Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-09-05 / 34. szám
Thursday, September 5, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Magyar irodalom a szomszédos országokban A Jugoszlávia mintegy félmilliónyi magyarságát képviselő irodalom az elmúlt 10—12 évben szoros kapcsolatot épitett ki Budapesttel. Természetesen, termékeny és jó kapcsolatról van itt szó. A déli szomszédországban különben sem “kisebbségi” a magyar irodalom, hanem — Jugoszlávia egész államberendezéséből adódóan — egyike a sokféle nép sokféle kultúrájának, egyenrangú a többivel. Az első világháború után nehezen éledő jugoszláviai magyar irodalomban rövidesen két nagy egyéniség vált ki: Szenteleky Kornél (1893— 1933), aki orvos létére hatalmas irodalmi szervező munkát fejtett ki, folyóiratot szerkesztett, regényeket (Kesergő szerelem, Izola Bella), elbeszéléseket, verseket, tanulmányokat irt. Kívüle Sinkó Ervin (1898—1967) gyakorolt döntő befolyást, bár a húszas-harmincas években emigrációban élt a Szovjetunióban. Pályája, amelyet számos nagy regény jelez (Optimisták, Tizennégy nap, Aegidius útra kelése, Áron szerelme), szinte napjainkig nyúlt és irányt szabott. A második világháborút követően a 40-es és 50- es évek fordulóján újra erőteljesen aktivizálódtak a már korábban befutott irók: Herceg János, akit már Szenteleky is a legnagyobb tehetségek között' emlegetett, Majtényi Mihály, a kisvárosi hangulatok ihletett tollú ábrázolója, Szirmai Károly, Debreczeni József, Laták István, Csépe Imre, a parasztirö, a költők közül pedig főleg Zákány Antal. S jelentkezett az uj generáció: legtehetségesebbjei között vannak elsősorban Ács Károly, » ugyancsak a költők közül Gál László, Fehér Ferenc, s egy orvosköltő, Pap József, az irók közül elsősorban Major Nándor, valamint Németh István, Saffer Pál és Petkovics Kálmán. A 60-as évek elején uj szint, s uj pezsgést hoz az úgynevezett Symposion-csoport fiatal, avantgardista tagjaival. Sok ragyogó tehetség érdemel figyelmet közülük, igy elsősorban Bányai János, Diák Ferenc és Varga Zoltán a prózában, Tolnai Ottó, Domonkos István, Fehér Kálmán és Koncz István a költészetben. Folyóiratjuk, az Uj-Sym- posion rendszeresen közli az uj utakat kereső fiatalok Írásait. A jugoszláviai magyar irodalom legtekintélyesebb fóruma a Hid, havonta 7—8 Ívnyi terjedelemben jelenik meg. A folyóirat — túllépve a provinciális kereteken — európai, sőt világméretű irodalmi orientációval szolgál. Főszerkesztője Ács Károly költő, korábban, 1962—1964 között a már említett orvos-költő, Pap József állt az élén. Magyar Szó címen napilap, A hét címen hetilap jelenik meg magyar nyelven Jugoszláviában. Szabadkán magyar színtársulat szolgálja anyanyelven a magyar és az egyetemes kultúra terjesztését. Kiemelkedő tevékenységet fejt az újvidéki Fórum kiadó, amely évente hozzávetőleg 20 könyvet ad ki jugoszláviai magyar Íróktól. Emellett nagypéldányszámú sorozatokban közli a. jugoszláv és a világirodalom — klasszikus és modem — remekműveit. Rajta kívül a szabadkai Minerva szolgálja Jugoszláviában a magyar nyelvű könyvkiadást. Kisfiú az oroszlán karmaiban Drámai pillanatoknak lehettek tanúi a múlt hónap egyik vasárnapján a veszprémi állatkert látogatói. A 9 éves Beer Csaba egy óvatlan pillanatban közel merészkedett az oroszlánketrechez és pillanatok alatt a vadállat karmaiba került. Az oroszlán a féloldalt álló gyermeket a rácsok között a ketrecbe húzta és magához rántotta. Ezután otthagyva áldozatát, visszavonult a ketrec másik végébe. Ebben a pillanatban érkezett a helyszínre Pölös József, a 15. számú AKÖV gépkocsi- vezetője. Azonnal felismerte a rendkívüli veszélyes helyzetet és a záratlan ketrecajtót kinyitva, nagy lélekjelenléttel, bátran benyújt a ketrecbe, s kihúzta onnan a gyermeket. Azonnal hívták a mentőket, akik a súlyos koponya- és mellkassérülést szenvedett Beer Csabát a veszprémi kórházba vitték. A tokai-hegyaljai szolok és a külföldi állampolgárok Az utóbbi időben külföldön élő honfitársainktól több olyan levél érkezett, amelyekben Tokaj- Hegyalján lévő szőlőik iránt érdeklődtek. A kérdésekkel kapcsolatban illetékes helyen a Hazai Tudósításoknak a következő tájékoztatást adták: — Tokaj-Hegyalján körülbelül 2,800 katasztrá* lis holdnyi szőlő magánosok birtokában, az egész borvidéknek valamivel több mint egynegyede. Ez a terület 8,000—8,200 tulajdonos között oszlik meg, s közöttük olyanok is akadnak, akik hosz- szabb ideje külföldön élnek, már külföldi állampolgárok. Egv-egy tulajdonos átlagosan 300—400 négyszögölet mondhat magáénak, sok