Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-09-05 / 34. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 5, 1968 Megjegyzések a válsághoz A megszállás súlyos és keserves ügy, nemcsak a megszállt nép, hanem a megszálló számára is. A megszálló hadsereg kénytelen a nyugtalanság fékezésére és a maga védelmére kemény intézkedéseket hozni: drótsövénnyel övezni épületeket, városrészeket, elzárni utakat, páncéllal, sisakkal, puskával, vakitó, hánytató vegyszerekkel, könnygázzal, bunkóval felszerelni a legénységet s ha kell, mindezt kiméletlenül alkalmazni a tüntetők ellen. És . vigyázni kell, hogy a külvilág mindezt ne lássa az újságokban és a televízión: néha bizony szigorúan el kell bánni a kiváncsi újságírókkal, filmfelvevőkkel, fejbe kell őket verni, el kell ragadni vagy el- ! törni a kamerájukat. Szomorú kényszer ez, sajnos- igy történt most is. 24 túlbuzgó ujságirót kellett ' igy megfegyelmezni, szerencsére legtöbbjük könynyü sérüléssel úszta meg, csak négyet kellett kórházba vinni. Hogy el ne felejtsem: ez nem Prágá- ! ban történt, ahol a világ ellenforradalmár lapjai- 5 nak és televízióinak tudósítói oly szabadon járják a várost, izgatják a népet és fényképezik tízszer \ ugyanazt a páncélkocsit, rendeznek teatrális jele- í neteket halálmegvető bátorságról a békésen üldö* gélő szovjet katonák előtt; ez CHICAGÓBAN tör* tént, a szabad világ fellegvárában, ahol harci felszerelésű csapatok, helikopterek, mace és tankok őrzik a delegátusokat a nép szeretetének megnyilvánulásától. A többpártrendszer bevezetését követeli a világsajtó Csehszlovákiában. Több kommunista párt legyen ott? Nem. Legyen ott (további intézkedésig) kommunista párt, de legyenek szociáldemokraták, 1 kapitalisták, konzervatívok, kereszténydemokraták c stb. Mint. . . mint hol? Mint az U.S.-ban? Ahol két teljesen azonos elvi alapon álló kapitalista-imperialista “párt”, helyesebben politikai klikk versenyez a hatalomért, minden más elvet, világnézetet eleve kizárva a versenyből, sőt üldözve azokat, akik ezt ' megpróbálták, miként például a Smith-törvénnyel, amelynek alapján sokévi börtönre ítéltek százakat, 1 csupán mert párttagok voltak. Vagy mint Nyugat- 1 Németországban, ahol a kommunista (de nem a náci) pártot betiltották, s ezreket börtönöztek be,- mert a mozgalmat folytatni akarták? Csak a “rabnemzetektől” kell követelni az igazi többpárt-rend- zsert, aki ezt itt a szabad világban akarja: börtönbe ' vele! A sajtószabadságot is követelni kell a cseheknél: mindent meg lehessen írni, mindent kritizálni; szidni lehessen a Szovjetuniót, dicsőíteni az U.S.-t. Úgy mint ahogyan Nyugat-Németországban: ahol . baloldali napilap nem jelenhet meg és ahol a , Szovjetuniót valamennyi támadja, az U.S.-t mind j dicsőiti? Vagy mint az U.S.-ban, ahol 1,750 napi- , lap közül 1,750 kapitalista, nulla a munkáspárté, * az uj kis Daily World-től eltekintve. Mi a tiszta . demokratikus sajtót csak ott, Csehszlovákiában ki- ; vánjuk, induljanak el Anglia utján, ahol a sajtó j tulnyomórésze három trösztvezéré; Nyugat-Német- , országban, ahol a reakciós Springer csaknem I egymaga dirigálja, irányítja a sajtót és uszítja .. a tömegeket; az Egy. Államok utján, ahol a sajtó- I trösztöké a napilapok nagyobb fele, példányszámá- ä nak nagy többsége és ahol a legtöbb városban j egyetlen nagytőkésé az egyetlen napilap és a helyi i rádió, tv. Mindent a sajtószabadságért! Mindent megír a szabad sajtó i Ennek a lehetőségét követeljük Csehszlovákiá- j ban. írjanak meg mindent, úgy ahogyan... de hi- , szén a Magyar Szóban hetenként bemutatásra kerül mit nem ir meg az amerikai sajtó. Aktuális itt ennek uj példáit bemutatni: Colombia eucharisztikus kongresszusáról és a pápáról oldalakat közölt a sajtó, órákig közvetített a tv. De elfelejtették közölni a Colombia-i politikai foglyoknak a pápához intézett levelét, melyben köz belépését kérik a kormánynak az ellen, hogy-őket bírói döntés és Ítélet nélkül tetszés szerinti