Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-07-04 / 27. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 4, 1968. “A világ magyarsága érdeklődéssel kíséri nyelvünk fejlődését” Budapesti beszélgetés a Magyar Nyelv Hetéről Tavaly még csak kísérlet volt, az idén már a közvélemény követelte, hogy rendezzék meg a Magyar Nyelv Hetét*. Neves nyelvészek nagy érdeklődés mellett tartottak előadásokat, rendeztek vitát a Kossuth Klubban nyelvünk alakulásáról, használatáról, szépségéről és időszerű problémáiról. A külföldön élő magyarok is nagy figyelemmel kísérik nyelvünk fejlődését és százával érkeznek tőlük levelek a Nyelvtudományi Intézethez. Ezekben tanácsot kémek, véleményt nyilvánítanak és elég gyakori megjegyzésük, hogy az utóbbi évtizedekben romlik a magyar nyelv. Mi a véleménye erről Grétsy László kandidátusnak, a Magyar Nyelv Hete egyik szervezőjének? — Nyelvünk az utóbbi évtizedekben nagyon sok uj szóval gyarapodott — mondja — ez szükségszerűen együtt* jár azzal, hogy bizonyos hibák is felütik fejüket. Nyelvünk fejlődését azonban egyáltalán nem romlás jellemzi. Akik husz-harminc év óta külföldön élnek különösen érzik mennyire más a mai magyar nyelv, mint a néhány évtizeddel ezelőtti volt. Ebből sokan azt a következtetést vonják le, hogy nyelvünk romlik, pedig csupán arról van szó, hogy a nyelv fejlődését, megújulását* odakint nem érzélkelhetik. —- örvendetes és helyes, hogy a nyelvünk iránt érdeklődő külföldi magyarok minden hibát szigorúan észrevesznek. Ezek ellen mi is erősen hadakozunk, de látni kell, hogy a nyelv csak akkor töltheti be teljes egészében szerepét, ha lépést tart az élet rendkívül gyors és sokoldalú fejlődésével; uj »zavakkal, uj kifejezésekkel bővül. — Sok honfitársunktól érkeznek érdeklődő levelek, Svédországtól az Egyesült Államokig, s a világ magyarsága egyforma érdeklődéssel és szeretettel kiséri nyelvünk fejlődését, formálódását. Nyelvészeink az utóbbi években egyre több magyarlakta vidéken tartanak előadásokat, vesznek részt vitákon, meghívják őket például Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Ausztráliába, s most készülnek a Szovjetunió magyarlakta területeire. Sok külföldi egyetem magyar lektorátusán működnek nyelvészeink, s mind gyakoribb az olyan igény, hogy távolabbi országok magyarsága is szívesen fogadná a szülőföld nyelvművelőinek legjobbjait, hogy azok segítségével még tisztábban, szebben őrizhesse meg édes anyanyalvünket. A magyar nyelv hetén egyébként sok vita hangzott el nyelvünk használatáról, a hangsúlyozásról, a kiejtésről; ezeket a külföldi magyarok is nagyon gyakran szóvá teszik. Panaszolják például, hogy hanglejtésünk elveszti ősi izét, szépségét. Nyelvészeink most e témával is mélyebben foglalkoznak. Hamarosan két uj könyv lát napvilágot: a magyar nyelvművelő kézikönyv és a helyes magyar kiejtés kézikönyve. A könyvekhez — első alkalom ez a kiadás történetében — hanglemezeket mellékelnek, amelyekre a legszebben beszélő előadó művészek mondják rá a szöveget. Nemrég jelent meg A magyar beszéd dallama ciríiü könyv, amely a magyar hanglejtés formáival foglalkozik. A Magyar Tudományos Akadémia egyébként is nagy figyelemmel kiséri a külföldi magyarság nyelvének alakulását. A Nyelvtudományi Intézet a közelmúltban foglalkozott tudományos ülésen a külföldi magyarok nyelvjárásainak tanulmányozásával. “Az anyanyelv a legerősebb kapocs.. ” Budapesti beszélgetés Selye János professzorral “Mielőtt Montreálból utrakeltem, magyar munkatársaim ünnepélyes hangú köszöntőt Írtak számomra, hogy ezzel kezdjem budapesti előadásomat. A kéziratot útközben elvesztettem, ezért helyette csak ennyit mondok: Szervusztok hazaiak!” Ezekkel a szavakkal üdvözölte nagyszámú tudóshallgatóságát Selye János, a világhírű orvosprofesszor Budapesten. A stress-kutatás uj eredményeiről szóló előadás után Selye János a Hazai Tudósítások munkatársával beszélgetve maga terelte rá a szót kapcsolatára a szülőhazával. — Harmadszor járok Magyarországon az utóbbi években, ahol olyan otthonosan érzem magam, mintha, csak tegnap szakadtam volna el tőle. Pedig ennek lassacskán fél évszázada lesz. így hát most két hazám is van, Kanada és Magyarország. S az egyik szeretete nem zárja ki a másikét, egyszerre lehet mindkettőt szeretni, amint két gyermekemet is szeretem. — Itthon sokan csodálkoznak azon, hogy ilyen hosszú idő után is — mint mondják — jól beszélek magyarul. Szeretném, ha nem tűnne szerénytelenségnek, de ez valóban igy van. Az anyanyelv a legerősebb kapocs a távoli szülőhazával, s bár odaát* az életben hasznát nem veszem, minden nap gyakorolom, hogy beszédem ne kopjon meg. Amolyan félhivatalos nyelv az intézetemben, ahol már sok magyar dolgozott, s ahol most is többen vannak tanulmányúton