Amerikai Magyar Szó, 1968. július-december (22. évfolyam, 27-49. szám)
1968-07-04 / 27. szám
Thursday, July 4, 1968. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási SZERZŐDÉS a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között Az Ügyvezető Bizottság és a szerkesztőség azon löntése, hogy a lapban verseket nem közlünk, topábbra is fennáll. Az alábbi verset kivételesen köböljük. Jevtusenko, világhirü szovjet költő irta azt Robert F. Kennedy szenátor meggyilkolása után. A világ legtöbb napilapja, köztük a New York Times is közölte a verset. Jevgenyij Jevtusenko: A gyilkolás szabadsága Szabadság szobra: egyre holtabb szomorúság. Mert szabadságodat golyóval mérve-szabva, Amerika te lelövöd — Amerikát. Vigyázz! golyót röpítesz önmagadba. Pokolvilág. Kilépsz s veszélyről hallasz, és meghúzódni még veszélyesebb. Szétferjeng egy világ nagyságú Dallas, és élni félsz, és félni szégyened. Ki hisz már a jámbor szónokok szavának? Árad duzzadt frázisfolyam, s emelkedik a pisztoly-kenőolaj ára, az emberélet ára meg zuhan! Hány gyilkos jár temetésre és gyászol, aztán a részvénykurzust fölveri — és nézd: golyómagtól súlyos kalászok teremnek Texas földjein. Áldozatát gyilkos-szem kergeti, gyilkos-láb surran a kertek alatt, s lehull már a második Kennedy ... Amerika! mentsd meg fiaidat! Ott, odaát megőszült gyermekek. Ott álmukban széjjelbombázott falvak, s alkotmányodra nem más vet tüzet —• porrá saját tüzedben hamvad. Egész világnak lelkiismeretje akartál lenni s állsz szégyehörvény felett. Nem Kingbe eresztesz golyót — saját hitedbe. Vietnamban bombázod — saját becsületed. Ha eszét veszti egy nemzet, a végzetétől meg nem menti senkinek parancsolt higgadtsága, attól még elveszhet. Talán csak egy — a szégyenérzet — menti meg. A történelmet nem tisztítja mosoda, még nem találkoztunk effajta géppel. A vérfolt megmarad. De hát hova szökött a nemzet szégyene, mint hajszolt néger? Rabból rab. Elszabadult gyilkosok, merényletek, ököljog, emberhajsza. Amerikában jár Raszkolnyikov, Örült kezében vérben úszó fejsze. Öreg Abie! az emberek mivé fajultak! Azzá lett, megcsufolt hitük, hogy tudják: csak ledőlt órjás fájuknak könnyű a nagyságát megmérniük. Lincoln sebzetten ül a gránit székben. Reá lőnek megint! Vadállatok! A csillagot lövik cafattá széjjel, Amerika, mely zászlódon ragyog. Kelj végre föl, kit sokszor meggyilkoltak — mint asszony és anya szólj végre hát kelj föl, Szabadságnak golyólyuggatta szobra, átkozd meg a szabadság gyilkosát! De lám, az égre, A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, megállapítva a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között 1949. április 16-án aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés történelmi szerepét a két állam népei uj tipusu kapcsolatsainak fejlesztésében és híven a szerződésben foglalt célokhoz és elvekhez, mélyen meggyőződve arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a szocialista internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátság, sokoldalú együttműködés és kölcsönös segítség megfelel mindkét állam népei és az egész szocialista közösség érdekeinek, attól a szándéktól vezérelve, hogy erősítsék a szocialista közösség valamennyi országának egységét és összeforrottságát, és elhatározva, hogy rendületlenül teljesitik a Varsóban, 1955, májusi 14-én aláirt barátsági, együtümüködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésből folyó kötelezettségeiket, kifejezésre juttatva azt az akaratukat, hogy következetesen érvényesítsék a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját, törekedve Európa békéjének és biztonságának megszilárdítására, a nyugatnémet militarizmus és revansizmus erői agressziójának megakadályozására, követve az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt célokat és elveket, figyelembe véve a két állam szocialista épitő- munkájának eredményeit és tapasztalatait, azt a fejlődést, amelyet kölcsönös együttműködésük az elmúlt húsz évbén elért, valamint a világban ez idő alat-t végbement változásokat, elhatározták e szerződés megkötését és a következőkben állapodtak meg: 1. cikk A Magas Szerződő Felek a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, az állami szuverenitás és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek alapján tovább erősitik a két állam népeink sokoldalú együttműködését, és egymásnak testvéri segítséget nyújtanak. 