Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-09-05 / 34. szám

8

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, September 5, 1968,

Az a Hajdúszoboszló, amelyre a Magyar Szó régebbi olvasói emlékeznek, régen nincs már. Az elmúlás azonban nem máról-holnapra történt, hanem lassanként ment végbe. A mai Hajdúszoboszló fogalommá vált Magyarországon, nyugodtan mondhatjuk, hogy az ország leglátogatottabb fürdőhelye. A fürdőigazgatóság szerint a fürdőt látogatók száma már közel jár az évi egymillióhoz. A gyógyulást keresők között nagyon sok a külföldi. A gyógyforrás vize messze földről hozza ide a reumában szenvedőket és azokat, akiknek mészlerakó- dás van az erekben vagy másutt. A viz ezertől kétezer méterig lefurt mélységből tör a felszinre és olyan nagy mennyiségben, hogy millió és millió liter vizet kell más célokra elvezetni.

A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa két heti üdülésre küldi ide tágjait. Az is igaz, hogy nincs annyi hely még az országban, hogy minden tagot üdülőhelyre küldhessenek, de nem is kell mindenkinek gyógyulási üdülés. Sokan szívesebben fogadnak el két heti szabadságot a Balatonon, a Mátrában, a Velencei-tónál, a Lőverekben, stb. Ami azonban Hajdúszoboszlót illeti, itt hatalmas üdülőtelepet építettek a Szakszervezetek, ahová a tagok hozzátartozóikat is elvihetik. A tagok beutalása

egész éven át történik, mert főképp gyógyulásról van szó. Az állandó épületeken kívül hatalmas tábort is létesítettek, mely főképpen nyári jellegű, de akármennyire is nagyítják évről-évre a berendezéseket, ha a nyári idény megérkezik, mindig szűknek bizonyul. Az ide sereglett tömeg azonban gyógyfürdőn kívül szórakozást is kap. Van szabadtéri színpad, mozik, éttermek, bárok, könyvtárak Minden elképzelhető sport-tevékenységben is részük van a látogatóknak. Ezek azok, melyek Hajdúszoboszlót a térképre tették.

Hajdúszoboszló Debrecentől egy kicsit délnyugatra van. Állandó lakossága meghaladja a 20 ezret, A Hajdúságban természetesen mezőgazdasággal foglalkoznak, főképpen cukorrépát és gyümölcsöt termelnek. A mocsaras helyek pedig a nád- gazdaságot hozták előtérbe. A szikes talaj és az állandó szárazság a Keleti Csatorna felépítése óta bizonyos mértékben változott. A 108 kilométer hosszú csatorna a Tiszától indul, keresztülhúz a Hortobágyon és Hajdúszoboszlót érintve dél felé megy a Berettyóig. Hosszú szakaszán nemcsak öntözésre használják (közel egynegyed millió kát. hold földet öntöz), de olcsó teherszállításra is. A csatorna olyan széles, hogy két uszály 700—700

tonna űrtartalommal egymás mellett haladhat. Hajdúszoboszlót nemcsak a gyógyvíz, de a csatorna is segítette növekedésében.

A régi kis városka első lakói valószínűleg hunok voltak. A helyiség nevét is szláv eredetűnek vélik. Egyidőben a Hunyadiak, majd a Szapolyaiak, illetve az Enyingi Törökök voltak földesurai. Bocskai 1606-ban 700 lovashajdut telepitett szoboszlói birtokára. A régi hajdú városnak ma is megvannak a bástyái, amelyeknél 1660-ban 300 hajdú haláláig kitartott a törökök seregével szemben.

A város határában földgáztelepeket fedeztek fel* Csöveken vezetik a gázt a használókhoz. Ez a gáz annyira erős nyomású, hogy az eddigi szénből készített gázra beállított felszereléseket és azoknak nyílásait le kellett szűkíteni. A másik uj, mint már említettük, a gyógyvíz.

Szép. és modern várossá való kifejlődését gyógyfürdőjének köszönheti. A viz 73—78 C. fokos, mikor a földből feltör. Sós, jódos, brómos hévforrásai 57 akkernyi területén gyönyörűen parkosított, virágágyakkal körülvett hatalmas méretű gyógyfürdő épült ki. Két szabad és egy zárt uszodája van. Az orvosi tudomány által ismert vizkura minden technikáját megtalálhatja a látogató, aki csakis szakorvosok ellenőrzésével veheti igénybe a fürdőket. A külső és belső uszodát ajtók kötik össze, amelyekben a szükséges hőmérsékletű vizet tárolják. igy a téli időkben is lehet, a külső uszodákat használni.

Schalk Gyula:

Budapest -- Katowice -- Krakkó

(Lengyelországi jegyzetek)

f . IIItt állunk hát a Katowicéi Nagyplanetárium kupolája alatt. Planetáriumot, vagyis az égbolt jelenségeit utánzó, elsősorban a bolygók mozgásait szemléltető mechanikus eszközt már Archimédesz is készített. Ha hihetünk a korabeli leírásoknak, akkor az ő műszere kivájt üveggömb lehetett, amelyen a csillagok kicsiny- korongokkal voltak jelölve. A Nap, a Hold és a bolygók fogaskerekek által mozgatott különféle méretű rudakra erősített golyókkal nyertek szemléltetést. Erről a szerkezetről már Ciceró is megemlékezett, és Claudia- nüs igy csodálkozott, amikor hírét hallotta: “Hát ennyire jutott már a halandók előrelátó képessége; Lám a syrakusabeli aggastyán mókázik velünk művészetével."

Az ősi planetárium szerkezetek, és azok modernebb változatai között igen elterjedt eszközök voltak az úgynevezett armilláris szférák. Ezek léc nyegében szemléltető szerepet játszottak, azonban bizonyos méréseket, és tájolásokat is el lehetett végezni a segitségükkel. Az égbolt legfontosabb köreit tartalmazták: a láthatárt, az égi egyenlitőt, és a Nap pályasikját, az úgynevezett ekliptikát, valamint a meridiánt, vagyis az Észak- Dél vonalat. Ezeket az eszközöket már az ie. 2000- ben élő ősi kínai csillagászok is ismerték. A műszer tulajdonképpen egymásban elforduló, egymásba épitett gyürk rendszere, melynek segítségével az égitestek megcélozhatok voltak, és magasságuk fokokban mérhető.

A legelső valódi mechanikus planetáriumnak a Busch által 1657-ben épitett hat gyűrűből álló ar milláris szférát tekinthetjük, melynek különös érdekessége, hogy a régi ezüstmüszerben a Föld már a maga helyén áll, vagyis nem a középpontAMERIKAI MAGYAR SZÓ J

T30 East 16th Street I

New York, N. Y. 10003 I

Tisztelt Kiadóhivatal!

Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelve:

küldök megújításra $..................-t.

Név: .........................................................................I

Cim: .........................................................................I

Város: .......................................... Állam: ......*

Zip Code:.............. I

_______ I

ban, hanem a Nap körül kering. A legkülső gyűrűn bronzfigurákkal ábrázolják a jellegzetes csillagképeket. Az állatővi csillagképeket tartalmazó gyűrű lassan elfordul a Nap látszó évi pályájának; megfelelően.

Még később mechanikus planetáriumok, szerkezetek léptek a bolygók ábrázolásának szolgálatába. E kezdetleges alkotások már az egyes égitestek egymáshoz való helyzetét is szemléltették.

G. Graham londoni óramester szerkezetében pél dául a Hold a Föld körül keringett, mig a Föld-. Hold rendszer a Nap körül mozogva jól szemléltette a Naprendszert ,annak belső térségét, és ezzel egyidejűleg rávilágított alkotója világképére is. A régi szerkezetek valóságos óracsodák voltak, amelyek a valóságnak megfelelő sebességgel mozgatták az egyes égitesteket. Turriano csoda- számbamenő óráján éldául pontosan harminc év alatt fordult körbe a Szaturnusz. Schwallig mester hires órája a strassburgi székesegyházban álL Ez a szerkezet az egész székesegyház kicsinyitett mása. Tornyán három óralap van. Alul egy lassan forgó óriás kör 365 részre osztva az egyes napo’ kát, középen egy lap a megfelelő órákat, mig az utolsó, lap a tulajdonképpeni planetárium a valóságnak megfelelő helyzetben az egyes bolygók állását adja. Körben az állatővi csillagképek.

A. Busch alkotta a hires Gottorp Glóbuszt is, mely a maga idejében valóságos csodának számított. Mintegy tizévi kemény munka után 1664ra készült el hatalmas ég és földgömbje, ahol az éggömb 4 méter átmérőjű volt.