helyen az állami gazdaságok, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek birtokai közé beékelten. — A külföldön élő szőlőtulajdonosok két csoportba sorolhatók. Egyik részük megmüvelteti földjét, általában rokonaival. Másik részük azonban nem gondoskodik szőlőjéről, igy az parlagon hever, egyre inkább pusztul. Előbb-utóbb tehát beleesnek majd a borvidék rekonstrukciójával, a nagyüzemi szőlőtermesztés kialakításával együttjáró földrendezésbe. — Az utóbbiaknak ezért vagy az lenne az érdekük, hogy gondoskodjanak szőlőik megműveléséről, vagy az, hogy eladják egyre értéktelenebbé váló földjeiket. Erre az uj földtörvény lehetőséget is nyújt, szőlőiket megbízottjaik utján is, levélben is felkínálhatják eladásra, tetszés szerint a helyi tanácsoknak, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, magánosoknak is. — Ha külföldön élő tulajdonosok szőlőiket a helyi tanácsoknak vagy a mezőgazdasági termelő- szövetkezeteknek ajánlják fel megvételre, a föld vételárát úgynevezett mezei leltár alapján állapítják meg. A megváltási árat törvény szabályozza, s azt a devizagazdálkodás szabályai sw rint fizetik ki. í Balogh páter Junius utolsó napjaiban mutatta be aranymiséjét — Ijjas József Csanádi püspök és Szabó Imre püspök, esztergomi vikárius közreműködésével — Balogh István csanádmegyei áldozópap, a budapesti Szent Mihály templom igazgatója. A népszerű Balogh páter a felszabadulás után, mint miniszterelnökségi államtitkár és képviselő vett részt a politikai életben. Az ai-anymise alkalmából VI. Pál pápa apostoli áldását küldte Balogh Istvánnak, aki megkapta a pordánymonostori apáti címet is. Balogh páterrel, aki népszerű a magyar művészi körökben is, a jubileum alkalmából felelevenítettek egy kedves anekdotát. A második világháború előtt Szeged alsóvárosi plébános volt s kevesen tudják, résztvett az azóta naggyá fejlődött Szegedi Ünnepi Játékok alapjainak lerakásában. Amikor a terjedelmes testalkatú Balogh páter első miséjét mutatta be a Szeged-alsóvárosi teplom- ban, utána a kurátorral élén megjelentek a plébánia hivatalában az egyházközség vezetői. Balogh páter derűsen fordult hozzájuk: — Aztán, ha egyszer elkerülök innen, nehogy azt mondják rólam, hogy a maguk zsírján híztam* meg... Jól nézzenek meg — csapott impozánsai* domborodó hasára — ezt a hasat magammal hoztam! A SAJTÓ A magyar statisztika adatai szerint évente 67 napilap jut az ország minden egyes lakosára, a legkisebbektől a legidősebbekig. A felmérés szerint 1950 óta nagyarányú fejlődés következett ba ezen a téren: az úgynevezett időszaki sajtótermékek száma az akkori 334-ről 1967 végéig 752-re nőtt. Igaz, ezen belül a napilapok száma most is elég szerény: tavaly mindössze 26 volt — azóta a Magyar Hírlappal 27-re nőtt —, példányszámúk! azonban már az elmúlt évben meghaladta a 667 milliót, szemben az 1950 évi 290 millióval. Az 1967-es adatok szerint a legnagyobb — 800 ezret meghaladó — napi példányszámban a Nép- szabadság jelenik meg, utána a Népszava következik 278,000, az Esti Hírlap 183,000 és a, Magyar Nemzet 122,000 példánnyal. A Népsport példányszáma 155,000. A vidéki napilapok közül a Dunántúli Napló vezet 62,000-res példányszámával, utána a Hajdú Bihari Napló következik 49,000-rel. A hetilapok közül a Rádió- és Televizióujság átlagosan 657,000, a Ludas Matyi 596,000, a Nők Lapja 493,000 és a Szabad Föld 412,000 példányban jelenik meg. • Százmillió bélyeggyűjtő. — A magyar filate- liai szervek megkapták az UNESCO legújabb jelentését, amely szerint az Egyetemes Posta Egyesületnek (UPU) 150 tagállama van, s ezekben mintegy százmillió bélyeggyűjtő él. Érdemes megemlíteni, hogy a tízmilliós Magyarországon a szervezett bélyeggyűjtők száma meghaladja a 220,000-ret, de legalább mégegyszer ennyien hódolnak a filateliá- nak egyesületi köteléken kívül. • • Együttműködés magyar és svéd cégek között. —A svéd Mecman cég és az egri Finomszerelvény Gyár tízéves időtartamra termékcsere szerződést kötött. Eszerint a Mecman rendszerű 1500-as hen gersorokat a svéd cég license alapján az egri üzem állítja elő nemcsak a magyar piac, hanem a svéd vállalat piac-szükségleteinek megfelelően is. A magyar fél az 1500-as hengerek ellenértékét más típusú Mecman gyártmányokban kapja meg. ARATÁS BUDAPEST HATÁRÁBAN A XVIII. kerületi, pestlőrin ci Szabadság Tsz 400 holdon termel gabonát. A gazdaságban teljesen gépesítették a nehéz munkát. A folyamatos munkabiztositás érdeké ben a szövetkezet a dolgozókat ebéddel és hüsitő italokkal látja el. Képünkön: Aratják az őszi árpát a kombájnok.