2. cikk A Magas Szerződő Felek a nemzetközi szocia- ista, munkamegosztás szellemében mindkét állam gazdasági fejlődése érdekében elmélyítik a kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésüket, és támogatják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretaben folyó együttműködést. 3. cikk A Magas Szerződő Felék továbbfejlesztik alkotó együttműködésüket a kultúra, a művészet, a tudomány, az oktatás- és egészségügy, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a testnevelés és az idegenforgalom területén, elősegítik a társadalmi szervezetek közötti széles körű kapcsolatok elmélyítését. 4. cikk A Magas Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást, és tanácskoznak a két* állam ér/WUUWUWUVVWVV ^»WAA/WliVn/VWWWWWUV» mintha kérnéd, hogy zúzzon síét, a rád fröccsentett vért nem is törülve !e, gyötrött arccal — zöld, mint a vizbefulté — tekintesz fel, Szabadság szobra, te . .. Radó György fordítása dekeit érintő valamennyi fontos nemzetközi kérdésben. 5. cikk A Magas Szerződő Felek a jövőben is hozzájárulnak a szocialista országok egységének erősítéséhez, következetesen megvalósítják a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti békés egymás mellett élés politikáját, és folytatják erőfeszítéseiket a béke és biztonság megőrzéséért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az általános és teljes leszerelés eléréséért; a gyarmatosítás és az ujgyarmatositás, valamint a faji megkülönböztetés valamennyi formájának végleges felszámolásáért. 6. cikk A Magas Szerződő Felek megállapítják, hogy az 1938. szeptember 29-én aláirt müncheni egyezmény támadó háborúval való fenyegetéssel és Csehszlovákiával szemben erő alkalmazásával jött létre, és amely a náci Németország kormányának bűnös, békeellenes összeesküvésének része, valamint az akkori nemzetközi jog alapvető szabályainak durva megsértése volt, ezért az egyezmény minden abból származó következménnyel együtt, kezdettől fogva érvénytelen. 7. cikk A Magas Szerződő Felek együttesen töi-eked- nek Európa békéjének és biztonságának megőrzésére és az európai államok közötti jó kapcsolatok kialakítására. Kijelentik, hogy az európai biztonság egyik fontos előfeltétele a jelenlegi európai államhatárok, sérthetetlensége; továbbá a Varsódban, 1956. május 14-én aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek; hogy megakadályozzák a militariz- mus és revansizmus bármely erőinek agresszióját. 8. cikk Ha a Magas Szerződő Felek egyikét bármely állam vagy államcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik Magas Szerződő Fél az egyéni vagy kollektiv önvédelem természetes jogán — a# Egyesült Nemzetek Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően — haladéktalanul megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget, és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatást nyújt neki. Az e cikk rendelkezései alapján foganatosított intézkedésekről a Magas Szerződő Felek azonnal értesítik a Biztonsági Tanácsot, és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak el. 9. cikk Ez a szerződés huszévi időtartamra szól, és annak érvényessége mindig további ötaves időszakra meghosszabbodik, ha azt a Magas Szerződő Fe~j lek egyike sem mondja fel érvényességének lejárta előtt tizenkét hónappal. Ezt a szerződést meg kell erősíteni, és az a meg-i erősítő okiratok legrövidebb időn belül Prágában történő kicserélésének napján lép hatályba. Készült Budapesten, az 1968. junius hó 14. napján, két példányban, mindegyik magyar és cseh nyelven, s mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Népköztársaság nevében: Fock Jenő a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Oldrich Cemik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke
