Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)

1968-07-04 / 27. szám

Thursday, July 4, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 JELENTÉS A MAGYAR NÉPGAZDASÁG 19S7. ÉVI Hét százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem. — Kilenc százalékkal nőtt az ipari termelés. — Hat százalékkal emelkedett az egy főre jutó reáljövedelem Magyarország Központi Statisztikai Hivatala a népgazdaság 1967. évi fejlődéséről adott ki ösz- szesitő jelentést. 1967-ben a gazdasági növekedés üteme gyorsabb volt a tervezettnél. A nemzeti jövedelem 1966-hoz képest — az előirányzóik 3,5—4 százalékkal szem­ben— körülbelül 7 százalékkal nőtt. A fogyasz­tás körülbelül ugyanilyen arányban emelkedett. A felhalmozás növekedése viszont nagyobb ará­nyú volt a nemzeti jövedelem emelkedésénél. A szocialista ipar 1967-ben körülbelül 9 száza­lékkal termelt többet, mint 1966-ban. A termelés növekedése nagyobb volt, mint az előző két évben (5, illekve 7 százalék) és nagyobb, mint amekko­rával a terv számolt (4, illetve 6 százalék). A szo- sialísta iparban foglalkoztatottak száma a múlt év folyamán 3 százalékkal, mintegy 50,000 fővel nőtt. 1967-ben a bányászat — a szénhidrogének ará­nyának növelése miatt — kevesebbet termelt, mint 1966-ban. A széntermelés 27 millió tonnát tett ki, fütőérték alapján számítva 8 százalékkal volt ke­vesebb, mint egy évvel ezelőtt. A kőolajtermelés körülbelül azonos szinten maradt (1,7 millió ton­na), a földgáztermelés viszont (meghaladta a 2 milliárd köbmétert), 32 százalékkal növekedett*. A villamosenergia-termelés 1967-ben 5 százalék­kal fejlődött, összesen 12,5 milliárd kilowattóra volt. A kohászat termelése 6 százalékkal emelkedett; az acéltermelés 3 százalékkal növekedett, a hen- gereltacél-termelés pedig mintegy 2 százalékkal emelkedett*. Az alumínium-kohászat termelése en­nél nagyobb mértékben növekedett. A vegyipar az elmúlt évben 13 százalékkal növelte termelését. Különösen kiemelkedő a gyógyszeripar fejlődése; termelése 21 százalékkal haladta meg az 1966. évit. * A gépipar 1967-ben 9 százalékkal termelt töb­bet, mint 1966-ban. Jelentősen nőét a szocialista országokba irányuló gépkivitel, különösen közleke­dési eszközökből, a tőkés országokba irányuló gép­export azonban 1967 folyamán valamelyest csök­kent. A könnyűipar termelés 10 százalékkal volt nagyobb, mint az előző esztendőben. A bútoripar termelése viszont mindössze 3 százalékkal emel­kedett; ezzel magyarázható, hogy a butorbehoza- tal az elmúlt* évben körülbelül 50 százalékkal volt nagyobb mint 1966-ban. Az épitőanyag-ipar 11 százalékkal termelt töb­bet, mint 1966-ban. Az építőipar termelése 12 szá­zalékkal emelkedett; 1967-ben a többi között 61- ezer lakás épült az országban, 6,000-rel több, mint 1966-ban. A mezőgazdaság össztermelése lényegében a tervnek megfelelően alakult. A kalászosok termés­átlaga viszont lényegesen meghaladta az 1966. évit. Kenyérgabonából 2,9 millió tonna termést takarítottak be, 21 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt. A búza hektáronkénti termésátlaga 21,8 mázsa volt, (9 százalékkal magasabb mint a rekordtermésü 1965. évben. A gyümölcs és borter­més jó volt, a zöldségtermés meghaladta az előző évit. A legtöbb kapásnövény (a kukorica, a bur­gonya és a cukorrépa) és a szálas takarmányok termésátlaga és termésmennyisége azonban az elő­ző évhez képest csökkent. 1967-ben 204,700 hektárnyi területet öntöztek, 26 százalékkal nagyobbat, mint 1966-ban. Az egy hektárra jutó mütrágyafelhasználás — hatóanyag­ban számítva — 97 kilogramm volt, 27 százalék­kal több, mint 1966-ban. A szarvasmarha-állomány (több mint 2 millió darab) és ezen belül a tehénállomány is (körülbe­lül 780,000 darab) 1967-ben kismértékben ugyan, de emelkedett. A sertésállomány az előző évi je­lentős visszaesés után 1967-ben nőtt*, és az év vé­gén 6.600,000 darab volt. Az összes felvásárlás 1966-hoz képest az elmúlt évben 7 százalékkal növekedett, ezen belül a nö­vényi termékek felvásárlása 14 százalékkal, a yá- góállatok és állati termékek felvásárlása 1 száza­lékkal nőtt. A vágósertés-felvásárlás csökkenése miatt a szükségletek kielégitése érdekében jelen­tős húsimport* vált az elmúlt évben szükségessé. 1967-ben egyébként a mezőgazdasági termékek piaci felhozatala 7 százalékkal meghaladta az 1966. évi.szintet. Az élelmiszt '* >r temetése egy év alatt 9 százalékkal nőtt. A közlekedési vállalatok 967-ben 274 millió tonna árut szállítottak, 3 száza -kai többet, mint* az előző évben. Tavaly az uj uta. építésére körül­belül 30 százalékkal fordítottak többet, mint 1966- ban. Az elmúlt évben a beruházások — a tervezett­nél jóval nagyobb mértékben — mintegy 15 szá­zalékkal nőttek és ezzel a beruházások 1966. és 1967. évi összege jóval meghaladta azt, amennyi­vel a harmadik ötéves terv a tervidőszak első két évére számolt. A beruházásokon belül 1967-ben legnagyobb mértékben az importgép-beruházások emelkedtek. A statisztikai jelentés szerint 1967-ben a kül­kereskedelmi forgalom meghaladta a tervezettet. Az összes forgalmon belül a behozatal 13 száza­lékkal, a kivitel pedig 7 százalékkal emelkedett. Az átlagot* jóval meghaladó mértékben növeke­dett a gépek és egyes fogyasztási cikkek import­ja. Az év folyamán az összes forgalomnak 68 szá­zalékát a szocialista országokkal, ezen belül 35 százalékát a Szovjetunióval bonyolította le Ma- gyárország. A külkereskedelmi mérleg 1967-ben passzív egyenleggel (behozatali többlettel) zárult. Az elmúlt évben a lakosság pénzbevételei mint­egy 150 milliárd forintot tettek ki; körülbelül 10 milliárd forinttal, 7 százalékkal növekedtek 1966- hoz képest. A lakosság egy főre jutó reáljövedel­me — a tervet meghaladó mértékben — körülbe­lül 6 százalékkal nőtt. A munkás-alkalmazotti ka­tegóriában az egy keresőre jutó reálbér 3—3,5 százalékkal növekedett, a parasztság fogyasztá­sának reálértéke 6—7 százalékkal emelkedett. Családi pótlék címén 1967-ben 7 százalékkal töb­bet fizettek ki, mint az előző esztendőben. 1967-ben a kiskereskedelemi forgalom — fo- lyóárakon számitwa — 10 százalékkal növekedett, összesen 105 milliárd forint volt. A lakosság áru­ellátása 1967-ben általában kielégítő volt. Az el­múlt esztendőben a lakosság szolgáltatásokra 7 százalékkal több pénzt költött, mint 1966-ban. A lakosság takarékbetét-állománya az év végén 24,8 milliárd forintot* tett ki. Az ország népessége 39,000 fővel növekedett, 1968 január elsején 10,236,000 volt. Az ezer lakos­ra jutó élveszületések száma — az 1966. évi lassú emelkedés után — 1967-ben 7 százalékkal tovább nőtt és 14,5 ezreléket tett ki. Ez az arány azon­ban még mindig alacsonyabb az európai átlagnál. Az orvosok száma egy év alatt 800-al nőtt, és 1967 végén 21,000 volt. Gyakorlatilag tehát min­den tízezer lakosra 20,5 orvos jut. Az elmúlt év folyamán a kórházi ágyak száma 2,000-rel növe­kedett, s 1967 végéig 81,500-ra emelkedett. Az 1967—68-as iskolai évben a középiskolai ta­nulók száma 351,000, az egyetemi és főiskolai hall­gatók száma 84,000. A közép- és főiskolán tanu­lók száma — főleg az esti és levelező tagozatokon — az előző évhez képest csökkent*. Az 1967 folya­mán kiadott könyvek példányszáma 1966-hoz vi­szonyítva 5 százalékkal növekedett. A televízió előfizetők száma egy év alatt 170,000-rel nőtt és 