Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-09-12 / 35. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 12, 1968 JELENTÉS CHILÉBŐL ELTÉKOZOLJÁK A KÜLFÖLDNEK ADOTT MILLIÓKAT — Az Amerikai Magyar Szó tudósitójától — Augusztus 20-án a santiagói magyar követség ünnepélyes keretek között emlékezett meg a Ma­gyar Népköztársaság alkotmánya törvénybeikta­tásának 19-ik évfordulójáról. A fogadáson, amelyet a követség a santiagói magyarok részére rendezett, meghitt, bennsöséges hangulat alakult ki, elbeszél­getve hazánk itteni képviselőivel. Egy kis friss ha­zai levegőt hozott közénk ez az összejövetel, fel­idézve a múlt eseményeit és ismerkedve a szocia­lista állam nyújtotta fejlődéssel, amely minden egyes alattvalójának azonos jogokat és lehetősége­ket biztosit. Szóba kerültek az év folyamán megin­dult változások a gazdasági élet terén, amelyek gyümölcse konkrét formában máris jelentkezik. Az összejövetelen megjelent Dobosi Zoltán pro­fesszor, budapesti meteorológus, aki a fennálló chilei—magyar kulturális egyezmény révén egy éyig a santiagói Universidad de Chile-n ad elő és ezen idő alatt megszervezi a meteorológia rendsze­res, egyetemi nivón való oktatását, aminek a me­zőgazdaság mechanizálásával egyre nagyobb a je­lentősége. Dobosi professzor még csak néhány hó­napja érkezett Chilébe, máris rendkívüli népszerű­ségnek örvend egyetemi és általában tudományos körökben alapos felkészültsége és szerény modora miatt. Ittléte nagy nyereséget jelent Chilének és dicsőséget Magyarországnak. ★ Az elmúlt hónapokban egy chilei parlamentáris küldöttség látogatott Magyarországra, ahol külön­böző hatóságok részéről igen szívélyes fogadtatás­ban volt részük. Viszonzásul a chilei kormány meg­hívott egy többtagú magyar képviselőkből álló kül­döttséget, amelynek a napokban kellett volna megérkeznie. Ennek ittléte alkalmából a santiagói magyar követség ünnepélyes fogadtatást akart ren­dezni chilei közéleti nagyságok és néhány Chilében élő honfitársunk részvételével. Ez a látogatás a csehszlovák események miatt egyelőre fel lett füg­gesztve. Amennyiben jövőben sor kerül rá, amit remélek, informálni fpgcm a lapot. r ★ Csehszlovákiába való fegyveres behatolás a var­sói paktum részéről igen szomorú fejezete a Szo­cializmus történetének. Nem a tény miatt hibáz­tatom a Szovjetuniót és társait, akik a szükség kényszerítő hatása alatt cselekedtek, hanem a vo­nalvezetés miatt, amely lehetővé tette, hogy ilyen helyzet előálljon. A kapitalista irányzat sajtója ala­posan kihasználja a helyzetet, hogy a hangulatot a ^Szovjetunió ellen hangolja, nemcsak polgári, de proletár körökben is. Arról viszont nem hallatszik /vélemény, hogy a Szovjetunió létezése, fellépése nélkül a kapitalista államokban aligha tudták vol­na kivivni a dolgozó rétegek azokat a szociális juttatásokat, életnívójuk emelését, amelyeket az utóbbi időkben elértek. Csak a chilei helyzetet is­mertetve, az utóbbi 25 évben érték el a családi pót­lék, fizetéses szabadság, vasár- és ünnepnapok ki­fizetése, szindikátus létesítése, sztrájkjog, minimá­lis munkabér stb. vívmányokat. A tőkés osztály nem önként humanitárius elgondolástól hajtva ad­ta meg ezeket a kedvezményeket, hanem a Szovjet­unióból jövő szellem hatására kényszerült rá. ★ f Néhány évvel ezelőtt olvastam egy magyar író • -'cfkkét, a nevére sajnos nem emlékszem, 1921—22- ben Leninnel való találkozásairól és beszélgetéseik­ről. Feltűnt neki, hogy Lenin milyen egyszerűen volt öltözve és milyen szerény körülmények között lakott. Két kis szobában, amelyek közül egyik a lakás, a másik a dolgozószoba céljait szolgálta. Midőn ezen túlzott egyszerűségről említést tett, Lenin mosolyogva válaszolta, hogy neki eszébe sem >jutott, hogy e két tény probléma lehet. Ruháját il- Y letően meg van neki a legszükségesebb, mig laká­sa biztositja neki amit igényelhet, hogy feladatá­nak a helyzethez méltóan helyt tudjon állni. Ilyen 'polgári szemszögből nézett látszólagos hiányossá­gokkal nem ér rá törődni, amikor hatalmas problé­mák várnak megoldásra. Balassa Andor San Francisco, Cal. — Az amerikai katolikus el­megyógyászok kétségbevonják a pápa enciklikáját., melyben megtiltja a fogamzás mesterséges korlá­tozását. A képviselőház ellenőrző bizottsága azon véle­ményét fejezte ki, hogy az Alliance for Progress ({•Szövetség a Haladásért) hét évi működése alatt semmiképpen sem felelt meg azoknak a kitűzött céloknak, amikért létrehozták. Akik a vizsgálato­kat végezték, azt mondják, hogy ha Latin-Ameriká- ban a házépitkezési és földreform-programban nem érnek el haladéktalanul komoly eredménye­ket, “egész biztosan nagyméretű forrongások tör­nek ki 5—6 éven belül” vietnami jellegű háborúk formájában. A 43 oldalas dokumentum élesen elitélte az Al­liance adminisztrációs munkáját és azt is állította, hogy sokmillió dollárt tékozoltak el. Kifogásolta a könyvelési eljárásokat, mely nem tudott számot adni arról, hogy mi történt 300 millió dollár érté­kű áruval, amit a különböző latin-amerikai orszá­goknak a múlt év végéig szállítottak. A bizottság, John E. Moss (Cal. dem.) képviselő vezetése alatt vizsgálatokat és kihallgatásokat tar­tott januárban Argentínában, Brazíliában, Chilé­ben, Colombiában, Panamában, Peruban és Vene­zuelában. Az Alliance brazíliai alkalmazottainak kihallgatásából megállapították, hogy 32 millió dol­lár értékű árubehozatalt finanszíroztak az ottani kormány szükségleteinek kielégítésére. Ugyanak­kor Braziliába olyan árucikkeket importáltak, mint versenylovak, gyöngyök, drágakövek, szeszes ita­lok, illatszerek, kozmetikai cikkek, valamint muní­ció és lemezjátszó készülékek. Az alkalmazottak azt állították, hogy nem tudják, hogy az Agency for International Development (mely az Alliance cél­jaira a pénzt kiutalja) alapjaiból fizették-e ezeket a cikkeket. A jelentés többek között egy építkezési prog-. ramot is megemlít, amelyet Brazília északkeleti Piau vidékén 1963-ban kezdtek meg 1,009 iskolai osztály, 4 iskola, 3 iskolai elöljáróság. 10 ipari mű­hely és 10 orvosi-fogorvosi központ létesítésére. Három évvel később, mikor az építkezést először felülvizsgálták, azt találták, hogy az iskolai tervek­nek csak 18 százalékát hajtották végre, de az erre kiutalt pénz 70 százalékát elköltötték. Csak egyet­len iskolát építettek fel, a program többi részét nem teljesítették. Karbantartási programról sem gondoskodtak, habár a befejezett iskola épülete már tatarozásra szorult. A tetőn befolyt a viz, a vízvezeték rossz volt, a padlók, a csempék és az iskolai táblák megtöredeztek, a vakolat hullt, a festék hámlott és az alapokban repedések voltak. A jelentés kihangsúlyozta, hogy “Latin-Ame- rikában a farmcsaládok sok milliói nem kapnak bankkölcsönt a szükséges mezőgazdasági szerszá­mok, magvak, műtrágyák, rovarirtók és más cikkek beszerzésére, melyekkel saját erejükből kiemelked­hetnének a nyomorból.” “Az adatok mégis azt bizonyítják, hogy az U.S. mezőgazdasági hitelét nagybirtokosoknak s közép­birtokosoknak adják, akik pedig könnyen kaphat­nának privát bankkölcsönt is.” Peruban az U.S. által segélyezett agrárbank 350 millió dollár hitelt juttatott 26,100 nagy- és közép- nagy földbirtokosnak az 1966-ban végződő 11 év alatt. Ugyanakkor mindössze 115 millió dollárnyi hitelt nyújtott 232,550 kisparasztnak. A jelentés arra is rámutat, hogy ha a nagy- és középbirtoko­sok privát bankoktól kaptak vojna kölcsönt, akkor 700 ezerrel több farmcsalád kaphatott volna hitelt és az egész program sokkal sikeresebb lett volna. A NYÁRON NEMCSAK HŐMÉRŐ-EMELKEDÉST LÁTTUNK Két heti szabadságról hazatérve, ellátogattam a szupermarketbe, hogy felrissitsem családi kam­ránkat. Azt tapasztaltam hogy mindennek felment az ára. Árleszállításról egyáltalán nem volt szó. Árak (csomagonként) szabadság szabadság előtt után Thomas’s English Muffins 230 250 Dannon yogurt 210 230 Kerek olasz kenyér (Italian bread) 370 430 A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor a huspulthoz mentem. Főleg marhahúst kínáltak el­adásra. A legolcsóbb gulyáshus fontja 89 cent. Láttunk “steak”-eket is. Ezt azért teszem idézőjel­be, mert a szupermarketok hentesei sültnek való marhahúsból szeletelnek steaket és dupla áron adják el. A legolcsóbb steak $1.19 fontonként. Ez a cson­tos, zsíros sirloin steak. Tudom, mert megvettem és otthon alaposan megnéztem. A rendes steak $1.39 fontonként, a legjobbat pedig $1.99-ért vész- tegették. A szupermarket ielé haladva megálltam és gazolint vettem. Észrevettem, hogy ennek is fel­ment az ára egy cenitel gallononként. Úgy vélem, hogy ezen a nyáron az áremelkedés gyorsabb volt, mint bármikor ezelőtt, ami éleseb­ben szembetűnik, ha egy-két hétig távol vagyunk. Az a gyanúm, hogy a hivatalos havi áremelkedési statisztika, mely 0,3 és 0.4 százalékot mutat ki, nem tükrözi vissza a valóságot. Magasabbak az árak és az adó Ugyanakkor, amikor az életszükségleti cikkek ára rohamosan emelkedik, az amerikai munkás bérlevágást kapott a tiz százalékos pótadó levoná­sával. Szabadságomat Angliában töltöttem, ahol az élel­miszerárak az itteninek kb. felét teszik ki. Ennek főoka, hogy az angol kormány élelem-szubvenciót ad, miáltal a fogyasztók olcsón jutnak a szükséges élelmiszerhez. Az angol munkások kivívták ezt maguknak a második világháború után, amikor a Labor Party szocializmust Ígért. Szocializmust ugyan nem adtak, de lényeges engedményeket vol­tak kénytelenek nyújtani és ez volt az egyik ilyen engedmény. Az angol Tory párt időközönként csökkentette az élelmiszer-szubvenciót, de még ma is jelentős előnyt jelent ez a munkásoknak. Itt a helyzet ennek ellenkezője Az amerikai kormány élelmiszer-politikája ennek éppen az ellenkezője. Minden évben milliárdokat költenek arra, hogy magasan tartsák az élelmiszer- árakat és lehetővé tegyék a nagybirtokosok és nagykereskedők nagy hasznát, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek jövedelmének emel­kedését. Az árak rohamos emelkedése nemcsak az egyes monopolisták elhatározásának következménye. Az Egyesült Államokban az infláció az összes monopo­listák együttes elhatározásából következik. ők azok, akik az ország pénzügyeit irányítják, akik fe­lelősek az áremelkedésekért, akik ezt az úgyneve­zett “szabályozott” inflációt és a csaknem korlát­lan profitharácsolást előidézték. Háborúk és a fegyverkezési verseny az infláció hajtóereje. A magántulajdont védő közgazdászok erről a népnyuzó politikáról mondják, hogy hasz­nos az ország gazdaságának. A tény természetesen az, hogy végeredményben káros az ország gazda­ságára és nagyon hátrányosan érinti a munkások közvetlen érdekét. Mi ebből a tanulság? Az, hogy mindenki beszól, panaszkodik az infláció ellen, de addig semmi nem változik, amig a munkások porondra nem állnak az amerikai nép e rákfenéje ellen — legalább olyan eréllyel, mint ahogy porondra állnak bér­emelésért. V. P. Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Work, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. Ént. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^gggegjgrjg^ 84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50

Next

/
Thumbnails
Contents