ideig fogva tartsák, hogy azután a törvény ellenére, katonai bíróság elé állítsák őket. S a börtönben éhez- tetik őket, sokakat hónapokig kis ketrecben tartanak, minden szanitációs lehetőség nélkül, jogvédelemtől elzárva. Elektromos ütésekkel kínozzák egész testüket, karjuknál fogva felakasztják, bottal verik, rendőrkutyákkal fenyegetik, kikötik őket amig meg nem halnak, “menekülés közben” agyonlövik őket, némelyeket kiherélnek, repülőgépről ledobják ha nem vallanak. “Pedig mi nem vagyunk bűnözők — írják — hanem becsületes munkások, diákok, intellektuelek, csupán a nép jogait követeltük az oligarchiától.” De a N. Y. Times-nak 12 oldal kell a cseh “borzalmak” ábrázolásához, nem ronthatta az ünnepi hangulatot azzal, amit itt a francia “Monde”-ból átvettünk. Beavatkozás Persze hogy tiltakozni kell minden külső hatalmi beavatkozás ellen egy ország életébe, csak kérdés, kinek van joga tiltakozni? Legkevésbé annak a kormánynak, amely számos országot megszállva tart; a közelmúltban több országba hívatlanul bevonult és amelynek Johnson—Rusk doktrínája szerint joga és kötelessége minden országba a világon bevonulni, ha ott balrafordulás veszélye fenyeget (az ő véleményük szerint). Ennek a beavatkozásnak a legújabb példáját ismertetjük itt — amit a sajtószabadság szellemében az amerikai sajtó elfelejtett közölni. Azt ugyan megírták itt, hogy Arguedas bolíviai miniszter Kuba kezére adta a Bolíviában meggyilkolt Guevara naplóját és úgy nyilatkozott, hogy az U.S. Central Intelligence Agency-ja elleni tiltakozásból tette ezt, amely ügynökség az ő egész országát a markában tartja. De az U.S. lapjai Arguedas nyilatkozatát nagyon hiányosan közölték; kifelejtették belőle azt, hogy Arguedas miniszter magára idézte a CIA haragját, amikor bezáratta a CIA helyiséget, amelyben ez a saját foglyait — egy idegen országban! — kínvallatásnak vetette alá és ahonnan saját rádió-adásai eredtek. Ekkoi felkereste őt az amerikai katonai attasé és közölt* vele, hogy az U.S. beszünteti Bolivia segélyezését ha ő rendelkezését nem vonja vissza. Azután elment hozzá a bolíviai CIA vezetője, Mr. Sterfield és felhívta őt — Bolivia miniszterét! — hogy vesse alá magát kihallgatásnak, hogy vajon nem kommunista-e? Négy napig hallgatták ki egy idegen állam miniszterét, nem is otthon, hanem Peruban, villamos gépek és agymosó pirulák alkalmazásával, majd loyálisnak találván őt az U.S.-ba küldték, 6500 dollár kíséretében, ahol beavatták a CIA latin-amerikai akcióiba, kubai ellenforradalmárokat bocsátván szolgálatára. Egyikük, Gonzalez, azután Guevara társát, Régis Debrayt hallgatta ki. Majd Bolivia vezetői, Barrientos és Ovanda tábornokok elleni kémkedésre szólították fel és még Chilében is — ahova Guevara naplójának publikálása után menekült — a CIA arra hívta fel, Ovandát vádolja azzal, hogy Guevara naplóját kicsempészte. Arra is fel akarták használni, hogy megakadályozza francia repülőgépek vásárlását Bolivia által. Végül Arguedas megnevezte azokat, akik Bolíviában a CIA szolgálatában állnak és elmondta, hogy az Egyesült Nemzetek előtt akarta mindezt leleplezni, egyben rámutatni ott, hogy az U.S. — szerinte — csak látszólagos segélyt ad Bolíviának, valójában ez csak az amerikai imperializmus hasznára van. Ezt a beavatkozást igy nem közölte, tudomásunk szerint, az amerikai sajtó. A BOLIVIA! RISZTED LELEPLEZTE A NA-T Ugylátszik, hogy Che Guevara gerillavezér nemcsak életében volt szálka a bolíviai hatóságok szemében, de még halálában is nagy kormányválságot idézett elő és zavart teremtett az országnak az Egyesült Államokkal való viszonyában. Bárhogyan ítéljük is meg a félelmet nem ismerő gerillavezér forradalmi taktikáját és tevékenységét, egy dolog bizonyos: halálának körülményei és megtalált naplója nemcsak Bolivia, hanem egész Latin-Amerikai közéletét felrázta. Sokan sejtették, hogy a Central Intelligence Agency-nek szerepe volt Guevara kézrekeritésé- ben és a kivégzését is az rendezte meg. A hónapok folyamán egyre több adat merült fel, mely ezt a feltételezést megerősítette. Nem sokan lehettek Bolíviában, akik á teljes valóságot tudták, de ezeknek egyike volt Antonio Arguedas Mendiete, aki egy hónappal ezelőtt még Bolivia kormányminisztere volt, mely magában foglalja a belügyi tárcát, a rendőrség feletti rendelkezést és a titkosrendőrség vezetését. Feltételezhető, hogy minden államtitokról tudott és Guevara kézrekeritett titkos naplóját is ismerte. Guevara naplója Kubában Három hónappal ezelőtt a kubai kormány bejelentette, hogy Guevara titkos naplójának egy példányát kézhez kapta és másolatai a Ramparts U.S. folyóirat és a Punta Final (Végső Pont) nevű chilei baloldali hét’lap tn1? id orrában vannak. Ez a hir villámcsapásként érintette a boviliai kormányt és rettenetes zavarba hozta, mert nyilvánvaló volt, hogy kellemetlen leleplezések lesznek benne. Augusztus 18-án Arguedas hirtelen eltűnt, majd kiderült, hogy külföldre szökött. Különböző helyeken, köztük Londonban is járt, de végső elhatározással visszatért La Paz-ba, hogy saját szavai szerint: “elmondhassam a bolíviai népnek a teljes igazságot arról, hogy mit tesz az amerikai. imperializmus ezzel az országgal.” Mikor visszatért, azonnal letartóztatták és eljárást indítottak ellene, de a kormány még megengedte, hogy több mint másfél óra hosszat tartó sajtókonferenciát tartson. A sajtónak tett kijelentései azt mutatják,.hogy a bolíviai kormány a legutolsó három év óta teljesen az Egyesült Államok, de különösen a CIA csatlósa és szószólója volt. Elmondotta, hogy 1965-ben az U.S. követség egyik attaséja fenyegetéssel arra kény szeritette, hogy monjdon le miniszterségéről; kommunista ágensnek nevezte őt és azt mondta, ha nem mond le, Amerika minden segélyt megvon Bolíviától. Kénytelen volt lemondani. Úgy látszik azonban, hogy az amerikaiak meggondolták magukat, mert nemsokára azt tanácsolták neki, hogy visszaszerezheti pozícióját, ha Limába utazik és ott a CIA egyik ügynöke előtt tisztázza magát. Arguedas ezt a kérelmet teljesítette és nyomban visszakapta a miniszterséget. Azonkívül mindenféle hivatalos és személyes segítségei is kapott a CIA-tól. A CIA hatáskörében Washing tonba is ellátogatott és mindenben együttműködött velük. Elmondta az interjúban, hogyan használta fel magasrangu állását politikusok, újságírók, üzletemberek megvesztegetésére a CIA érdekében. Se gitett aláásni embereket és hamis híreket juttatott a sajtóhoz különféle eseményekről, közöttük Gue vara tevékenységéről is. A sajtónak adott leleplezésében sok nevet megemlített, olyanokat, akik a CLA-val, az U.S. Segély Mission-nal és más amerikai szervezetekkel együttműködtek. Végül mint mondta, annyira megundorodott, hogy elküldte Guevara naplóját Kubába, hogy mindezt leleplezze és megmutassa rokonszen- vét a kubai forradalom iránt. Senkitől nem kapott pénzt érte, önzetlenül tette. Azt is mondta, hogj nem hive Castronak, hogy ellenzi a fegyveres forradalmat és hogy a gerillákat sem segítette. Mint mondta, a napló másolatait előre elküldte a két folyóiratnak, hogy abban az esetben, ha őt elteszik láb alól, az igazság biztosan napvilágra kerüljön. Nagyon sok különös körülmény van Arguedas történetében és magatartásában. Nehéz rnégma gyarázni, miért ment vissza La Paz-ba? Annyi bizonyos, hogy leleplezésével nemcsak a bolíviai politika darázsfészket piszkálta fel, de a CIA egész latin-amerikai működését feltárta és zavarba hozta. Az is jelentős, hogy Washingtonban a CIA szószólói nem voltak hajlandók nyilatkozni áz ügyről. •k-k'k-k'k'ir-k'irk'k'k'lrirkyrtrk'k-kirk'k'k-kir‘k&-k‘'-<ir'k'ér'fc'k'k'k'kií Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Work, Inc. -' I 130 East 16th Street, New York, N. Y, 10003. Telephone: AL 4-0397. g Ént as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült líamokban és Kanadában egy évre §10.00, félévre S5.50. Minden más külföldi ország- 84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50*