itthonról. — Ez egyúttal azt is magával hozza, hogy a magyarországi stress-kutatások eredményei igen figyelemre méltók. Budapesten Kovách Arisztid, Kelemen Endre, Bertók Lóránd, Szegeden Karádi István, Debrecenben Kesztyűs Lóránd klinikai kísérletei sok vonatkozásban nagyon bizhatóak a jövőt illetően. Gondolom, ezek a tudományos kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy magyar maradjak Montreálban is. Egyébként — fejezte < be nyilatkozatát Selye János — barátaim és kol- 1 légáim meghívtak őszre, a Semmelweis születésé- : nek 150. évfordulója alkalmából tart*andó ünnep- 1 ségekre, remélem, hogy el tudok majd jönni. < Selye János mostani hazai látogatása során Budapesten kívül Szombathelyen, Debrecenben és Pécsett is előadásokat tartott. Megállapodott továbbá újabb könyvek magyar nyelvű kiadásáról. Az eredetiben “In vivo” cimü müvét, amelynek magyar cime még nincs, az Életünk és a stress, Az álomtól a felfedezésig cimü müvei után ugyancsak az Akadémiai Kiadó fogja megjelentetni. Amerigo Tol szobrot farag szülőfalujának Több mint három évtizedes távoliét után látogatott haza szülőföldjére a Rómában élő világhírű szobrászművész: Amerigo Tot, aki Magyarországról indult el, egy kis Dunán-tuli faluban, Fehérvárcsurgón született, mint Tóth Imre. A világhírű szobrászművész a Budapesten töltött hetek utón ellátogatott a szülőfalujába is, ahol nagy szeretettel fogadták. Sokan emlékeztek még rá, mint fiatal fiúra. Természetesen találkozott itt élő rokonaival is. A szerető fogadtatás után kijelentette, hogy egy éven belül szülőfaluja katolikus templomának Krisztus-szobrot farag, s ezt eljuttatja Fehérvárcsurgóra. A világhirü szobrászművész vállalása nemcsak a szülőfalu iránti tiszteletet és szeretetét jelenti, hanem egyben szép példája az ökumenikus szellemiségnek is. Amerigo Tot ugyanis — protestáns családból származik. Magyar tudós osztrák kitüntetése Franz Jonas osztrák köztársasági elnök jelenlétében adták át a bécsi egyetemen az^dei Herder- dijakat. A kelet- és délkelet-európai országok tudományos és művészeti életének kiemelkedő személyiségeit jutalmazó' dij idei magyar kitüntetettje Vayer Lajos profeszor, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Művészettörténeti Intézetének vezetője. Életművéért, különösen pedig a budapesti Szépművészeti Muzeum mestórrajzait ismertető kötetéért részesült a kitüntetésben. A dijakat és a kitüntettek tanítványainak adott ösztöndíjakat Fritz Schwind professzor, a bécsi egyetem rektora adta át. A kitüntetettek nevében Vayer professzor mondott köszönetét. • Művészeti exportcikkek külföldi bemutatója. Kiállításon mutatta be a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat az uj művészeti exportcikkeit Budapesten. Mintegy 59 művész többszáz kerámiáját, kovácsoltvas alkotásait, különböző technikával készült textiliát, faragásait sorakoztatták fel a tárlaton. A nagy sikert aratott egyedi művészeti cikkek kiállítását az idén többek között Berlinben, Frankfurtban, Caracasban és Montreálban is bemutatják. Az első szállítmányt az uj exportcikkből már útnak is indították a tengerentúlra. • • Fotócella osztályozza a paprikát. A Szegedi Paprika Gyárat korszerű élelmiszeripari kombináttá fejlesztik. A leves-konzervet, a szárított* hagymát és a fűszerpaprikát uj gépsoron állítják elő a jövőben. Az angol és a német gépek szerelése hamarosan befejeződik. Az uj üzemben a fotócellával működő angol osztályozó színárnyalat szerint automatikusan szortírozza a paprikát és nagyság szerint a hagyma-féleségeket. • Hatvan millió forinttal haladta meg 1967-ben Magyarországon a könyvkereskedelmi forgalom az előző évit; összesen 846 millió forintot költöttek az Ország lakosai könyvekre. A könyv-kiadás is terebélyesedett; az elmúlt esztendőben már csaknem 26,000 kiadvány jelent meg összesen 79 millió 300 ezer példányban. A kiadványok száma 8,4 százalékkal, a példányszám 9,3 százalékkal haladta meg 1967-ben az előző év adatait. Gyarapodott a munkahelyi (üzemi, gyári, hivatali) könyv- árusitók bevétele is; ez a forgalom százmillió forint körül volt az elmúlt esztendőben. 1/ Ha a tényeket tudni akarod, a Magyar Szóban megtalálhatod! SZÜRKÉSZITŐ NÉPMŰVÉSZ (Hajdu-Bihar m.) Derecskén lakik és dolgozik Erdei Lajos népművész szűr készítő mester. Negyvenegy éve dolgozik a kihaló félben lévő szakmában és neveli az utánpótlást. 1927-ben sza badult mint szűr-szabó segéd, 1954 óta dolgozik a házi-ipari szövetkezeteknek. Munkái zömmel külföldre kerülnek. Fő megrendelő Franciaország, Svájc, Svéd ország, de eljutnak hires szürjei Amerikába is. A mes tér négy tanulót nevelt a faluból, akik szintén már népművészek. Képünkön: Erdei Lajos népművész mester és Ko vács Margit népművész, a mester tanítványa, szűrt ké szít.