A gömb 3.5 tonnát nyomott. Belsejében aranyból készült csillagok ragyogtak, melyeket lámpával világított meg. A gömb alatt 12 személy foglalhatott helyet. Az egész gömböt egy vizimotor forgatta. Ez volt az első olyan planetárium, ahol a valóságnak megfelelő helyzetben valóban a látogató felett helyezkedett el a csillagos égbolt. Ha sonló alkotás volt Long professzor 1758ban elké- készült éggömbje is, amelybe már harmincán fértek el. ő már kilyuggatta az éggömböt az egyes csillagoknak megfelelő helyen, és kívülről világította meg. Ez az éggömb állt legközelebb elvben a mai, akár a Katowicéi Planetáriumhoz is. Sajnos ezt a műszert 120 évi működés után szétszedték. 1774-től 1781-ig épült Eise Eisinga hires planetáriuma, melyet sulyok mozgattak, és inga szabályozott. Kerekei fából, fogai fémből voltak. Ebben a nagy terembe épitett planetáriumban még' a bolygók holdjai is a valóságnak megfelelően végzik a keringésüket. Hasonló szerkezet működik a müncheni Deutsches Múzeumban is. A New Yorkban levő Hayden Planetárium Kopemikua

termében pedig egy 12 méter átmérőjű kör alakú terem mennyezetén képezték ki a mechanikus planetáriumot, melyben a Föld pl. 12 perc alatt kér rüli meg a középen levő Napot. Ebben az időskálában a Jupiter már több mint két óra alatt teszi egy körfordulatot.

Az elektromosság 1911 ben vonult a planetáriumok titokzatos világába. Dr. Wallace W. Atwodd elkészítette a már említett Long'-féle éggömb másolatát, és elektromos motorral hajtotta meg.

A műszer mely itt áll a Katowicéi kupola alatt tulajdonképpen W. Bauersfeld néniét professzor találmánya. Gondolatmenete szerint Ugyanis az lenne helyes, ha magát a szerkezetet alkotnánk meg több irányban mozgatható gépként, és mintegy mozivászonra vetítenénk a felettünk mozdulatlanul álló kupolára az égboltot, ötletét megvalósítva 1924ben elkészült az első, az északi éggömböt vetitö planetárium. A ZEISS müvek első ilyen műszerét azután egyre tökéletesebb mindkét égboltot vetíteni képes műszerek követték. Ezide- ig 25 ilyen nagy a Katowicében működőhöz hason* lő szerkezetet épitett a cég. Ezek egyre tökéletesebbek, és egyre több ismeretet lehet közölni velük, hiszen, az uj elképzeléseknek megfelelően egyre több és több segédeszköz járul hozzá. A készülő budapesti műszer ennek megfelelően a legmodernebb nagyplanetárium lesz a világon. Je- leuleg főként Európában össze állított planetáriumok működnek. Köztük a legjelentősebbek a Jenái, a Katowicéi, a Londoni,a Prágai, a Moszkvai, és a Leningrádi Planetáriumok. Az Egyesült Államokban 10 nagyplanetárium működik. Utóbbi időkben a japánok is foglalkoznak planetárium készítéssel, de sem a Goto cég, sem az amerikai Spita cég műszerei nem vehetik fel a versenyt a ZEISS cég műszereivel. ! jrj

Nem csökken a kereskedelem a csehszlovákiai események miatt

A londoni szovjet kereskedelmi kiállítás bejárata előtt piketelők járnak fel és alá a szovjet és más szocialista országok katonaságának Csehszlovákiában való jelenléte ellen. De benn, a kiállítás angolorosz kereskedelmi irodájában nem sokat törődnek a tüntetőkkel. Az a véleményük, hogy a két ország közötti üzleti kapcsolatok jövője biztosítva van és ezt a politikai körülmények nem befolyásolják.

A valóság az, hogy a kelet-nyugat kereskedelme äz utóbbi időkben gyors iramban megnövekedett. A szocialista és a kapitalista országok közötti forgalom 1967-ben 20 milliárd dollárt tett ki, 17.6 milliárddal többet, mint az előző évben és átlagban évi 12—14 százalék arányban terjed ki. Ezzel ellentétben, a világ kereskedelme a múlt évben csak 5 százalékkal növekedett.

Fodor Erna:

A FÖLDALATTI TENGER FELETT