1,170,000-re emelkedett. Az év végén tehát min­den harmadik családnak volt televíziója. A sze­mélygépkocsi-állomány egy év alatt 28,000-rel gyarapodott, s 1967 végén 144,600 volt. 1967-ben a Magyarországra látogató külföldi turisták száma (2,4 millió) egy év alatt körülbe­lül másfélszeresére nőtt; a tranzitutasok száma csaknem 2 millió volt. Az év folyamán a magyar állampolgárok egymillió esetben utaztak külföldre. — Megnyílt a szentendrei szoborpark. A sza­badtéri kiállításon a magyar szobrászművészek 150 alkotása, köztük újabb müvek láthatók. Se hegy, se kő és mégis hegykő Győr-Sopron megyében a Hanság mellett telje­sen sik területen fekszik Hegykő. Neve tehát sem­miképpen sincs összhangban helyzetével, hiszen! ott ma sem hegy, sem kő nem tálálható. Volt azonban régen egy igy-ügy-ögy hangzású sza­vunk, amelynek jelentése “szent” lehetett. A ke­reszténység fölvétele után ezt a szót a szláv ere­detű szent szorította ki, de megmaradt az egyház (eredetileg “szentház”, azaz, mint templom ma ist székesegyház), ünnep (igy-nap, azaz “szentnap”), üdvözöl (szentté válik) stb. szavakban. A pogány, magyarok igy egy-egy ligetben, magányos kőnél áldoztak. Egy ilyen áldozati erdő, liget nevét Ano­nymus is fenntartotta (Igyfon-szent sürü). Ilyen pogány áldozati kő állhatott a mai község? területén, amelynek neve átruházódott a telepü­lésre, lett tehát belőle. Hegykő. A falu neve egyéb" ként németül is Heiligenstein, azaz “szenkkö”. Kolozsvári becenevek Budapesten az Akadémiai Könyvkiadó gondo­zásában “Kolozsvár XVI.—XIX. századi becene­vei” címmel jelent meg Szabó T. Attila érdekes munkája. A szerző mintegy 200 becéző jellegű névalakot jegyzett ki oklevelekből, sírkövekből és peres ügyek aktáiból. A sok tekintetben úttörő müvet szakmai körökben nagy érdeklődéssel fo­gadták. Mesélő múlt Nem ur... A Bach-korszakban Herpa.v Sándor szabadszál­lási gazdálkodót több hasonszőrű tanyai emberrel behivatta az osztrák kapitány a városházára, ahol Herpay gatyában jelent meg. Mikor rákerült a sor, a kapitány kérdezi tőle, hogy hogy hívják, Herpay önérzetesen jelentette: Herpay Sándor! A kapitány nézi. nézi a gatyás Herpayt, majd igy förmedt rá: — Nicht Herr! . Nur Pay! Lajstromozták is Pay Sándornak. Tegyük lehetővé az 1969-es NAPTÁR megjelenését Mint az elmúlt 66 esztendőben, úgy ez évben is szép kiállításban fog megjelenni az Amerikai Ma­gyar Szó “NAPTÁRA.” Olvasóink évről évre nagy érdeklődéssel tekintenek ezen kiadvány elé, mert sok kellemes estét szerez az részükre egész éven át. Az 1969-es Naptárban sem fognak csalódni, mely 160 oldalon sok érdekes, hasznos, élvezetes írást tartalmaz majd, ugyancsak gyönyörű képeket, raj­zokat, akárcsak az előző években megjelent Nap­tárak. Kérjük olvasóinkat, hogy a naptárüdvözletüket küldjék be julius és augusztus hónapokban és te­gyék ezzel lehetővé, hogy az 1969-es Naptárt korán kiildhessük széjjel. örökítse meg nevét az 1969-es Naptárban, küld­je be üdvözletét minél előbb. Az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottsága AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East lóth Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1969-es Nap­tár előállításához és ide mellékelem adományo­mat $..............összegben. Kérem, nyomtassanak részemre .................... példányt a naptárból, hogy ismerőseim és bará­taim körében terjeszthessem. Név: ........................................................................ Cim: ...................................................................... Város:................................. Állam: .............. Zipszám: ..............

Next

/
Thumbnails
Contents