Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-09-12 / 35. szám
Vol. XXII. No. 35. Thursday, September 12, 1968. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. SAJNÁLOM... NEM TUDTAM Hubert H. Humphrey megkezdte kampányát Philadelphiában és beszédében ezeket mondotta: "Ha megválasztanak, hajlandó leszek életemet feláldozni a világbékéért." Kérdezzük, miért nem hajlandó Humphrey megtenni ezt most, amikor csak alelnök? Második beszédét Denver, Coloradóban tartotta. Itt ezeket mondotta: "A chicagói konvención a többségi és kisebbségi javaslat között (a vietnami háborúval kapcsolatban) a különbség olyan elenyésző kicsiny volt, hogy elfogadhatónak tekintettem volna a kisebbségi javaslatot." Mikor ugyanaznap Los Angelesben fiatalok gyűlésén megkérdezték: "Támogatja-e Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését?", a válasz határozott "Nem" volt. Amikor a kérdező feltette a második kérdést: "Hogyan egyezteti össze e választ azzal, amit Denverben mondott?", H.H.H. igy válaszolt: "Sajnálom, de nem tudtam, hogy a kisebbségi javaslat egyik pontja Észak-Vietnam bombázásának beszüntetését javasolta." Minden 15 éven felüli, és sokan, akik még ezt a kort sem érték el, tudja, hogy a chicagói konvención a delegátusokat éppen ez a kérdés választotta el egymástól. De az ország elnöki tisztségére pályázó H. H. Humphrey nem tudta. Hogyan lehet az ország irányítását ilyen emberre bizni? JOGRENDET! George Wallace, Alabama volt kormányzója a fasiszták szószólója a "Jogrend" jelszavával annyi szavazatot óhajt szerezni, hogy ő dönthesse el, ki lesz az ország elnöke a következő négy esztendőben. A Wallace megválasztását támogató polgári ruhába öltözött rendőrök minden ok, vagy provokálás nélkül, fényes nappal, a brooklyni Schermerhorn Ave.-i bírósági épület hatodik emeletén véresre verték a Fekete Panther Párt több tagjátj és a velük rokonszenvező fiatal fehér férfiakat és nőket. A jelenlévő egyenruhás rendőrök senkit sem tartóztattak le. Ha a bűnös rendőröket nem függesztik fel AZONNAL, ha nem állítják őket bíróság elé, ha nem minősíti őket bűnösnek és nem vetik őket börtönbe, akkor a brooklyni törvényszék épületében 1968 szept. 4-én lezajlott véres támadás biztos jele annak, hogy az Egyesült Államok rohamléptekben halad a fasizmus felé. “Ä LEGMEGRÁZÓBB BRUTALITÁS” "Népünk puszta kézzel néz szembe az évszázad legmegrázóbb brutalitásával." Ezt mondja Vaclav Havel fiatal csehszlovák iró a világ' haladó gondolkodású i^óih»" intézett k'á-tvá^yában. Ezt közli a nagytekintélyű N»w Yc-k Ti^ss három ha-J sábos cikkben. Havel az ujcágb?n közölt fénykénéből Ítélve a huszas éveiben lehet és talán még életben sem volt, amikor a német fasiszták felégették Lidicét. De mint Írónak tudnia kellene Lidicéről, sőt Auschwiiirói és Bucnenwaldról is, valamint a Sudéta-vidék elrablásáról, a Varsó-gettó lakóinak lemészárlásáról, a hatmillió zsidó kiirtásáról. Azt tanultuk a történelemből és sokan saját tapasztalatukból, hegy a fasiszták garázdálkodása, tömeggyilkolása volt az évszázad "LEGMEGRÁZÓBB BRUTALITÁSA." S ezzel vetekedik az Egyesült Államok vietnami tömeggyilkolása. De a fiatal Havel nem erre utal. Ő a szocializmus védelmére siető öt szocialista állam haderejének cselekedetére utal. Láttunk képeket e brutalitás megnyilvánulásáról: miként folytatnak barátságos beszélgetést a szocialista államok kato-i nái Prága lakosaival, miként szórakoztatják a Vörös Hadsereg táncosai és zenészei nemcsak a katonákat, de a város lakcs-i ságát is. A tény az, hogy az imperialisták eíszámitották magukat.! Váratlanul érte őket a szocialista államok gyors elhatározása,! mely keresztülhúzta eredeti tervüket. Bosszantja őket, hogy a csehszlovák nép nem esett bele a jól előkészített csapdába és: nem veit hajlandó azokat követni, akik visszavitték volna a régi, kizsákmányoló rendszerbe. Reméljük, hogy Vaclav Havel és mindazok, akiket ravasz mesterkedéssel sikerült a szocializmus ellenségeinek ideiglenesen félrevezetni, idővel rájönnek arra, hogy itt mélyen-: szántó és széleskörű összeesküvésről volt szó, melynek célki-i tűzése a régi rendszer visszaállítása volt. Sztrájkba lépett 55,000 tanító New Yorkban A tanítók munkájuk biztosítását követelik. A tanulók szülei önkormányzatért küzdenek AZ ARAB-IZRAELI VILLONGÁSOK AZ ENSZ TANÁCSA ELŐTT NEW YORK, N. Y. — öt órán át géppuskákkal, ágyukkal és rakétákkal lőttek egymásra az arab