miatt a városi kórházat bezárták és az agkkori ápoló otthonokat is bezárják, mert fenntartásukra nincs elegendő pénz. 600 kórházi orvosra lenne szükség, de csak 65 van, mert olyan kevés a fizetés, hogy nem kapnak segédorvost. A kórházban olyan piszok van és a felszerelés olyan rossz, hogy nem akarnak ott dolgozni. A betegek persze rettenetes rossz bánásmódban részesülnek. Ne vásároljunk kaliforniai szőlőt Itt van a szőlőszezon, nemsokára kezdődik a szü­ret. Lapunk olvasói természetesen tudják, hogy a szőlőmunkások már nyolc hónapja sztrájkolnak az ültetvényesek ellen, akik makacsul megtagadják jogos követeléseik teljesítését és nem hajlandók elismerni a Mezőgazdasági Munkások Országos Szervezetét, mint a munkások szószólóját. Éhbérért dolgoznak A kaliforniai ültetvényeken dolgozó mexikói- amerikai munkások átlag évi jövedelme a kétezer dollárt sem éri el. Embertelen munkaviszonyok között dolgoznak, összetákolt kunyhókban laknak, fürdőszoba, vízvezeték nélkül. A gyermekek nagy része nem részesül oktatásban. Terjed á bojkott Ez évben az amerikai nép milliói csatlakoznak az egyre növekvő szőlőbojkotthoz. Az AFL-CIO fel­hívást intézett 14 milliós tagságához: ne vásárol­junk kaliforniai szőlőt! E felhívás jó visszhangra talált, mert az A&P és a többi szupermarketek vezetői országszerte pa­naszkodnak, hogy jelentékeny csökkenés mutatko­zik a szőlőeladásnál. Csatlakoztak a bojkotthoz New York, Philadel­phia, Boston és más nagy városok polgármeste­réi is. Az ültetvényesek attól félnek, hogy a 2.5 millió dollár értékű szőlő nagy része a tőkén marad, vagy a raktárban rothad el. Ceasar Chavez, a Unit­ed Farm Workers Organization szervezője viszont azon reményének adott kifejezést, hogy a bojkott megadásra kényszeríti a szőlőültetvényeseket és kénytelenek lesznek elismerni a munkások szer­vezetét. Ez viszont azt vonná maga után, hogy nemcsak pár ezer szőlőszüretelő, de a főzelék- és gyümölcs- ültetvényeken dolgozó 300,000 munkás is csatla­kozna a földmunkások szervezetéhez. A MEDICARE SOKAT SEGÍT Az orvosi költségek mégis túl sokba kerülnek A Medicare nagy segítséget jelent a nyugdíjas öregeknek, mert igy hozzájutnak olyan orvosi ke­zeléshez, amelyet azelőtt nem engedhettek meg maguknak. De ami a költségeket illeti, a nyugdí­jasoknak még mindig nagyon sokat kell fizetni ezekért a szolgálatokért. A 65 éves kor nem jelenti azt, hogy az egészségügyi költségek gondjai meg­szűntek. Nemrég közöltük a Bureau of Labor Statistics költségvetését az öregek megélhetési költségeiről, mely megállapítja, hogy az árak és adók emelke­dése miatt az öregeknek évről évre többe kerül legszerényebb életszükségleteiket kielégíte­ni. Ez helyenként váltakozik. így például egy kis, déli városban havi 296 dollárba kerül egy öreg há­zaspárnak a legminimálisabb színvonalú megél­hetés, Honoluluban ugyanez $405-ba, és a keleti és a nyugati partvidékek nagyvárosaiban, mint New York, Boston, Hartford, Seattle, San Francisco, 400 dollárba. A kimutatásból az is kitűnik, hogy az emelkedett orvosi, fogorvosi és más egészségügyi költségek a szerény megélhetés költségében ma már havi 39 dollárt tesznek ki, a másfél év előtti 24 dollárhoz képest. A jelenlegi havi 350 dollár átlagos megél­hetési költségnek 11 százaléka az orvosi költség. 1966-ban, az akkori havi 322 dollár megélhetésnek csak 7 százaléka ment erre a célra. A Medicare jelenlegi szabályainak egyik nagy hiányossága, hogy nem elégíti ki teljes egészében az öregkori egészségügyi szükségleteket. Nem gon­doskodik arról, hogy valamilyen módon korlátoz­za az orvosi költségeket, mint például csoportos rendelők felállításával (group health), vagy meg­előző orvosi vizsgálatokkal. Az orvosok és kórhá­zak egyszerűen felemelték a dijaikat, igy a bizto­sítás kevesebb szolgálatért fizet. A Medicare egyik legnagyobb hiányossága, hogy az első 40 dollár kórházi költséget, az évi első 50 dollár orvosi költséget, azon felül a többi költség 20 százalékát még mindig a betegnek magának kell fizetnie, azonkívül a szükséges évi vizsgálatokat, a kórházon kívül rendelt orvosságokat, a fogorvost, a szemüveget sem fedezi. Ezért nagyon sokan a Medicare mellett még privát egészségi biztosítást vettek ki, amely a hiányosságokat fedezi. Az újsá­gok tele vannak ilyen egész oldalas hirdetésekkel, melyek kiegészítő biztosítást ajánlanak. De még ez a külön költség sem fedez minden eshetőséget, ami az öregek egészségi állapotában előfordulhat. Mindez nem azt jelenti, hogy ne méltányoljuk a Medicare juttatásait. Még a mai hiányosságai mel­lett is nagy segítséget jelent ez az öregkoruaknak. Kezdeti lépésnek kell tekinteni, de nem szabad itt megállni. Követelni kell, hogy a modern civilizá­ció leggazdagabb országának kormánya megfelelő módon gondoskodjon öregkoru polgárairól és le­vegye vállukról az egészségügyi költségek nehéz terhét. Paprikás hangulat a paprika betiltása mialt A 13 nyugati állam husnagykereskedői a szövet­ségi kormány élelmiszer tanácsának tudtával és beleegyezésével évek óta paprikát kevertek a kan­názott vágott húsba, még pedig azért, mert ezáltal izletesebbé varázsolták árucikküket, különösen, ha jó szegedi, vagy kalocsai paprikát használtak. Most minden előzetes intés nélkül lejött az ukáz ugyanattól az élelmiszer tanácstól, hogy “ezentúl nem szabad paprikát keverni a vágott húsba.” A paprika-tiltó ukáz nagyon paprikás hangulatot teremtett a husnagykereskedők soraiban. Bírósághoz folyamodtak és követelik, hogy sem­misítsék meg az élelmiszer tanács döntését, mert a vásárló közönség előnyben részesíti a paprikás húst. 4 I Munkás és szakszervezeti hirek <• ■ • ■ . - A

Next

/
Thumbnails
Contents