és az izraeli katonák a Szuezi-csatorna mentén. A felek egymást vádolják a harcokért. Egy izraeli katona meghalt, 17 megsebesült a harcok következtében. Izrael kérésére U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára rendkívüli ülésre hívta a Biztonsági Tanácsot a helyzet kivizsgálására. Közben az ENSZ-megbizottnak sikerült a fegyverszünetet életbeléptetnie. Washington, D. C. — Mike Mansfield, Montana demokrata szenátora ismételten javasolta Észak-Vietnam bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetését. “Meggyőződésem — mondotta a szenátor —, hogy ez a lép,és (a bombázás beszüntetése) vezet csak érdemleges tárgyalásokhoz, a békéhez.” • Washington, D. C. — Richard Nixon itt tartott kortesbeszédében mondotta: “A közelkeleti katonai helyzetet líráéi javára kell billenteni.” Nixon mindenkinek ígér mindent, hogy bejusson a Fehér Házba. • Szöul. — Az a hir terjedt el, hogy a Koreai Demokratikus Köztársaság kormánya szabadon bocsátja a Pueblo legénységét a Köztársaság 20. évfordulója ünneplésének alkalmából. A hirt eddig megbízható forrásból nem erősítették meg. • Atlanta, Ga. — 100 millió patkány évente ezermillió dollár kárt okoz országszerte. • Oakland, Cal. — Az esküdtszék bűnösnek találta Iluey Newtont, a Black Panther párt vezetőjét azon vád alapján, hogy meggyilkolta John Frey rendőrt és megsebesítette Herbert Heanes-t. A tettet “szándék nélküli” bűnténynek minősítette az esküdtszék, úgyhogy tetteiért nem lehet őt halálra ítélni. Az esküdtszék négy napon át tárgyalta az ügyet, mielőtt döntésre került volna sor. A védelem fellebbez. A Panther Párt vezetői azt mondották, hogy ha Newtont bűnösnek találják, nagy zavargások várhatók. • New York, N. Y. — James L. Marcust, a város volt gáz-, villany- és vízmüveinek tanácsosát a várost megkárosító cselekedete miatt 15 hónapi börtönbüntetésre Ítélte Weinfeld bíró. • Párizs. — De Gaulle elnök sajtónyilatkozatában azon véleményének adott kifejezést, hogy továbbra is barátságos viszonyt óhajt fenntartani a Szovjetunióval. NEW YORK, N. Y. — A sztrájktiltó Taylor-törvény ellenére az 55,000 szervezett tanító sztrájkba lépett. Az iskolák Lindsay polgánnester utasítására nyitva vannak, de a tanulók nagy része nem lépte keresztül a tanítók piketvona- lát. A sztrájkot megelőzően napokon át folytak a tárgyalások a város Közoktatási Tanácsa, az Ocean Hill—Brownsville iskolakerület vezetősége és a tanítók szakszervezetének meg bizottai között. A központi probléma A múlt év májusában Rhody McCoy, az Ocean Hill-Browns vilié kerület igazgatója elbocsátott tiz tanítót, azzal vádolva őket, hogy nem teljesitik feladatukat kellő buzgalommal. A szakszervezet tiltakozott a tanítók elbocsátása ellen. Az iskolakerület 200 tanítója szolidaritást vállalt az elbocsátott tanítókkal. McCoy uj tanítókat alkalmazott az elbocsátott és velük rokonszenvező oktatók helyébe. Albert Shanker, a tanítók szakszervezetének elnöke követeli, hogy az elbocsátott 10 tanitót helyezzék vissza eredeti állásukba. Pártatlan biró a tanítókat támogatja Francis E. Rivers, nyugalmazott biró kivizsgálta a tanítók ellen felhozott vádakat és úgy döntött, hogy az elbocsátás indokolatlan volt és támogatta a szakszervezet követelését, hogy helyezzék vissza állásukba a tanítókat. McCoy azonban ragaszkodik eredeti vádjához, hogy a tanítók aktivan agitáltak az iskolarendszer decentralizálása ellen és ellenségeskedést szítottak a fekete és fehér tanítók között. (Folytatás a 12-ik oldalon) VÉRES HARCOK SAIGON KÖZELÉBEN Saigon — Dél-Vietnam fővárosa közvetlen közelében ismét fellángoltak a harcok. A szabadságharcosok és a kormány-1 csapatok közti összeütközések1 nagyobb méreteket öltöttek, mint az utolsó öt hónap bármelyikében. Egyidőben Duclap katonai j támaszpont ellen sikeres támadást intéztek a szabadság- harcosok, akik lelőttek egy helikoptert. Egy délvietnami tábornok. egy amerikai aiezre-; des és három más személy ha-, lálát lelte. Amerikai katonák Saigontól 30 mérföldre északnyugati irányban elfoglaltak egy falut. A házakat felgyújtották, az állatállományt leölték. “E házakat és az állatokat nem tudják Charlie-ék felhasználni”, mondotta egy amerikai katona. “Sajnálom ezeket a szegényeket” — mondotta egy másik, amint a falu lakosait nézte akik sírva szemlélték falujuk elpusztítását. Ént. as 2nd Class Matter“ Déc. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P-O. of N.Y., N.Y.
